valasz.hu/itthon/feneketlen-tavi-ingatlanugy-lazar-janos-900-millios-mutyiba-tenyerelt-bele-felsikerrel-129166

http://valasz.hu/itthon/feneketlen-tavi-ingatlanugy-lazar-janos-900-millios-mutyiba-tenyerelt-bele-felsikerrel-129166

Pokorni: vállalható a törvénytervezet utolsó változata

/ 2011.02.17., csütörtök 20:17 /
Pokorni: vállalható a törvénytervezet utolsó változata

Vállalható az új felsőoktatási törvény tervezetének utolsó változata, a kormány elé kerülő anyag jónak mondható - mondta Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnöke A jövő záloga című felsőoktatási kerekasztal-beszélgetésen szerdán Budapesten.

Pokorni a Republikon Intézet rendezvényén elmondta, hogy az elsődleges probléma okát a tömeges képzésben látja. Az elmúlt húsz évben 11 százalék volt a felsőoktatásban résztvevők aránya, melyből 8 százalék főiskolára, 3 pedig egyetemre járt. Ez az arány napjainkban 40 százalékra nőtt.

Ugyanakkor nem igaz, hogy nem képeznek jó szakembereket a felsőoktatásban, csak sok rosszat is képeznek mellé. Pokorni szerint adná magát, hogy aki „hasznot húz" a képzett szakemberekből, annak támogatnia is kellene a képzésüket. Közpénzből ez nem finanszírozható - mondta.

Fontosnak nevezte a magyar társadalomfejlődés szempontjából, hogy a megyeszékhelyeken felsőoktatási monopóliumok jöjjenek létre. Például az állatorvosi képzést el lehetne vinni Kaposvárra, ezzel párhuzamosan korlátozva a fővárosi kapacitásokat. Ugyanezen elv alapján Dunaújvárosban karbantartó mérnököket kellene képezni.

Mint közölte: "a vidéki főiskolákat filiálékká kell tenni", ennek keretében ma már elindult "egy második generációs integráció" a felsőoktatási intézmények között.

Pokorni Zoltán a képzések minősége mellett hangsúlyozta a hasznosságot is, mint mondta tucatjával indítanak olyan szakokat, amelyekre nem biztos, hogy szükség van. Véleménye szerint hiteles képet kell kialakítani arról, hogy egy adott szakon végzettek milyen arányban tudnak majd elhelyezkedni, nem biztos, hogy szükség van évente 780 jogász képzésére, de hozzátette, mindezt az évi 609 kommunikáció szakos hallgató arányában is meg kell vizsgálni. A piaci igényekhez és a társadalomhoz kell igazítani a rendszert - hangsúlyozta a politikus.

"Őrült kockázatnak" nevezte, hogy bizonytalanná vált, kerülhet-e Magyarországra az EU által szorgalmazott egyetemi központok közül. Egyúttal "befolyásolni kellene" az egységes európai diákhitel programot, hogy az így a hallgatóknak juttatandó összegeket leginkább a mesterképzési időszakra összpontosítsák - hangsúlyozta.

Horn Gábor, a Republikon Intézet elnöke pozitívnak nevezte, hogy kitolódik a munkába állás időpontja a tanulmányok hosszabbodásával. Véleménye szerint azonban addig, amíg nincs ára annak, hogy értékes, magas színvonalú tudáshoz jussanak hozzá a hallgatók, addig nem lesz magasabb a felsőoktatás színvonala.

A volt szdsz-es politikus bevallotta, hogy anno ők is belebuktak egy oktatási reformba. Meglátása szerint azért, mert gyávák volt, és mert nem volt partnerük a megvalósításban.

Horn alapvető problémának nevezte, hogy a magyar felsőoktatás nem került be a nemzetközi vérkeringésbe, továbbá nem tartotta reálisnak, hogy másfélszer annyi pénzt költsenek az eddigiekhez képest a felsőoktatásra az elkövetkező időszakban.

Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke a beszélgetés folyamán problémaként említette azt, ha valaki külföldre megy tanulni, egészen biztos, a bürokrácia miatt legalább egy félévvel tovább tartanak a tanulmányai, hiszen sokszor nem lehet beszámítani a kint elvégzett tanegységek kreditpontjait.

Az oktatás minőségére vonatkozóan kifejtette: szakítani kell a tanár-diák cinkossággal, azzal hogy a tanár nem tanít, a diák pedig nem tanul, mert ez így senkinek nem jó.

Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az ipari szektornak az ösztöndíj- és a felsőoktatás finanszírozásában nagyobb részt kellene vállalnia.

Schlett István, az ELTE tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy erőteljesen gyengül a hallgatók és az oktatók motivációja a felsőoktatásban. Ezt azzal indokolta, hogy "ritka az az oktató manapság, amelyik fő tevékenységének tekinti az egyetemi oktatást". A tanárok elaprózzák magukat, több helyen dolgoznak, olyan munkahelyeken, ahol jobban megfizetik őket, és ahol nagyobb társadalmi presztízsnek is örvendhetnek.

Setényi János oktatáskutató a kerekasztal-beszélgetésben megjegyezte: a nemzetközi, kétnyelvű diplomás képzést kellene mihamarabb beindítani, azaz ide kellene hozni azt ami miatt a diákok kimennek, de ehhez a viszonyok jelenleg nem megfelelőek. Ennek azonban az egyik kerékkötője az, hogy nem tudnak nyelveket sem a tanárok, sem a diákok ma Magyarországon. Setényi egyúttal szintén kiemelte a pénz szerepét, mint mondta: pénzt kell behozni, mert azáltal is tisztulna a rendszer.

Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a kerekasztal-beszélgetés előtti felvezetőjében rámutatott arra, hogy ma nincs magyar felsőoktatási intézmény az első 300-ban a világon. Ezzel szemben  a környező országokból, Csehországból illetve Lengyelországból van. Elárulta, hogy nem feltétlenül a népességszám nagysága vagy a gazdaság fejlettsége határozza meg a felsőoktatás színvonalát. Egyértelműen az angolszász dominancia, hiszen a vezető egyetemek 54%-át az USA adja.

A Heti Válasz Felsőoktatási Rangsor különszámát alapul véve mutatta be a főbb problémacsoportokat. Elsőként az elszigeteltséget említette, mivel a magyar diákok 3,3 százalékban vesznek részt a nemzetközi oktatásban.

Második negatívumként a tudományos publikációk nemzetközi hivatkozási arányának alacsony voltát említette. Sok tudományos munka születik, de csak nagyon kevés kerül nemzetközi folyóiratokba.

Tóth elmondása szerint egyre többen vesznek részt a hazai felsőoktatásban, ami nem feltétlen baj. Magyarországon ma 17 hallgató jut egy tanárra, ami nem áll messze az OECD 15, 8-es átlagától.

A diplomások sikeres elhelyezkedéséhez azonban hiányzik a munkaerőpiaci visszacsatolás. A vállalati szféra legtöbbször az elégtelen szakmai tudást és a szakmai gyakorlat hiányát említi a friss diplomásoknál.

Két pontban azonban szinte mindenki egyetérthet a felsőoktatás kérdésébe, az egyik, hogy több forrásra, a másik, hogy minőségi változásra van szükség.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.