valasz.hu/itthon/ez-nem-autopalya-epites-nagyinterju-palinkas-jozseffel-a-tudomany-penzeirol-129168

http://valasz.hu/itthon/ez-nem-autopalya-epites-nagyinterju-palinkas-jozseffel-a-tudomany-penzeirol-129168

Pénzszag

Mibe keveredett Puch László? - az MSZP-s államtitkár botránykrónikája

/ 2008.11.05., szerda 09:10 /

Noha Puch László neve rendre előkerült az elmúlt évek pártfinanszírozás-gyanús botrányaiban, az MSZP volt pénztárnoka eddig nem szenvedett büntetőjogi hátrányt. Ám miután az osztrák államügyészség bekeményített Strabag-ügyben, több közfigyelem hárulhat a politikusra.

A maga kategóriájában páratlan teljesítményt nyújtott Puch László: 1998-tól tíz évig ült az MSZP pénztárnoki székében - ezzel túlszárnyalta Horn Gyulát, aki az első szabad parlamenti választás után "alig" nyolc évet tudott eltölteni egyazon funkcióban, azaz pártelnökként.

Minek a pénztárnok?

A volt kincstárnok később felfelé bukott: május óta államtitkári rangban, de tárcavezetői aktivitással irányítja a százmilliárdok felett rendelkező Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumot (különösen mióta főnöke, Szabó Pál jelezte, hogy lemond posztjáról).

Puch László tehát megkerülhetetlenné tette magát, ami annak köszönhető, hogy az MSZP az egyedüli parlamenti alakulat, amely pénztárnoki ranggal ruházza fel a kasszakulcs őrzőjét. Mindez akár erénynek is tűnhetne, mégis inkább gyanút kelt - hiszen a magyar jog szerint egy párt legális működtetéséhez semmi szükség kincstárnokokra. (Ettől függetlenül minden politikai erőt összefüggésbe szokás hozni ilyen-olyan pénzügyi csoportokkal). A tagdíjak és az állami támogatások bevételezése, illetve a bel- és külföldről származó adományok feltüntetése az éves beszámolókban ugyanis legfeljebb egy könyvelőt igényelne, nem pedig kongresszus által választott funkcionáriust. Ezt a tényt mára az MSZP is beismerte, hiszen a választmány a párt korábbi főkönyvelőjét, Brecskáné Nagy Máriát delegálta Puch utódjául.

A közlekedési államtitkár esete azért is egyedi, mert neve az elmúlt hat év szinte minden tisztázatlan ügyletében (brókerbotrány, Strabagés Zuschlag-afférok) "említést érdemelt", igaz, eddig büntetőjogi következmények nélkül. Bár a sajtó gyakran beszámolt Puch László és Gyurcsány Ferenc konfliktusairól, a miniszterelnök sosem orrolt meg annyira a (volt) pénztárnokra, hogy vizsgálatot indított volna ellene. Sőt, miután lapunk nyilvánossá tette a Puchra nézve is terhelő Strabagdossziét, a kormányfő a Népszabadságban "a nem ismerem ezt az ügyet" fordulattal érzékeltette, hogy nincs hozzáfűznivalója az eddigi legsúlyosabb illegális pártfinanszírozás-gyanúhoz. Különös, hogy miközben "nincsenek" ügyek, Gyurcsány az általa összehívott nemzeti csúcs előtt és után féltucatszor tett hitet a pártfinanszírozás rendbetétele és a korrupcióellenes küzdelem mellett.



Nagy ügyek

A következménynélküliség "főszabályára" is hatással le het azonban, hogy az osztrák államügyészség a magyar pártfinanszírozási szálat felvéve indított nyomozást a Strabag első embere ellen (lásd keretes írásunkat), és tudomásunk szerint a budapesti Központi Nyomozó Főügyészség is a politikai összefüggéseket kutatja a Strabagot érintő vesztegetési ügyekben. Miként megírtuk, az osztrák vállalat lobbicégének feljegyzései szerint az MSZP részéről Puchot "kellett tájékoztatni" arról, hogy milyen módszerrel tudnak kenőpénzt utalni Ausztriából Magyarországra. Kulcsár Attila pedig többször is jegyzőkönyvbe mondta az ügyészségnek, hogy Puch Lászlót is részeltette az elsikkasztott milliárdokból, miután ily módon volt biztosítható "az üzleti eredményre is átváltható politikai háttér". (A bróker annak ellenére vállalta a kockázatos kijelentéseket, hogy az eljáró ügyész figyelmeztette: "ha mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol", bűncselekményt követ el. Később azonban a bíróság még tanúként sem hallgatta meg a Kulcsár-vallomásokban visszatérően "előforduló" Puchot.)

A K&H volt alkusza gyakran a Betonút Rt.-vel együtt emlegette a pénztár nokot, ami azért méltó a figye lem re, mert a Strabag-dosszié - eddig nyilvánosságra nem hozott - részlete is arról árulkodik, hogy az M3-as sztrádaprojektben maga Puch segített megosztani a piacot a Betonút és a Strabag között. (Végül az M3-as Görbeháza-Nyíregyháza szakasza a Betonúté, a debrecen-görbeházai M35-ös a Strabagé lett.) Nem mellékesen: a Betonút-tulajként ismert Dunai György 2007-ig felügyelőbizottsági tag volt abban a Kipszer Zrt.-ben, amely a leendő MSZP-központ működtetésére szako sodó Jókai 6. Zrt. egyik alapítója.

Rokoni szálon

Ezek után aligha meglepő, hogy a volt pénztárnok neve a Zuschlag-ügyben is előkerült. Konkrétan úgy, hogy az MSZP-hálózatba tartozó Táncsics Alapítványtól - melynek felügyelőbizottsági elnöke Puch - szintén érkeztek összegek Zuschlag János pénznyelő szerveihez. A Népszabadság korábban azt is tudatta, hogy a Terror Háza előtt zsidózgató ifjúszoci képviselő 2005-ben a Puchtitkárságon kapott "menedékmunkát". Lapunkban korábban szót ejtettünk Puch háttérszerepéről a Budapest Airport és a Malév privatizációjában (Heti Válasz, 2005. április 14., 2005. augusztus 4.), illetve jeleztük, hogy az autópálya- és BKV-s beruházásokban kulcsszerephez jutó Metróber Kft.-t is ellenőrzése alá vonta a kincstárnok környezete. Pontosabban: az MSZP körüli ingatlan- és médiaportfóliót (Népszava, Vasárnapi Hírek, Stop.hu) üzemeltető stábhoz családilag kötődő személyek szereztek résztulajdont a kft.-ben.

Puch László a párt mellett saját családjáért is felelősséget viselt. Nem akadályozta meg például, hogy lánya az állami Magyar Fejlesztési Banktól kapjon havi fizetést, s jó ideig sógora, az SZDSZ számvizsgáló bizottságát vezető Vásárhelyi István közmegbízatásait sem igyekezett megfúrni. Miután azonban Puch az energiaügy felügyeletére is megbízást kapott a miniszterelnöktől, Vásárhelyi - a családi kormányzás látszatát elkerülendő - felhagyott a Magyar Villamos Művek elnöklésével. A volt pénztárnok kormányzati pozíciója viszont stabil, miután - az MSZP-vezetők valóságérzékelése szerint - nincs Puch-ügy, nincs már brókerügy és Strabagügy sem volt soha.



PUCH-ÉLETÚT: az ÁFÉSZ-től a KHEM-ig

A kezdetek - A kereskedelmi üzemgazdászi diplomával rendelkező Puch László a Mohács és Vidéke ÁFÉSZ munkatársaként, majd a Bóly és Vidéke ÁFÉSZ elnökeként kezdte pályáját. 1980-ban kérte felvételét az MSZMP-be, majd 1989-ben csatlakozott az MSZP-hez. Noha az első szabad választáson is próbálkozott, végül 1994-ben szerzett - listás - parlamenti mandátumot. (Egyéniben sosem nyert; kétszer a baranyai, majd kétszer az országos listáról került az Országgyűlésbe.)

Felívelés - Az 1994-es választások után Puch lett az MSZPfrakció gazdasági munkacsoportjának vezetője. Nevét hol ipariminiszter-, hol - Bokros Lajos lemondása után - pénzügyminiszter-jelöltként dobták be a köztudatba, ám az 1998-ig tartó ciklust végül a párt gazdasági ügyvivőjeként zárta. Közben meghatározó alakjává vált az MSZP vállalkozói tagozatnak (amelyet rajta kívül Karl Imre és Máté László irányított). Társadalmi megbízatásait szaporítandó, az 1995-96-os időszakban az NB I-es Pécsi Mecsek Futball Club elnöke lett - ami magától értetődött, hiszen ő vezette a labdarúgócsapat szponzoraként jegyzett Titán Rt.-t.

Pénztárnokból államtitkár - Puch Lászlót először 1998-ban választották pártpénztárnokká a Tocsikbotrányban "megkopott" Boldvai László utódjaként. A kongresszusokon leadott voksok száma alapján az MSZP legnépszerűbb vezetője volt; tízéves pártkassza-felügyelői periódusa alatt alig kapott ellenszavazatot és belső bírálatot. Sőt, 2002-ben "az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke" felirat is rákerülhetett névjegykártyájára, kincstárnoki titulusa pedig feljogosította, hogy részt vegyen az MSZP elnökségének munkájában. Először 2003-ban röppent fel a hír, hogy a gazdasági tárca államtitkára lesz, ám végül Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kínálta meg 2008 májusában a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) államtitkári székével - így viszont meg kellett válnia pénztárnoki és bizottsági elnöki pozícióitól.

Ami nem sikerült - Szili Katalin 2005-ös államfőjelölti bukása Puch kudarca is volt, hiszen Szekeres Imre és Toller László mellett őt tartották - a szintén a baranyai pártlobbit erősítő - házelnök fő patrónusának. A 2006-os választások után Puch (a pénztárnoki és a bizottsági elnöki megbízatás mellé) szeretett volna frakcióvezető-helyettesi stallumot szerezni, ám végül alulmaradt Mesterházy Attilával szemben. Mindig kerülte a nyílt színi konfliktust az SZDSZ-szel, ám ez nem mindig volt kölcsönös; 2007-ben Eörsi Mátyás frakcióvezető azt állította, hogy a hazai sztrádaépítéseket az MSZP - Puch által megjelenített - érdekei drágították meg.



OSZTRÁK-MAGYAR ÖSSZEFOGÁS STRABAG-ÜGYBEN

A bécsi államügyészség nyomozást indított Hans Peter Haselsteiner, a Strabag vezérigazgatója ellen azzal a gyanúval, hogy üzleti előnyszerzés céljából illegális pénzadományokat juttatott magyar pártoknak. Az ausztriai hatóságok már huzamosabb ideje nyomoznak a konszern pénzkihelyezései miatt, ám úgy tudjuk: Bécs csak a budapesti ügyészség jogsegélykérelme után kerített sort Haselsteiner (és négy másik osztrák állampolgár) gyanú alá helyezésére.

A Heti Válasz októberben cikksorozatban számolt be arról, hogy négy év alatt 13,5 milliárd forint folyt át egy olyan mikrocégen (Euro:contact Kft.), amely - korábbi feltételezések szerint - Strabag-pénzeket juttatott a magyar politika feketekasszáiba. A budapesti Központi Nyomozó Főügyészség a hónap elején bekérte lapunktól az írásaink alapjául szolgáló Strabag-dossziét. Azáltal, hogy az építőcég elleni nyomozás "nemzetközivé lett", újabb dokumentumokba tekinthet be a magyar hatóság. A Format című osztrák hetilap információi szerint ugyanis Hans-Peter Martin európai parlamenti képviselő szeptemberben tíz - a Strabag-témát is érintő - aktát nyújtott át a budapesti társszervvel (ma már) együttműködő bécsi államügyészségnek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.