Parlamenti műtétek

/ 2001.12.07., péntek 07:43 /

Az Országgyűlés egészségügyi bizottságában az egészségügyi privatizációt szabályozó törvényjavaslatot módosító indítványokról egy kisgazda képviselő a Fidesszel, a szocialisták viszont a kisgazdákkal szavaztak, hogy teljesítsék a demonstrációval fenyegető Magyar Orvosi Kamara kéréseit.

Fotó: MTI
Gyenes Géza szerint kiszolgáltatottá válhatnak az orvosok (Jobbra Gógl Árpád volt egészségügyi miniszter)

Bár a képviselők véleménye megoszlik, korszakos jelentőségű-e az egészségügyi magánosítási folyamatokat szabályozó törvényjavaslat, az indítvány története erre enged következtetni. Már az árulkodó, hogy előbb általános vitára alkalmatlannak minősítette egy szakbizottság (később a parlament alkalmasnak találta), majd kormánypárti képviselők hetven módosító indítványt nyújtottak be a 28 paragrafusból álló tervezethez. A korrekciók nagy részét a Magyar Orvosi Kamara kérte, s nyomatékosításul a tiltakozás különböző formáit helyezte kilátásba.

A koalíciós pártok tudják, hogy az orvosokról orvosok nélkül nem lehet törvényt alkotni, de a hét kormánypárti képviselő közös módosító indítványai azért finomították a kamarai elvárásokat. A köztestület azonban ragaszkodik az általuk megfogalmazott szöveghez, ezért Hegedűs Mihály kisgazda-képviselő - a hetek egyike - szó szerinti formában külön is benyújtotta a javaslatokat. Így fordulhatott elő, hogy Hegedűs Mihály mint koalíciós képviselő is aláírta a közös módosító indítványokat, és meg is szavazta őket. Megvolt a bizottsági többség, csakúgy, mint Hegedűs egyéni indítványainál, amelyeket viszont többnyire nem támogatott a kormány, ám igennel szavaztak a szocialisták is (és esetenként a fideszes orvos képviselők). Emiatt egy-egy paragrafushoz kétféle, esetenként ellentétes tartalmú módosító indítványra is igent mondott a szakbizottság.

Hegedüs Mihály az ellentétes tartalmú módosító indítványokat is megszavazta

Az ellentéteket a múlt héten csatlakozó indítványokkal próbálták feloldani a koalíciós képviselők. Kökény Mihály, az egészségügyi bizottság elnöke szerint az új javaslatok közül a leglényegesebb, hogy január 1-jéről március végére halasztanák a kórházakra vonatkozó rész hatálybalépését.

"Nyugtalan a kamara" - nyilatkozta lapunknak Gyenes Géza, a testület főtitkára, mert bár a bizottság kilencven százalékban támogatta a kamara indítványait, a minisztérium mint előterjesztő nemet mondott a kisgazda módosító javaslatokra. Márpedig kétségesnek tartják, hogy az Országgyűlésben is kisgazda-szocialista együttszavazással vigyék sikerre elgondolásaikat, amelyekhez ragaszkodnak, mert ezek nélkül az orvosok "védtelenné, kiszolgáltatottá válnának" - fogalmaz a főtitkár. Gyenes szerint nem felelnek meg a valóságnak Mikola István miniszter kijelentései, hogy a kamara javaslatait figyelembe vették. A köztestület ezért volt kénytelen beszállni a "politikai iszapbirkózásba". Benyhe István, az egészségügyi tárca politikai államtitkára viszont állítja, hogy beépítették indítványaikba a kamara javaslatainak nagy részét, legfeljebb apró, a törvény szellemét nem befolyásoló különbségek adódhatnak.

Benyhe István a betegellátás színvonalának javulását várja

Ez a kívülálló számára is jelzi, milyen óriási tétje van a törvényjavaslatnak, amely jelentősen felgyorsíthatja az eddig többnyire a színfalak mögött zajló magánosítási folyamatokat. S ha nem is várható, hogy egy csapásra magántulajdonba kerüljenek a kórházak, a biztosítottak számára is érzékelhető változás lehet, ha az orvosok nem közalkalmazottként, hanem vállalkozóként vagy szabadfoglalkozásúként dolgoznak majd. Mikola István a parlamentben a törvényjavaslatot Széchenyi mezőgazdasági reformtervéhez hasonlította, s fő célkitűzéseit ő is a hitelképesség megteremtésében és a jobbágyfelszabadításban jelölte meg. A vitákat úgy jellemezte: egységfrontba tömörültek a minden változástól rettegők és a mai helyzet haszonélvezői, velük szemben az orvostanhallgatók, a betegek és a fiatal orvosok érdeke áll.

A vitában több volt egészségügyi (népjóléti) miniszter is felszólalt. Surján László azt a dilemmát elevenítette fel, hogy meg kell-e tiltani az "átkozott magántőke" térnyerését, vagy ha jön az áradat, akkor érdemesebb mederbe terelni. S bár annak idején az általa vezetett minisztérium az első megoldás felé hajlott, most - az áradat közepette - "nyugodtan vállalhatónak" nevezte a medermódszert. (Vojnik Mária, az MSZP képviselője a módosító indítványok magas száma miatt hevenyészettnek, Béki Gabriella [SZDSZ] pedig hebehurgyának nevezte a törvényjavaslatot.) Nem fukarkodott a kritikával Szabó György, a Horn-kormány középső népjóléti minisztere sem, aki szerint az előterjesztés lehetővé teszi, hogy "áruba bocsáthassák a kórházakat". A válságból válságba bukdácsoló egészségügy most kapott egy rossz megoldást: pénz helyett "álságos nonprofit jellegű vállalkozások" megjelenésére kerül sor - fogalmazott. Az egykor a Bokros-csomag szociális és egészségügyi részének levezénylésére kinevezett miniszter két tulajdonost tudna elképzelni, az önkormányzatokat és az orvosokat. Bár ez utóbbi kézenfekvőnek tűnhetne, sem a törvényjavaslat, sem a bizottság elé került módosító indítványok nem biztosítanak előnyt a szerződéskötéseknél a kórházi és szakrendelőkben dolgozó orvosoknak, egyedül annyi biztosítékot kapnának a kisgazda javaslat szerint, hogy alvállalkozó csak orvos vagy egészségügyi végzettségű lehet. (Csáky András MDF-es képviselő erre vonatkozó indítványát visszavonta, nyilván támogatottság hiányában.) Gyenes Géza szerint azért nem vették fel a listájukra a kérést, mert a kamarának nem jutott eszébe. Ez nehezen érthető annak ismeretében, hogy az orvostársadalom felső rétege tetemes hálapénz-jövedelemmel rendelkezik, mely lehetővé tenné, hogy a későbbiekben vállalkozóként lépjenek fel és szerződést kössenek egy-egy részleg működtetésére. A főtitkár úgy látja, ez a réteg csak az orvosok néhány százalékát teheti ki, nekik pedig elsősorban nem őket, hanem a többi doktor érdekeit kell védeniük. A jelek szerint ezt hatásosan teszik, a választások közeledtével rendre radikalizálódó köztestület a sztrájkfenyegetés eszközével is élt, hogy az eredeti javaslatot korrigálhassák. Szocialista szavazatokkal elérték, hogy a szakbizottság több mint fél tucat javaslatra az előterjesztő szándékával ellentétesen szavazzon.

Benyhe államtitkár a törvény elfogadásának a lakosság ellátására való hatását azzal érzékelteti: mintha az oktatás minőségét azon keresztül mérnénk le, kitől veszi az iskola a krétát. Vagyis a tárgyi feltételek befolyásolják, de nem határozzák meg a minőséget. A szerkezeti változtatásokat már nem szabad halogatni. Ma az egészségügyben ugyanaz a helyzet, mint 1989-90-ben a gazdaságban volt. Tervutasításos rendszer van érvényben, ez az egyik oka, hogy hiába töltik a rendszerbe a pénzt - ami persze lehet, hogy kevés -, elfolyik, mint egy lyukas zsákból. Az intézményeket alkalmassá kell tenni, hogy tőkét fogadjanak és alkalmazkodhassanak a közgazdasági környezethez. Az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjából is fontos, hogy a magyar egészségügy "posztkommunista zárványa" átalakuljon és illeszkedhessen az európai rendszerekhez. Az intézmények a törvény elfogadása után nagyobb szabadságot élveznek majd gazdálkodásukban is, ami javítja majd a betegellátás színvonalát - mondta az államtitkár.

A jogszabály semmi olyat nem tesz lehetővé, ami ma nem volna az. De megszünteti például azt a gyakorlatot, hogy nyílt pályázat nélkül privatizáljanak részlegeket vagy nem egészségügyi célra eladhassanak épületeket. A szocialisták úgy vélik, a javaslat nemhogy gátolná a "mazsolás privatizációt" - amikor csak a jól fizető kórházi részlegeket viszik vállalkozásba -, hanem fel is gyorsítja. A hetven módosító indítvánnyal a koalíciós képviselők számos aggályt igyekeznek eloszlatni. A szerződésbe adott kórházi részlegek váratlan csődhelyzetének kivédését szolgálja az a javaslat, hogy a hatvan napon túli tartozásokat jelezni kellene a tulajdonos önkormányzatnak. Az átláthatóságot biztosítaná, hogy az alvállalkozók által működtetett egységek nem adhatók ki újabb alvállalkozónak.

A törvényjavaslat lehetőséget nyújt a jelenlegi közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére és ezzel a csaknem katonai hierarchia lebontására, mely sokak szerint az intézmények ésszerű működését is gátolja. A közalkalmazottból szabad foglalkozásúvá vagy vállalkozóvá váló orvosok - ezt a folyamatot hasonlította a miniszter a jobbágyfelszabadításhoz - azonban féltik biztonságukat. A kamara ezért igyekszik biztosítékokat építeni a javaslatba. Példátlan - a bizottság által igen, a kormány által nem támogatott - indítvány, hogy a szerződés alapján járó megbízási díj kétszeresét kellene kifizetni az orvosnak, ha ő bontja fel azonnali hatállyal a szerződést, s még felmerült kárának megtérítését is követelhetné.

Nem kevés izgalmat ígér a törvény vitája, hiszen a döntés rendszerváltó hatású lehet a magyar egészségügyben. Az egészségügyi tárcánál abban bíznak, hogy a jogszabály elfogadása után igazi gazdája lesz a kórházaknak, az egészségügyre költött pénz nem folyik szét láthatatlan utakon, megszűnik a vadprivatizáció, a vadkaszálás, és a miniszter reményei szerint még a hálapénz is visszaszorul majd. Ezt követően megkezdődhet az ágazat konszolidációja, amely a kormányzat véleménye szerint nem lehetne eredményes a jelenlegi viszonyok között.

A kamara igyekszik kihasználni, hogy az egészségügy a korán kezdődött választási kampány egyik színtere lett. Igényt tart a költségvetési tartalék felére, és spontán kezdeményezéssel kérdőíveket töltet ki az orvosokkal egyebek között arról, a tiltakozás milyen formáját választanák, ha nem teljesülnének követeléseik. A kamara számára kulcskérdés, hogy a lakosság támogatását maga mögött tudhassa. A szaktárca a koalíciós többség biztosítása érdekében bizonyul megértőbbnek. Az MSZP pedig semmit sem veszíthet, előre kijelentette, hogy magát a törvényt nem szavazza meg, de a módosító indítványokat igen, egyes, nyilvánvalóan túlzó kamarai indítványokat is támogatva. Közben mintha mindegyik fél megfeledkezne arról, hogy a most üdvözítőnek tartott közhasznú társasági forma bevezetésére volt már egy "modellkísérlet" a Horn-kormány idején, amikor vállalkozók néhány millió forintért jogot szereztek arra, hogy közhasznú társasági formában működtessék a dombóvári kórházat és Vas megye összes egészségügyi intézményét. A kísérlet akkor megbukott.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.