valasz.hu/itthon/arpad-haz-es-genetikai-szenzacio-tevedes-tortent-mast-mond-a-kutatas-127548

http://valasz.hu/itthon/arpad-haz-es-genetikai-szenzacio-tevedes-tortent-mast-mond-a-kutatas-127548

Rá sem fog ismerni a Liget-projektre – fordulóponton a múzeumi negyed ügye

/ 2018.07.10., kedd 08:00 /
Rá sem fog ismerni a Liget-projektre – fordulóponton a múzeumi negyed ügye

Az „intézményi liget” koncepciója rég a múlté, a tervezett hét helyett négy új múzeum lesz, cserébe kapunk egy megújított városi közparkot. A Liget-projekt nem azonos eredeti önmagával, de az ellenzők sem értek el teljes sikert. Megnéztük, mi lett az eredménye a hét évig tartó tervezési szakasznak.

Az elmúlt évtizedekben talán egyetlen budapesti városfejlesztés sem ment végig olyan hosszadalmas, állandó áttervezéssel és újragondolással járó előkészítési szakaszon, mint a Liget-projekt. Egyes időszakokban már-már úgy tűnt, a Városligetben csak légvár épül. Miközben újabb és újabb látványtervek láttak napvilágot, és Lázár János akkori kancelláriaminiszter kétértelmű bejelentéseket tett, még inkább kétértelmű kacsintásokkal kísérve, a terepen nem történt semmi, és sokan tudni vélték, hogy nem is fog soha. Baán László, a beruházás miniszteri biztosa rendületlenül kitartott amellett, hogy idővel minden lényeges elem meg fog épülni – és most már látszik, hogy neki lesz igaza.

A Városligetben látványosan zajlik az építkezés, a felvonulási tér majdnem teljes területe le van zárva, és hatalmas munkagödörré változott, de a park belsejében is mindenfelé fekete palánkok emelkednek. A projekt már néhány elkészült – egyelőre kisebb – elemmel is dicsekedhet, de a Liget még inkább rémisztő képet mutat. És nemcsak az építési helyek nagy száma, a munkavégzéssel együtt járó felfordulás miatt. A projekt alakulásával párhuzamosan fejlődött a ligetvédők mozgalma is, és az ellenzők szélesebb táborán belül kialakult egy kisebb, életvitelszerűen a parkban sátortáborozó csoport. A tervezett Zeneház mögötti sétány most olyan képet mutat, mintha Alfonso Cuarón Az ember gyermeke című poszt-apokaliptikus thrillerébe csöppentünk volna, éjszaka a kalyibák között rozsdás vashordókban pislákoló tüzekkel és a túlélők kisebb, elvadult csoportjaival.

E zavaros állapot néhány éven belül bizonyára letisztul, de érdemes azt is megvizsgálni, hogy a kiinduláshoz képest hova jutott el. A Liget-projekt az elmúlt években Próteusz módjára változtatta az alakját – de volt-e a változtatásoknak egyértelmű iránya, és megőrzött-e a sokféle alakváltás mögött valamiféle mélyebb belső konzisztenciát?

Daru, domb, napozók: jellegzetes kép a Liget mai állapotáról

Daru, domb, napozók: jellegzetes kép a Liget mai állapotáról

A Heti Válasz 2012 júniusában számolt be először arról, hogy „nagyszabású kormányzati tervek láttak napvilágot a Városligetben felépítendő múzeumi negyedről”. Kevesen emlékeznek ma már, de a Liget Budapest előzménye a Szépművészeti Múzeum 2010-es bővítési terve volt. A Hősök tere sarkára üvegkockát álmodó, a főlépcsőt megbontó elképzelés joggal váltotta ki a városképet féltők tiltakozását, és a kormány 2011 februárjában úgy döntött, a föld alatti bővítés nem épülhet meg. Helyette egy kezdetben bizonytalan tartalmú és körvonalú „Andrássy kulturális negyed” ötletét jelentették be, ami 2012-re átalakult a Ligetben felépítendő új múzeumi negyed gondolatává. 2011. október 20-án a kormány a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria összevonásáról is döntött – a két múzeum gyűjteményének Baán László által szorgalmazott újraegyesítése lett utóbb az egész projekt tartalmi talpköve.

Meglepő módon már a 2012-es koncepció tartalmazta a három legfontosabb új intézményi elemet: az Új Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és Zeneház megépítését. Tartalmazott azonban két másik múzeumot is, amelyek ma már nem szerepelnek – legalábbis az itteni – napirenden: egy fotóművészeti és egy építészeti gyűjteményt. Az eredeti „múzeumliget” koncepció 2014 márciusára egy sor új elemmel bővülve eljutott a helyszínkijelölésekig, év végére pedig egy nemzetközi tervpályázatig. És utána jött a csikorgó vészfék. A kormány elégedetlen volt a nyertes tervek egy részével, a közvélemény aggódott a Városliget túlépítése miatt. A következő két évben a kulturális óriásberuházás számos elemét újragondolták, új pályázatokat írtak ki, változtak az építési helyszínek, egyes múzeumok kikerültek a parkból.

A Liget-projektet ez különbözteti meg leginkább más fővárosi presztízsberuházásoktól: a megvalósuló terv ténylegesen kompromisszum eredménye. Nem azonos teljesen eredeti önmagával, de az ellenzők sem értek el teljes sikert.

 

Építkezés

Építkezés

Ha egymás mellé tesszük a múzeumi negyed programjának 2014-es helyszínrajzát és a most épülő projekt makettfotóját, megállapítható, hogy az eredetileg zöldfelületet érintő építési helyek az újratervezés során mind megszűntek. Két jelentős parkrész menekült meg a beépítéstől: a Királydomb, valamint a Galéria számára kiszemelt Hermina út menti fás terület. A felhasznált építési hely kisebb lett a Zeneháznál, a Közlekedési Csarnok rekonstrukciójánál, valamint az Ajtósi Dürer sor sarkánál is, ahol színház épül az ´56-os emlékműhöz átcsúsztatott Néprajzi Múzeum helyett.

Az eredeti elképzelés a parkot intézményi ligetként képzelte el, sok épülettel, a jelenlegi pedig egy megújított városi közparkot lát maga előtt – néhány meghatározó ponton jelentős intézményekkel.

A különbség csak látszólag nüansznyi, valójában fák százai múlnak rajta, az összes múzeum ugyanis lebontott, értéktelen épületek vagy betonozott parkolók helyén épül. (A Néprajzi Múzeum megépítése érdekében kissé le kellett csípni a történelmi Rondó széléből, de a veszteséget máshol kompenzálják.) Ennek megfelelően jelentősen csökkent az új múzeumok száma, a tervezett hét helyett négyre (plusz színház).

Alapvető szemléletváltást hozott az is, hogy a park megújítása önálló projektelemmé vált, és egy szakmailag elfogadott, pályázaton kiválasztott tájépítészeti terv alapján történik, ami igyekszik a történelmi kertet jellegében visszaállítani, megmaradt elemeit megóvni.

De ha igaz az, hogy a fejlesztés visszafogottabb és zöldebb lett, a Városliget előbb-utóbb európai fővároshoz méltó állapotba kerül, és hasonló nagyságrendű, nemzeti intézmények sorsát véglegesen rendező kulturális beruházás utoljára a millennium idején történt, milyen alapon lehet mégis ellenezni?

Életvitelszerű ligetvédők

Életvitelszerű ligetvédők

Az elutasításnak egyetlen igazán megalapozott narratívája létezik, mégpedig ami azt állítja, hogy Európa egyik legrégebbi közparkját kizárólag a XIX. század közepi tájképi kerti állapotban volna szabad rekonstruálni, minden utólagos beépítés kibontásával, a múzeumok máshol történő elhelyezésével.

Ennek az igénynek a fejlesztés továbbra sem felel meg, és nem is fog, mert más a filozófiája: megítélése ebből a szempontból értékválasztás kérdése marad.

* * *

Az alábbi térkép nagyításáért kattintson ide!

 

Mi, mikorra, hova?

1. PARKREHABILITÁCIÓ

A Városliget zöldfelületei a Garten Studio 2016-os pályázati nyertes tervének továbbdolgozott változata szerint újulnak meg. A terv több szakaszban, részletekben valósul meg, egyelőre két – területét tekintve kisebb – eleme készült el. A Hermina út melletti kutyás élményparkot idén májusban már átadták. A területet korábban a parkba utólag berakott hulladéképület foglalta el (állatorvosi rendelő és Főkert-telephely), vagyis itt zöldfelület-helyreállítás történt. Átadás előtt áll az 1972-ben kialakított, teljesen megújított Vakok kertje. Ugyancsak a parkot érintő elem, hogy lebontották az Állatkerti körút menti silány bódésort, és tavaly elkészült három historizáló stílusú, Feszl Frigyes tervei nyomán megalkotott új vendéglátó-pavilon. A munka jövőre a nagy játszótér megépítésével folytatódik, de a java – például a nagy futókör létrehozása, a Páva-sziget helyreállítása – még hátravan. A főváros ellenállása miatt egy tapodtat sem sikerült előrébb jutni a Kós Károly sétány lezárása ügyében, ami az egyre méltatlanabb állapotú Hősök tere átalakításának is előfeltétele lenne.

2. A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM REKONSTRUKCIÓJA

A helyreállított Román Csarnokot már megtekinthette tavasszal a nagyközönség, de a rekonstrukció nagyságrendje csak a múzeum októberre tervezett újranyitása után válik érzékelhetővé. Újdonság lesz a második emeleti kabinetkoszorú és a Michelangelo-terem, az új mélyföldszinti terek, az első emeleten álmennyezet alól előkerült, még a szakembereket is meglepő szépségű dekorációjú Schikedanz-terem. A múzeum műszakilag is megújult, vadonatúj épületgépészetet kapott, föld alatti raktárakkal bővült.

3. OMRRK

A Szabolcs utcai kórház telkén a két eredeti épületet is megőrző Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ már épül, 2019 elejére készül el.

4. BIODÓM

Az egykori Vidám Park helyén épülő, nagyszabású állatkerti bemutatóhely már épül, 2020 körül várható az átadása. Az állatkert területén több kisebb projekt már elkészült, idén megnyílt a gyerekeknek szánt Holnemvolt Vár az egykori gazdasági udvar területén, és befejeződött a vasút felőli oldalon megszerzett területsáv hasznosítása, az egykori Toxikológiai Intézetet pedig az állatkert irodaépületének újították fel.

5. OLOF PALME-HÁZ

A Városliget legrégebbi épülete az 1885-ös országos kiállításra épült. A felújítás végül 3 milliárd forintos, jelentős projektté nőtte ki magát, miután kiderült, hogy a Zsolnay majolikákkal díszített épületet az elpusztított eredeti belső terek helyreállításához teljesen ki kellett belezni. 2019 nyarán Millennium Háza néven nyílik újra a dualizmus korszakát és az ezredéves kiállítást bemutató tárlattal. A Nagyrét felőli oldalon rózsakertet telepítenek.

6. NÉPRAJZI MÚZEUM

A NAPUR Architect vezette konzorcium egyedi formájú, részben földbe süllyesztett épületének megvalósítása már elkezdődött a felvonulási tér és a Rondó területén, átadása 2021-re várható. A felvonulási tér alatti mélygarázst is építik.

7. A MAGYAR ZENE HÁZA

Fudzsimoto Szu japán építész – remélhetőleg – légies, üveghomlokzatú épületének megvalósítása tavaly elakadt egy eredménytelen közbeszerzés miatt. A kivitelező kiválasztása tárgyalásos szakaszban van, nyáron indulhat az építkezés, 2021 a befejezés céldátuma.

8. ÚJ NEMZETI GALÉRIA

A Petőfi Csarnokot elbontották, de a japán SANAA iroda pályázati nyertes tervének hozzáigazítása a múzeum igényeihez a vártnál hosszabb folyamatnak bizonyult, az elmúlt bő két évben tucatnyi tervváltozat született. A befejezési céldátum itt is 2021, de vannak esetleges csúszást okozó bizonytalansági tényezők.

9. A MAGYAR INNOVÁCIÓ HÁZA

A régi Közlekedési Múzeumot elbontották, de ez a projektelem ment át a legnagyobb változáson: az eredetileg tervezett föld alatti bővítés annyi fa kivágásával járt volna, hogy elálltak a megvalósításáról. A Közlekedési Múzeum a MÁV Északi járműjavítójába kerül, de nem tettek le az 1896-os millenniumi kiállítás Közlekedési Csarnokának rekonstrukciójáról, amelyben a magyar műszaki leleményeket mutatnák be. Az új tartalomhoz igazított kiviteli tervek készülnek, a legkorábbi lehetséges megvalósítás 2022.

10. VÁROSLIGETI SZÍNHÁZ

A Vágó testvérek 1952-ben lebontott szecessziós remekművének rekonstrukciójára az építési engedély és a kész kiviteli tervek is megvannak, de a megvalósítás nem kezdődött el, mivel még mindig vita folyik a Dózsa György út forgalomcsillapításának módjáról.

11. FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ

A jelenlegi épület műszakilag elavult, és a területet szeretné megkapni az állatkert, de a korábban felmerült helyszínek kiestek. Egyelőre gondolkodnak a helyéről.

12. KOMÁROM, CSILLAG-ERŐD

A Szépművészeti Múzeum korábban a Román Csarnokot megtöltő gipszmásolatainak bemutatóhelye Komáromban már épül, várhatóan jövő nyáron nyílik meg.

 

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.