Paskál-telki packázások

/ 2001.07.13., péntek 07:38 /

"Akar ön 1300 családot szomszédnak? Akar ön kertvárosból belvárost? Az önkormányzat szerint jobban fogjuk magunkat érezni, ha a forgalmi dugóban ülve szemlélhetjük a hatalmas épületeket" - olvashatjuk zuglói szórólapokon. A főváros XIV. kerületében áll a bál, a lakosok aláírást gyűjtenek, az ellenzék a vagyon kiárusításáról beszél, a polgármester a gyűlölet anatómiájáról cikkezik a helyi lapban. Azután a történet fordulatot vesz, a harc nem éppen a leglovagiasabb szabályok szerint folytatódik, és több mint háromezer aláírás a kukába kerül.

Fotó: Griechisch Tamás

Zuglóban vagyunk, az ország egyik legszebb strandján. Itt, az egykori Paskál-malom mellett találtak évtizedekkel ezelőtt egy gyógyforrást, és épült meg a Paskál fürdő, egy 33 méteres úszómedencével egybeépített gyermekmedence és egy pancsoló. Már az egykori tanácsi tervek szerint is folytatták volna az építkezést, a nyolcvanas években a pilléralapokat is lefektették, azután mindenféle külső körülmények akadályozták a folytatást, az eltökéltség és a pénz hiánya meg egy rendszerváltás. A Paskál fürdő kánikulai napokon azóta is úgy fest, mint egy heringes doboz, miközben körülötte parlagon hever egy hatalmas terület. A környező családi házak lakói már korábban is jelezték rosszallásukat az önkormányzatnak, mert a gondozatlan telken megjelent a szemét, azt azonban aligha gondolták, hogy végül fürdő helyett lakónegyedet kapnak, háromezer szomszéddal.

Pedig az önkormányzat így döntött, s ha ez így marad, a lehetősége is elvész annak, hogy akár fedett uszodát, sportcentrumot, parkot, gyógyfürdőt álmodhassanak ide. Holott álmodásra alkalmas a terület, mert keresztülfolyik rajta a Rákos-patak, amit rövidesen megtisztítanak, újjáélesztenek és kibontanak betonkoporsójából. A patak melletti kerékpárút már elkészült, így a főváros leghosszabb ligete alakulhatna ki.

Közepén a Paskál parkkal. Idáig az álmok.

Közepén a Paskál lakóparkkal. Ezek a realitások.

Ha harc, legyen harc

Fotó: Griechisch Tamás
Páll Márton (középen) és a tiltakozók

- Az önkormányzat 27 méter magas házak építésére hirdetett pályázatot, 1300 lakást akarnak bezsúfolni erre a kis területre. Ez nemcsak a fürdőfejlesztéstől veszi el a lehetőséget, de ellehetetlenítené a közlekedést is - sorolja aggályait Páll Márton zuglói lakos.

A tiltakozás spontán kezdődött, a környék családi házaiban lakók nem kérnek a lakóparkból, amely a pályázat szerint kilencemeletes házakból is állhat. Eleinte írólapokon gyűjtögették az aláírásokat - amellyel azt szerették volna elérni, hogy az önkormányzat vonja vissza döntését -, végül kiderült, ezek semmit sem érnek. Páll Márton bement az önkormányzathoz, tájékozódott, attól kezdve személyi számmal ellátott íveket írtak alá, több mint háromezren.

A zuglói Cinkotai utcában szokatlanul nagy a nyüzsgés, a Fidesz-iroda udvarán, egy kempingasztalon gyűjtik az aláírásokat. Páll Márton nem örül ennek, szerinte a Paskál-telek ügyének semmi köze a politikához, az ember nem épít a strand mellé lakótelepet, mert ezzel örökre elvész a fejlesztés lehetősége. Kész, ennyi, ezt bárki megértheti, ehhez nem kell politikusnak lenni. Mégis elfogadták a helyi ellenzék, a Fidesz felajánlását, mert valahol csak fogadni kell az aláírókat, egy-egy délután több százan is érkeznek, ezt nem lehet egy családi házban lebonyolítani.

- Hatvanöt éve vagyok zuglói lakos, és mélyen felháborítanak a történtek - mondja Ungvári Gyula. - A polgármester asszony förtelmes cikket írt az önkormányzati lapba, véleménye szerint aki nem ért vele egyet, az hazudik, mocskolódik vagy félretájékoztatták. Azért írom alá az ívet, mert tiltakozom az ellen, hogy minden négyzetméter zöldterületet igyekeznek beépíteni.

- A zuglóiak rettegnek, hogy a szomszédjuk megbetegszik vagy meghal, és eladják a házát, mert akkor oda társasház épül, s egy szomszéd helyett kap tizenötöt - magyarázza Páll Márton.

Egymás szavába vágva helyeselnek. Ha már az önkormányzat semmit nem tesz a zsebkendőnyi telkeken felhúzott hatalmas épületek ellen, legalább saját területeivel ne szállna be a lakóparkosításba.

- Anyagias a szemléletük - folytatja Ungvári Gyula. - A polgármester asszony nincs tekintettel a jövőre, hogy élhető, otthonos legyen a környezetünk.

Fotó: Griechisch Tamás
Kutalikné dr. Kardos Zsuzsanna polgármester

Kutalikné dr. Kardos Zsuzsanna tizenegyedik éve polgármester. Szakértői csapattal vár, hogy eleget tehessek - ahogy kérdéseimre küldött válaszlevelében írja - "az újságírás eredeti feladatának, a civil társadalom és a politika közötti közvetítésnek". Erre annál is nagyobb szükség van, mert a Paskál-telek ügyéről végig zárt ülésen tárgyaltak. Lakossági gyűlést az önkormányzat nem szervezett, az ügyben elhangzó interpellációra a mintegy száz megjelent érdeklődő előtt szóban nem, csak 15 nappal később írásban válaszolt. A minden helyi polgárhoz ingyenesen eljuttatott Zuglói Lapokban csak a telek eladását helyeslők véleménye jelenhet meg. A polgármester asszony A gyűlölködés anatómiája címmel ír cikket, "hazugságokat terjeszteni, alap nélkül vádaskodni" "fröcsögnek néhányan"- jellemzi a tiltakozók és a helyi ellenzék tevékenységét, a másként gondolkodóknak teret adó lapot pedig "reklámújságnak álcázott heti mocskolódónak" nevezi. "Ha harc, hát legyen harc. Nemcsak a nevem Kardos, hanem a természetem is" - írja.

Nincs befektető

De lássuk az érveket, miért kell az önkormányzat szerint lakónegyedet építeni a Paskál fürdő melletti telekre.

Fotó: Griechisch Tamás
A fürdő egyetlen medencéje

- Az az akadálya a terület gyógyfürdőként való hasznosításának, hogy senki sem akarja hasznosítani - foglalja össze Kutalikné a helyzetet.

- Húsz évig kergette a terület az álmokat, végre kijózanodott a testület - teszi hozzá Miasnikov Péter, a kerület főépítésze.

Rátonyi Gábor egykori országos úszóbajnok, a Fidesz helyi képviselője sem tud befektetőről, mégis másként látja a Paskál-telek ügyét.

- A pályázatban egyetlen helyen, a címében szerepel a gyógyfürdő lehetősége. Így persze nem jelentkezett szakmai befektető. Az SZDSZ-MSZP koalíció végig lakóparkban gondolkodott, pedig van egy minősített gyógyforrásunk, a Széchenyi-terv fejlesztési lehetőséget kínál. Miért nem használjuk ki? - rögtön hozzáfűzi a magyarázatot is: - Mert a testület azonnali bevételt akar, a gyógyfürdő viszont 50-60 évre szóló befektetés lenne, amihez az önkormányzatnak is hozzá kellene járulnia.

- Nemzetközi nyílt pályázatot hirdettünk 1996-ban célirányos befektetőkkel. Finnek érdeklődtek, de végül máshogy döntöttek, és megépítették a Hélia gyógyszállót - mondja Pálffy Imre, a városüzemeltetési ügyosztály vezetője.

Rátonyi Gábort ez nem győzi meg:
- Ha ma nincs jelentkező, majd lesz öt vagy tíz év múlva. A gyógyforrás nemzeti kincs, a lehetőségét játsszák el, hogy valaha megépülhessen a gyógyfürdő.

Hasonlóképpen gondolkodnak az aláírásgyűjtésen részt vevők is:
- Néhány év múlva az Európai Unió tagjai leszünk, egészen más lesz a befektetői érdeklődés akkor - mondja egy asszony.

- Mindig azzal jönnek, hogy Budapest fürdőváros. Pedig helyesebb lenne azt mondani, Budapest fürdőváros volt - állítja dr. Molnár Vera, aki maga is gyűjti az aláírásokat. - Százéves vagy még régebbi műemlék fürdők, a meglévő újabbak külföldieknek épülnek. A Paskál-terület két részből áll, legalább a patak egyik oldalát ne építenék be, hogy a fejlesztés lehetősége megmaradjon.

A polgármester asszony szerint félretájékoztatták az embereket. Szerinte szó sincs arról, hogy a telek eladása örökre meggátolná a gyógycentrum építését.

- Már az 1993-as rendezési tervben sem a strand körüli területre képzelték a gyógyfürdőt, hanem az Egressy út sarkára, a Rákos-patak melletti 5,5 hektáros területre, amely a fővárosi fürdőigazgatóságé. Itt található a gyógyforrás is, tehát később ide épülhetne a gyógycentrum.

Ellenvetésemet, hogy milyen fürdőkomplexum az, ahol a hideg vizes medencék az út egyik, a meleg vizűek meg az út másik oldalán találhatók, ráadásul nem is szemben egymással - nem tartják elfogadhatónak. Az aláírásgyűjtők szerint viszont elég mókás lenne, ha fürdőnadrágban kellene szaladgálni keresztül az úttesten.

A hivatal emberei úgy tartják, rengeteg tévhit kering a lakosság körében.

- Ki mondta magának, hogy lakótelep épül? - kérdezi rögtön Kutalikné. - Legfeljebb ötemeletes házak lehetnek, aki mást mondott, az hazudik.

A pályázati kiírásban 27 méter magas épületek szerepelnek. Lakóparkot nehéz kilencemeletes házakból elképzelni.

- Érkezett olyan pályázat, amelyikkel magas házat építettek volna, de azt a jelentkezőt elzavartuk - mondja a polgármesternő.

A győztes CIB Ingatlanlízing Rt. valóban nem tervez ötemeletesnél magasabb épületeket, lesznek családi házak is. A Paskál fürdő melletti 13 hektáros telek hatvan százaléka zöldterület marad, amit nem kerítenek körbe, a kerületi lakosok is sétálhatnak itt. Az üzlet legelőnyösebb része a kerületiek számára Kutalikné szerint az, hogy a patak melletti magasfeszültségű távvezetéket a beruházónak le kell vinnie a föld alá, és nemcsak a lakónegyed területén, hanem több kilométer hosszan, ahol jelentősen nő az ingatlanok értéke. A polgármester asszony szerint nem igazak azok a vádak, hogy a zöldterületet áron alul adták volna el. Pedig Rátonyi Gábor éppen ezt állítja, szerinte, ha családi házaknak mérték volna ki a területet, akkor is nagyobb lett volna a kerület bevétele.

- Ha valamilyen csoda folytán lenne kétmilliárd forintunk a magasfeszültségű vezeték föld alá vitelére és közművesítésre, akkor sem járnánk jól, mivel az itt kimérhető 500 telek levinné az árakat - mondja Kutalikné. - A nyereség 1,1 milliárd forint lett volna, ha az utolsó telket is eladjuk, így viszont 2,35 milliárd forint a tiszta bevétel.

Főni a dugóban

De miért van szüksége az önkormányzatnak a 2,35 milliárd forintra?

- Sem csődhelyzet, sem eladósodás nincs, ami indokolttá tenné az ingatlan eladását - mondja Rátonyi Gábor. - Azt sem tudjuk, mire akarják fordítani a bevételt. A Paskál-telek mellett még három terület eladása van folyamatban, a Bosnyák téren, a sportcentrum helyén új polgármesteri hivatalt építenek. Lakópark épül a Csömöri úti felüljáró melletti összefüggő területeken és az Örs vezér terei parkolót eladták az IKEA áruháznak. Ezt mind röpke egy esztendő alatt, véletlenül egy évvel a választások előtt...

A polgármester asszony szerint viszont számtalan helye van a bevételnek, az utak felújításán keresztül a szociális intézmények fejlesztésén, az egészségügyön, az oktatáson át a játszóterek felújításáig - hosszan sorolja.

- Nem valami nagy, a lakosság által is fontosnak ítélt célt emlegetnek, hanem elaprózzák, a költségvetést pótolják ki belőle - mondja Páll Márton. - Ide zsúfolnak 1300 családot erre a viszonylag szűk területre, ülhetünk majd a dugókban, holott csúcsforgalomban már így is alig lehet közlekedni Zuglóban.

A főépítész számításai szerint háromezer ember költözik erre a területre, 1800-an indulnak reggelente munkába, 900 gépkocsival. Egy-egy utcára percenként két autóval több hajt majd ki csúcsforgalomban a jelenleginél, 15 százalékkal terhelve meg az utak forgalmát. "Ez belefér mindegyikbe" - állítja.

- Aki reggelente ott fő a dugóban, az másként gondolkodik - mondja Páll Márton. - Beépítenek egy zöldterületet, a lakóparkok miatt már úgyis kezdi elveszíteni zöldterületi jellegét a kerület. Azzal érvelnek, hogy szemetes ez a terület. Azért szeméttelep, mert az önkormányzat nem gondozza. De mi úgy vagyunk vele, mint a Rákos-patakkal. Szegénykém büdös is, gondozatlan is, de mégiscsak a mi patakunk.

- Azt mondják, nincs a parkra lakossági igény? Nem tudom, mi nem vagyunk lakosság? - mutat Ungvári Gyula az aláírási ívekre.

- Nincs igény egy több mint tízhektáros parkra. Azonkívül, hogy - már elnézést - a kutyákat vinnék oda sétáltatni - teszi hozzá a városgazdálkodási osztály vezetője.

- Sétáljon egy kicsit a Paskál fürdő körül, a telkek tele vannak szeméttel. Azok az emberek, akik lerakják a szemetüket, ha más nem néz oda, most tiltakoznak - mondja a főépítész.

- A főépítész arra intett, ne álmodozzak, meg kell nézni, egy adott területre milyen igény van, és azt kell megvalósítani - mondja a polgármester asszony.

De vajon - tehetjük ehhez hozzá - az aláírásgyűjtés nem azt jelzi-e, hogy itt fürdőre vagy legalább a jelenlegi állapotok fenntartására van igény, és nem lakóparkra? Kutalikné azonban azt mondja:
- Én csak arról tudok beszélni, ami van, majd ha lesz, akkor megnézzük.

Ennek a mondatnak az értelmét csak egy héttel később értem meg, amikor az események hirtelen fordulatot vesznek. Páll Márton van a telefonnál. Alig tud beszélni. Behívatták a hivatalba, és közölték vele: érvénytelen az aláírásgyűjtés.

- Pedig mielőtt elkezdtük, bementünk a jegyzőhöz hitelesíttetni az íveket, de azt mondta, ez nem szükséges. Most az aljegyző egészen másként beszél. Éppen a cél előtt - mondja.

Páll Mártonnak van tanúja, nem egyedül volt az első megbeszélésén, de a tanú mit sem ér, az aláírások így is, úgy is érvénytelenek. Hívom az aljegyzőt, azt mondja, nem volt hivatalos megbeszélésük Páll Mártonnal. Az aláírásgyűjtők a találkozáskor külön hangsúlyozták, hogy ismerik a törvényt. Gyors telefon a törvényességi felügyeletet ellátó szervekhez. Így hirtelen csak név nélkül nyilatkoznak.

Kukába velük - egyszerűsítem le a jogi nyelven elhangzó tényállást.

Kukába, mind a háromezerrel.

A Zuglói Lapok több mint egy oldalon foglalkozott az üggyel, ebben az aláírások hiteltelenségéről egy szó sem esik. Hogy is mondta a polgármester asszony: "Én csak arról tudok beszélni, ami van, majd ha lesz, akkor megnézzük." Pedig pontosan tudhatta, hogy "nem lesz". Ötezer érvényes aláírás ebből a gyűjtésből sosem lesz. Emlékezhetett az erről szóló szabályra, mert a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnak régóta tartó ügye van a kerülettel. A hivatal Alkotmánybírósághoz fordult, alaptörvény-ellenesnek tartja a népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló zuglói helyi rendeletet. Mert a feltett kérdés megfogalmazásába az önkormányzatot is be kell vonni. Márpedig, ha a testület nem ért egyet valamivel, akkor az arról szóló kérdéssel miért értene egyet?

"Ha harc, legyen harc" - írta Kutalikné. Az eszközökről nem beszélt.

Közben beszállt a ringbe a fővárosi Fidesz-frakció is, szeretnék, ha a főváros élne elővételi jogával a Paskál-területre, de a közgyűlés a múlt csütörtökön nem támogatta a javaslatot.

Páll Márton kezdi megtapasztalni, mi a politika. Kedvüket vesztik a tiltakozók, vagy ellenkezőleg, a történtek dacossá teszik őket? Nagy a tét, 2,35 milliárd forint vagy 13 hektár zöldterület, és most már más is, ahogy Páll Márton mondja, hogy beleszólhassanak a róluk szóló döntésekbe.

- A képviselőket vagy megválasztják, vagy nem, de mi itt maradunk - összegez.

A történet folytatódik. Lapzártánkkor még senki sem tudja, hogyan.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.