Polgári életérzés – megnéztük az új pavilonokat a Ligetben

/ 2017.05.18., csütörtök 20:00 /
Polgári életérzés – megnéztük az új pavilonokat a Ligetben

Elkészült a Városliget rehabilitációjának nulladik üteme. Feszl Frigyes újraépített pavilonjai minőségi ugrást jelentenek 70 év bódésodás után.

Már legalább kéthetes adósságunk, hogy bemutassuk a Városligetben elkészült három vadonatúj pavilont és a környezetüket. Különösebb csinadratta nélkül április legvégén nyílt meg a pavilonkertnek nevezett terület. Most kimentünk, megnéztük, megfotóztuk, fagyiztunk – íme erről van szó:

Fotó: Fülöp Ildikó

A terület az Állatkerti körút mellett, a Széchenyi fürdő bejáratához közel helyezkedik el, és korábban az 1980-as években épült, silány minőségű bódék foglalták el. A bódékat a Ligetre mindenhol jellemző indokolatlanul széles, törött betonfelületek vették körül. A lepusztult, silány zsibvásár eltüntetése és az új pavilonkert létrehozása mintaprojekt: a Városliget Zrt. ezen a helyen akarja megmutatni, milyen lesz az újjászületett Liget az átfogó tájépítészeti rehabilitáció után. A pavilonkert megépítéséről szóló döntés megelőzte a tájépítészeti tervpályázatot, vagyis ez az együttes még nem része a nyertes tervnek, de illeszkedik hozzá.

Az új kávézó és fagyizó a középső pavilonban

Fotó: Fülöp Ildikó

A pavilonokhoz a nemzeti romantika legjelentősebb építészének, Feszl Frigyesnek egy 1860-ban készült tervét vették elő. A terv Gruber Antal kávés megrendelésére készült, és a megépült pavilon a Városliget egyik szigetén állt, vagyis nem ott, ahol most újjáépült, és nem is volt belőle három, csak egy. Nem tudni, mi lett a sorsa, de már az 1896-os ezredévi kiállítás előtt lebontották. A vendéglátást szolgáló bodék és kioszkok nem az örökkévalóságnak készültek, egyszerű anyagokból, néhány évtizedes élettartamra építették őket. A Ligetben tehát most egy kisebb épületrekonstrukció készült a fennmaradt eredeti tervek alapján. Össze is lehet vetni az elkészült építményeket Feszl míves rajzával:

Feszl Frigyes pavilonterve 1860-ból

Forrás: Budapest Főváros Levéltára

A legérdekesebb részlet a pavilon tetejét díszítő törökös hagymakupola, amelynek a tetejét még egy kisebb félhold is díszíti. Hasonló látható a 18. századi mohorai Vay-Zichy-kastély saroktornyán, de az is lehet, hogy Feszl ihletője az iszlám művészet volt, az 1860-as években ugyanis a törökökre a hazai közvélemény a magyarság régi barátaiként tekintett, mivel a szabadságharc bukása után az Oszmán Birodalom rengeteg menekülő magyar hazafinak adott menedéket. 

A belső tér visszafogottan elegáns lett

Fotó: Fülöp Ildikó

A másik karakteres részlet a pavilonok ereszét tartó tizenkét darab öntöttvas oszlop. Tulajdonképpen ezek az épületek fő díszei, mivel egyébként az architektúra nagyon egyszerű. A tizenkétszögű pavilonok belső tere szűkös, de a tornác három hátsó cikkelyét mindenhol befalazták, hogy a hasznos alapterületet megnöveljék. Az egyik Feszl-féle eredeti alaprajzon ugyanez a megoldás látszik, vagyis ez sem mostani újítás. Ennek ellenére itt csak hozott süteményt és fagylaltot lehet árulni, mert komolyabb konyhát nem lehetne a pavilonba beszuszakolni.

A kávézó legkellemesebb része a kiülős terasz a ponyva alatt és a tornác

Fotó: Fülöp Ildikó

A három pavilon közül a középsőben kávézó-fagyizó kapott helyet, a másik kettőben iparművészeti ajándékbolt, illetve strandcikkeket, lufit, esernyőt áruló üzlet (az utóbbi az előző bódésor termékkínálatát viszi tovább). Mivel a Liget-projektről beszélünk, a beruházás ellenzői a pavilonokat is támadják. Részben azon az elvi alapon, hogy elpusztult építményeket újjáépíteni hamisítás és giccs, részben pedig azért, mert a kávézó árai kellemetlenül magasak. Az Index ennek kapcsán egyenesen arról írt, hogy a pavilonok a Liget dzsentrifikációjának első lépései, vagyis megkezdődik a kispénzű réteg, az egyszerű városlakók kiszorítása a parkból, és minden új létesítmény a turisták és a felső középosztály igényeit fogja kiszolgálni.

Az iparművészeti boltot vagy a turisták fogják eltartani – vagy senki

Fotó: Fülöp Ildikó

A kávézó valóban belvárosi árképzésű (a sütemények 6-800 forint között mozognak) – hiába szép a környezet, az átlag városlakó kétszer is meggondolja, hogy beüljön-e. Az ajándékbolt esetén viszont inkább az a kérdés, hogy lesz-e rá vásárlói igény. Ezt nyilván csak a Széchenyi fürdő külföldi vendégei tarthatják el, de nem lenne meglepő, ha idővel profilváltásra kényszerülne.

Lufi, esernyő, strandcikkek – ilyesmiket árultak a régi bódékban is

Fotó: Fülöp Ildikó

A pavilonkert negyedik épülete viszont nem új, hanem korábban is itt állt, bár annyira elborították a reklámtáblák, hogy a homlokzat szebb részleteit nem is lehetett látni. Itt működött korábban a lángosos, de a bérlő a felújítás után nem tért vissza, ezért most új üzemeltetőt keresnek. Ez a kis századfordulós épület a Liget történetének kedves relikviája. A BKV elődje, a BSzKRT építette a villamosvezetők tartózkodójának, mivel a Ligetben 1972-ig villamos is járt, a 25-ös járat, amely az Állatkerti körút után végigment a Hermina úton egészen a Thököly út sarkáig. Ezen a régi képen látható – a hátsó oldala – villamosos korszakában. Mindenesetre jó, hogy megmaradt, és kifejezetten gondosan felújították.

A villamosvégállomás felújított BSzKRT épülete bérlőre vár

Fotó: Fülöp Ildikó

A pavilonok megépítésén kívül a környezetet is rendezték, és a törött betont fekete-fehér kiskockakő díszburkolat váltotta fel. Az építkezés kedvéért fákat egyáltalán nem kellett kivágni, a megmaradt példányok törzse köré kör alakú ülőpadokat építettek, ahol azok is megpihenhetnek, akik nem akarnak a kávézóban fogyasztani. A terület jelentős részén gyepszőnyeget telepítettek, és egy-két új fát is elültettek.

Kör alakú pihenőpad a fák körül

Fotó: Fülöp Ildikó

Azon természetesen lehet vitatkozni, hogy érdemes-e újjáépíteni egy 120 évvel ezelőtt lebontott pavilont. A Kopaszi-gát példája mutatja, hogy kortárs tervezők is tudnak olyan épületeket létrehozni, amelyek nagyon magas esztétikai minőségűek, nem historizálnak, és beleilleszkednek egy városi park összképébe. A Liget azonban mégiscsak kétszáz éves, a maga nemében az első közparkok egyike volt a világon – ezt a múltat érdemes lehet megidézni néhány eltűnt részlet újjáélesztésével. A tájépítészeti pályázat nyertes terve erre a Liget más pontjain is kísérletet tesz, legalábbis ami a sétányok vonalvezetését és a vízfelületek helyét illeti. És egy historizáló épület – legyen bármilyen egyszerű – mindig teli van szemet gyönyörködtető részletekkel.

Öntöttvas oszlopfő és ereszalj találkozása. Látszik, hogy vadonatúj, de figyeltek a részletekre

Fotó: Fülöp Ildikó

A dzsentrifikáció egyébként messze nemcsak negatív értelemben használható kifejezés. A Liget rehabilitációjának nem titkolt célja, hogy modern formában visszaállítsa azt a polgári hangulatot, minőséget, ami a Városligetet egykor jellemezte. A Városligetnek mindig is volt vurstlis, mutatványos, a szegényebbek szórakozását szolgáló része, de a szocializmus előtt ez elsősorban a későbbi vidámparki területre koncentrálódott, és a Liget nagy része gondozott közpark volt, ahova a polgárság járt ki sétálni, piknikezni, fagylaltozni. A szocializmus időszakában a polgári életmód más elemeivel együtt ez is megszűnt, és a rendszerváltást követő két évtizedben is inkább csak a lepusztulás folytatódott. Budapesten az elmúlt években a középosztálybeli családok leginkább a Kopaszi-gátra kezdtek kijárni, de adottságait tekintve a Liget sokkal inkább alkalmas rá, hogy ez a réteg újra fölfedezze. És egy nagyon pici területen most már látható is, hogy miért.

Pavilonok a zöldben – idővel az egész park ilyen lehetne

Fotó: Fülöp Ildikó

A pavilonok újraalkotását Feszl Frigyes néhány megmaradt akvarellje alapján az Art1st Design Stúdió (vezető tervező: Taraczky Dániel) végezte el.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Végre itt az első hazai családbarát genderbiblia!

Kovács Ákos, Puzsér Róbert, Ókovács Szilveszter, Skrabski Fruzsina, Süveges Gergő és mások ajánlásával. Ezer hála, hogy olyan ügyhöz adták a nevüket, amiből még bajuk is lehet.

Bor világnapja: online borpiactér indult

Nemrég indult el a Wineliner.com online borpiactere, amely versenytársaihoz képest új alapokra helyezi az online borpiacot: családi és réteg pincészetek boraihoz enged országos hozzáférést, eddig nem ismert borászatokat tesz elérhetővé bárki számára.

Meddig számíthat az Orbán-kormány Angela Merkelékre?

Nem a valószínűtlen szankciók miatt érdekes, hogy az Európai Parlament elmarasztalta a magyar kormányt, hanem mert a határozatot a sokáig bajtárs lengyelek is megszavazták. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

A cél: legyen egy világszerte jegyzett szellemi csúcstalálkozónk!

Mit keres egy programban konzervatív filozófus és szoftmarxista „internetkalóz”? A Brain Bar Budapest nevű „jövőfesztivál” alapító-szervezőjét, Böszörményi Nagy Gergelyt a techvilág közhelyeiről és veszélyeztetett állásokról is kérdezzük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Müller Péter a kommunista sztárrá vált Soós Imre tragédiájáról

Cannes-ban idén újravetítették a Körhinta című filmet, amelynek férfi főszereplője az 1956-os siker után néhány hónappal öngyilkos lett. A kommunista sztárrá lett Soós Imre tragédiáját Müller Péter írta meg Részeg józanok címmel. Nagyinterjúnk a szerzővel a csütörtöki Heti Válaszban.

Borbás Marcsi: „Soha nem tudtak rám kényszeríteni szerepeket”

„Az a titok, hogy nincs titok. Mert ha van, az előbb-utóbb kiderül, és hitelét veszti az ember. Akartak, de nem tudtak rám kényszeríteni szerepeket, mert felálltam” – mondja Borbás Mária. A Gasztroangyal műsorvezetője hitelességről, önazonosságról, a táplálkozás helyes arányairól és a reflektorfényt kerülő férjéről is beszél a Heti Válasz Esszencia című mellékletének adott interjúban.

Lengyel politikus: „Nem fogadtuk el Orbán érvelését Putyinról”

A magyar politikusok kihasználják, hogy az EU a lengyelekkel foglalkozik Magyarország helyett – állítja a lengyel ellenzék vezetője. Grzegorz Schetyna emellett alig burkolt ellenszenvvel néz Budapest és Moszkva közeledésére. Exkluzív nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban.