Pukli, a pünkösdi király

/ 2016.03.25., péntek 08:10 /
Pukli, a pünkösdi király

Ellenzéki politikai mozgalommá alakította a tanárok szakmai tiltakozását Pukli István. A Milla és a Most mi! kudarca után megint egy civil csapatba veti kormánybuktató reményeit a krétakörös-norvég alapos ellenzéki aktivista kör. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

A tanárok tiltakozásának vezéralakja, Pukli István egyetlen gesztussal áttolta az eredetileg pedagógusszakmai célokért létrejött tanármozgalmat az ellenzéki politizálás terepére a „kockásinges” tömeg előtt március 15-én elmondott Kossuth téri beszédével. Az iskolaigazgató nyilvánvalóan teljesíthetetlen ultimátuma Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János államfő felé világossá tette, hogy többé nem egy hivatás képviselőinek érdekérvényesítő harcáról van szó.

A történet személyes része érthető: Pukli István, aki tíz évig volt ifjúszocialista politikus, visszatalált eredeti hivatásához. A pedagógusok mozgalma közben szakmai céljait jelentős részben elérte, hiszen megszűnik a KLIK, lesz új alaptanterv és óraszámcsökkentés, a forrongásból azonban született egy „kormányváltó” civil ellenzéki mozgalom, ami déjà vu érzést kelt. A március 15-i színpadon elhangzó beszédek nyelvezete, hangulata erősen emlékeztetett a 2011-2012-ben fénykorát élő Millára, vagy netadós tüntetésekből kinövő, Várady Zsolt nevével fémjelzett Most mi!-re. Ezt a benyomást erősíti, hogy kiderült, a korábbi kormányellenes civil tiltakozások háttérembere, Schilling Árpád színidirektor, a Krétakör alapítója volt a március 15-i Pukli-demonstráció rendezője.

 

 

 

Részletes háttér a március 24-i Heti Válaszban. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Új kormány – oktatáspolitikai fordulat jön?

Ha valóban a jegybanki ajánlások alapján kezd bele a kormány a versenyképesség javításába, akkor az oktatásban át kell állítani a váltókat. Részletes háttér a Heti Válaszban.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.