Pénz, paripa, politika

/ 2011.09.08., csütörtök 09:25 /
Pénz, paripa, politika

Hiába a közös piac, ha, teszem azt, Párizs mellett akarnánk hipermarketet nyitni, körberöhögnének minket - mondja Lázár Vilmos fogathajtó-világbajnok, a CBA elnökhelyettese. A Magyar Lovas Szövetség elnöke azt is elárulja, miért vállalta föl a szeptember 14-én kezdődő, az RTL Klubon tömegek számára követhetővé tett Nemzeti Vágta szervezését.


- Lovasoktól gyakran érte a vád a Nemzeti Vágtát, hogy nem több jelmezes galoppversenynél. Miért vették át most mégis a szervezést Geszti Péteréktől?


- Amikor a Vágta szervezése elkezdődött, magam is kicsit bizalmatlanul méregettem, mi lesz ebből - éppen azért, mert túlpolitizáltnak tűnt a dolog. Minden lovas azt kérdezte: "Mit akar itt a Geszti? Nem is tud lovagolni." Mi szakmai segítőkként kerültünk kapcsolatba a rendezvénnyel, mert az egyik probléma a pálya biztonságossá tétele volt. Megcsináltuk a talajt - és a Vágta, sokak meglepetésére, talpra esett. Az RTL-en több mint egymillióan nézték az adást, vasárnap 150 ezer ember volt a helyszínen. Ezek után azok váltak a legnagyobb pártolóivá, akik a legjobban ellenezték - a Vágta maga mellé tudta állítani a lovastársadalmat.

- Geszti szerint önök már a Vágta előtt gondolkodtak valami hasonlóban. Miért nem csinálták meg?

- Régi vesszőparipám, hogy a lovassportban új gondolkodásra van szükség; mi, akik benne vagyunk, óhatatlanul belterjessé válunk. Sopánkodunk, hogy miért nem foglalkozik velünk a média, miért nem tudunk szponzort szerezni, miért nincsenek tízezrek a versenyeinken. Mindig azt mondtam: kívülről kell jó ötleteket bevonni, hiszen kívülről jobban látszik, hogyan lehetne előrelépni.

- Akkor most miért kerül a szervezés mégis lovaskezekbe?

- Tavaly már részben a mi ötletünk alapján épült föl a Széchenyi Pálya - javasoltam ugyanis, hogy a lósport mellett a lovassportot is be kellene engedni a Vágtára, hiszen annak szakágai szintén tömegbázist jelentenek. Idén Geszti Péter szólt, hogy újra a koncertezésre akar összpontosítani, Tamás István pedig, aki a gazdasági vonalat vitte, most, hogy beindult a szekér, szerette volna átadni valakinek ezt az embert próbáló feladatot.

- Nem korábbi SZDSZ-es, MSZP-s kapcsolataik miatt érezték úgy, hogy most jobb lesz félreállni?

- Nyilván szerepet játszott döntésükben a politika is, de szerintem nem ez volt az elsődleges motiváció.

- Azért kormányzati és fővárosi berkekben ön csak jobban boldogul.

- Jó kapcsolatokat ápolok a kormán?nyal, de ezt a nexust a lovas ágazat érdekében igyekszem kamatoztatni. Nem elvtelen támogatásról van szó: ha a mostani vezetés segíti a terveinket, akkor a jó viszony szerintem nem ördögtől való dolog.

- Nem lenne még nagyobb lobbierejük, ha Geszti nem vinné tovább a Vágta kreatív ügyeit?

- Engem egy cél motivál: hogy Magyarország újra lovas nemzet legyen; ennek az útnak egyik fő állomása lehet, hogy egyszer - akár már 2018-ban - lovas világjátékokat rendezhessünk. Ez mozgásba hozná a lósportot, Közép-Európában mi lennénk a centrum. Ehhez viszont valamivel ámulatba kell ejtenünk a világot. A Nemzeti Vágta - a kibővített tartalommal, 2013-ban egy négyesfogat-hajtó Európa-bajnoksággal - alkalmas lenne erre. Ahhoz viszont, hogy ilyen attrakcióvá tudjuk formálni, szükségünk van Geszti szaktudására.

- A Hősök terén dübörögnek a lovak, pedig ezt a rendezvényt a lóversenypályán kellett volna megtartani - erre a kritikára mit válaszol?

- A Nemzeti Vágta több, mint lóverseny. Világjelenség, hogy nem a közönséget viszik ki a lovasversenyre, inkább a versenyt viszik közel a közönséghez. Ez a siker titka: kiszakítani a kevesek által látogatott eseményt obligát környezetéből - és rögtön százezrek lesznek kíváncsiak rá.

- Volt, aki a Szigethez hasonlította a Vágtát, mondván, a főváros emlőin nevelkednek naggyá. A kezdetben veszteséges rendezvény ingyen használhat közterületeket, majd - nyereségessé válva - már megfelelő pozícióból tud alkudozni.

- A Szigetről nem tudok nyilatkozni, de a Vágta számait látom: ebből nem lehet hasznot kivenni, és szerintem hosszú távon sem lesz nyereséges. A kereskedelmi övezetekért már most fizetünk, de Budapestnek is érdeke, hogy ilyen rendezvények legyenek - nem véletlen, hogy Tarlós István elvállalta a fővédnökséget. Nyugaton a városok szerveznek hasonlókat, de a magyar főváros nyilván örül, hogy él, és vannak megszállottak, akik anyagi kockázatot vállalva dolgoznak egy ilyen - idegenforgalmi szempontból is jelentős - rendezvény sikeréért.

- A Magyar Lovas Szövetség elnökeként szorgalmazta, hogy a lovaglás a testnevelés része legyen. Az Orbán-kormány hivatalba lépése óta a mostani a második tanév, mégsem hallani lovasórákról.

- Már az is siker, hogy az első lépést megtettük: úgy tűnik, a lovaglás bekerül a közoktatási törvénybe. Az még nem reális, hogy az ország összes iskolájában lovagoljanak testnevelésórán, mert se ló nincs hozzá, se tréner, se létesítmény. De azokkal a lovardákkal, amelyek a szövetség feltételeinek megfelelően működnek, már ebben az évben szerződést tudnak kötni az iskolák, és kezdődhet az oktatás. Épp most készítettem egy felmérést: kiderült, hogy ez az együttműködés - mindenféle támogatástól függetlenül - már elindult. Erre kell ráerősíteni, és talán tíz év múlva eljutunk oda, hogy az egész országban be lehet vezetni - de ennyi idő biztos kell a háttér kialakításához.

- Van olyan látható eredmény, ami már az ön elnöki ciklusához köthető?

- Rendbe hoztuk a magyar lovassport anyagi helyzetét, fejlődik az ágazat bázisa. Kialakítottunk egy edzői rendszert: vizsgáztatjuk a szakembereket, és akiknek edzői bizonyítványt adunk, azok mindenhol el tudnak helyezkedni - akár Angliában, Amerikában is.

- Beruházásokra is jut pénz?


- Az új Széchenyi-tervben lehetőség nyílt arra, hogy lovas létesítményeket fejlesszünk. Emellett pályázunk. Szilvásváradon például megújul a stadion: szervezünk évente tíz lovas versenyt, de lesznek koncertek, kutyakiállítások, motoros találkozók is. Szilvásvárad ugyanis magyar "brand". A rendszerváltás után, amikor a külföldiek az orrunk előtt vették meg a magyar márkákat, kevesen értették, hogy mi ennek a jelentősége: a felfuttatás sok pénzbe kerül, és nem biztos, hogy sikeres lesz. Szilvásváradnak is neve van: néhány hete a lipicai fesztiválon szakadt az eső, mégis több ezren vettek részt rajta - hirdetések nélkül. Rengeteg a turista, de kevés dolgot tudunk mutatni nekik: ezeken a helyeken érdemes fejlesztenünk. A mostani beruházás nonprofit, de közvetve óriási hasznot fog hajtani, hiszen rengeteg vendéget fogunk odahozni, a környékbeli éttermek, szálláshelyek is fejlesztenek, még nagyobb kapacitással tudnak beszállni a turizmusba, így adóbevétel lesz, és munkahelyet is teremtünk.

- "Hal helyett hálót adnak" - erre nincs valami lovas közmondás?

- Majd kitalálunk egyet... Ahogy Szilvásváradon, úgy országosan is az a legfontosabb, hogy az emberek újra megtanuljanak a lábukra állni. Gyerekkoromban vidéken mindenhol volt gyümölcsös meg háztáji, és tudták, mennyi befőttet kell eltenniük, hogy tavaszig kitartson, mennyi kukoricát kell termelniük, hogy a disznóvágásig meglegyen a takarmány. Akkor se kerestek jobban az emberek, de amit tudtak, megtermeltek. Most egyre többen költöznek a városba, elöregednek a falvak - a földek pedig ottmaradnak parlagon. Sajnos az emberek jelentős részét leszoktatták a munkáról és arról, hogy gazdálkodó fejjel gondolkodjanak. Az óriási mértékű eladósodottság is erre vezethető vissza.

- A CBA elnökhelyetteseként elégedett az Orbán-kabinet egy évével?

- Úgy látom, az irány jó. Persze, amikor nagy a lendület, és sok mindent kell rendbe tenni, törvényszerűen csúszhatnak be hibák. De kis hibával dolgozni és nagy lendülettel menni jobb, mint nem csinálni semmit, és hagyni lesüllyedni az országot.

- Mit tart a legégetőbb problémának, amin változtatni kellene?

- Az ország egyik legnagyobb gondja, hogy a piac külföldi kézben van. Pedig az élelmiszerpiac stratégiai ágazat mindenhol: a nyugati országokban az első jó néhány kereskedelmi lánc hazai. Hiába a közös piac meg az áruk szabad áramlása - ha, teszem azt, Párizs mellett szeretnénk egy CBA hipermarketet csinálni, körberöhögnének, Magyarországon pedig szinte mindenki itt van: olyan erős cégek, amelyek nyugat-európai hálózattal rendelkeznek. Mi viszont ebben a válságos időben sem tudunk veszteséggel dolgozni. Az itteni piacon kell megtermelnünk a fennmaradásunk és a fejlődésünk forrását; nekünk nincs nyugati "nagybácsink", aki besegít, ha döcögősebben megy az üzlet.

- A kritikusok szerint viszont a kormány úgy alkotta meg a különadó rendszerét, hogy önöket ne érintse. Úgy is nevezik: lex CBA.

- Igazságosnak tartom a különadót: pont azokat sújtja, akik nagyobb tőkeerővel rendelkeztek, mint a hazaiak, ezért a piacnak azt a részét tudták letarolni, ahol a legnagyobb hatékonysággal lehet dolgozni. Egy kisbolt és egy hipermarket hatékonysága közti különbség nem 2,5 százalék, sokkal inkább két számjegyű. Most ez a 2,5 százalék sújtja őket, és nyilván nem örülnek neki, mert ennyivel kevesebb a profitjuk, de a piacon még ez sem teremt azonos esélyeket. A hazai kis cégek el se bírták volna ezt az adóterhet - a multik meg ezzel együtt is fejlesztenek.

- Kereskedőként nem érzi találva magát, amikor a miniszterelnök a munka, a termelő tevékenység visszaszorulásában látja a bajok fő forrását?

- Ellenkezőleg. Mi is próbálunk termelő- és gyártóüzemekkel szerződéseket kötni, hogy ne egyszerű kereskedelmi cég, hanem a magyar termelés, gyártás, feldolgozóipar stratégiai partnerei, "a" magyar tulajdonban lévő végpont legyünk.

- Bár a múlt heti franciaországi kettesfogathajtó-világbajnokságon elért eredményei elmaradtak a várakozásaitól, korábban mindent elért már, amit lehet. Sportolóként vannak még tervei?

- Nehéz elszakadni az aktív sporttól. Ráadásul így többen ismerik a nevünket is; a domonyvölgyi lovaspark esetében is erősíti a "brand"-et, hogy ott tartjuk a versenylovainkat is. Menni kell előre itt is, amíg az ember bírja. Néhány hete eltörtem három bordámat, úgy készültem a vébére - de nem kezdtem el sajnálni magam. Gyerekkori mesteredzőnktől, Máchánszky Gyuszi bácsitól tanultam ezt a mentalitást - igazi régi vágású, egyenes gerincű férfi volt. Ludovikát végzett díjlovasként megcibálta az élet, de haláláig tevékeny maradt. Hetven fölött, combnyaktörés után járókerettel ment már, de ha megkérdezték, hogy van, csak annyit mondott: "Kérlek szépen, remekül!"

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.