Politika és erkölcs

/ 2018.03.13., kedd 18:21 /

A 2010-es választások előtt a jobboldalon az egyik leghatásosabb érv az erkölcsi rend helyreállítása volt.

Az őszödi beszéd kiváltotta morális sokk katapultként, de legalábbis gyorsítóként működött, amely a pártszövetséget kétharmadhoz juttatta. Az erkölcsi rendet persze nem lehet úgy helyreállítani, mint egy megroggyant épületet. De azért nem naiv várakozás, hogy az erkölcsi igen legyen igen, a nem pedig nem; hogy a helyes és a helytelen közti különbség tisztán látszódjon; hogy a rosszat ne akarjuk igazolni. Ez nem csak a kormány dolga, de 2010-ben sokan remélték, hogy az új kabinet és parlamenti többség morális integritása az egész közösség erkölcsi javát fogja szolgálni.

A mostani kampány egyik vonása, hogy az erkölcsi dimenzió jóformán teljesen kipusztult a kormánypárti retorikából. Egyrészt évek óta erősödő folyamat, hogy a kormány cselekedeteit a döntéshozók és hivatásos ideológusai kizárólag politikailag igazolják. Az ország érdeke, hogy ez vagy az történjen vagy ne történjen. A kormány hatalomban maradása immár nemzeti érdek, sőt Európa fönnmaradása is ezen múlik. Lét vagy nem lét: ez a tét. Az egykori valóságshow-szlogen ma a kampány legerősebb mondata. Másrészt és ráadásul az extrém erősre csavart retorika, a fülsértő kampányzaj hisztérikus indulatokat vált ki, s az erkölcsi gátlások, mint a részegségben, ilyenkor fölpuhulnak.

Természetesen létezik olyan, hogy politikai (nemzeti, állami, közösségi) érdek, politikai célszerűség és helyesség. Ennek tagadása régi hiba. Immanuel Kant, a mai liberális világnézet egyik ősforrása azt remélte, hogy az erkölcsi helyesség kritériumai végleges győzelmet arathatnak a politikai érdekek világán. Tévedett: egy ilyen világot csak erőszakkal lehetne fölépíteni, ami persze nem az erkölcsi rend győzelmét, hanem bukását idézné elő. Csakhogy azok, akik ebből azt szűrik le, hogy épp ezért a tettek puszta politikai igazolása elég, s a morális bírálat és az erkölcsi normák pusztán eszközök a hatalomban maradáshoz vagy az ellenfelek lejáratásához, szintén tévednek.

Hódmezővásárhely egyik üzenete ugyanis az, hogy az erkölcsi rendet a politikával szemben is meg kell védeni. Nincs az a nemzeti érdek, amely fölülírhatná a hazugság, a lopás, a zsarolás, a megalázás tilalmát. Nincs az a politikai érdek, amely érvénytelenítené az erkölcsi parancsokat. Az alapnormák betartását a többség a jelek szerint elvárja, mégpedig a politikustól is. Ha tetszik, ez is közügy. Ez is nemzeti érdek. Mindennapos, húsbavágó, közvetlenül megélt érdek, a normális élethez szükséges minimum. Amit számon lehet kérni, amit számon kértek február 25-én, és számon fognak kérni április 8-án is.

Az 1867-es kiegyezést a politikai érdekkel indokolták. Talán helyesen. S mégis volt egy Vajda János, aki így jajdult föl: „Hazám, hazám, minő uton jársz? / Mit tartsak immár felüled? / Szeresselek-e ezután is? / Megengedi a becsület?” Ez a kérdés nekünk is szól.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.