Radikálisnak nagy, néppártnak kicsi

/ 2018.05.09., szerda 17:02 /

Bár a Jobbik elnöki és elnökhelyettesi pozíciójára pályázó mind a négy jelöltnek van radikális múltja, leteszik a nagyesküt: a néppártosodás útján nincs hátraarc. A hétvégi tisztújításon a Sneider–Gyöngyösi-kettős esélyes a Toroczkai–Dúró-párossal szemben.

Pihent agyú publicisták sem tudnának az ellenzék, ezen belül a Jobbik helyzetét pontosabban leíró képet kitalálni a május nyolcadikainál. Az Országgyűlés alakuló ülésének napjára a radikális párt a parlament köré tervezett kordon lebontását harangozta be. A harci felbuzdulás parazsát azonban hidegzuhany hűtötte le: kedd reggel a parlament környéke nem volt elbarikádozva. A Bazilikától magyar zászlókkal vonuló Jobbik-frakció némi tanácstalanság után végül megcélozta az Országgyűlést, a felsorakozott rendőrök pedig udvariasan átengedték a képviselőket.

Kettős harc

A Jobbik alapproblémája, hogy hiába a magyar politika fontos szereplője a 2006-os zavargások, illetve a Magyar Gárda 2007-es megalapítása óta, s hiába lett áprilisban a második legnagyobb párt, még soha nem került a hatalom közelébe. Azaz más helyzetben van, mint a kelleténél többet kormányzó, ám mára lassú elmúlásra berendezkedett szocialisták, vagy az elmúlt három választáson az országgyűlési küszöb környékén imbolygó, de két számjegyű eredményt soha el nem érő LMP. Összefoglalva: a Jobbik ahhoz nem kapott elég kevés szavazatot, hogy teljes személyi-politikai újratervezést hajtson végre, és mindent kidobjon az ablakon. Annál viszont nagyságrendekkel kisebb a támogatottsága, hogy azt gondolhassa, csak várnia kell a hatalom megszerzéséig, legkésőbb 2022-ig.

Ezt a helyzetet kell kezelnie a kétlépcsős tisztújításnak. Először április 28-án alapszabályt módosítottak a küldöttek. Nagy többséggel, 82 százalékos aránnyal szavazták meg azt a Vona Gábor által javasolt, majd az elnökség által jóváhagyott koncepciót, amelynek értelmében a pártot a jövőben elnök és elnökhelyettes vezesse. (Toroczkai László ásotthalmi polgármester ellenezte az újítást.) A jelenlévők több mint kétharmada jóváhagyta azt is, hogy az alakulat első emberének alelnökökkel kapcsolatos vétójogköre megmaradjon.

Most csütörtökön következik a második felvonás a párt vezetőinek megválasztásával. A jelöltek személyét áttekintve első pillantásra úgy tűnhet, harangoztak a néppártosodásnak. A Vona Gábor által is ajánlott Sneider Tamás (elnök) és Gyöngyösi Márton (elnökhelyettes-frakcióvezető) páros kapcsán az egyszeri hírfogyasztó a régi barna időkre asszociálhat. Sneider fiatalon az egri szkinhedmozgalom vezetője volt, és elítélték egy cigány férfi megveréséért. Gyöngyösi pedig még a Fidesz és a baloldali ellenzék összehozására is képes volt: 2012-ben nagy botrányt keltett nyilatkozatával, mely szerint fel kellene mérni, hányan vannak a parlamentben és a kormányban a – szerinte Magyarország számára nemzetbiztonsági kockázatot jelentő – izraeli–magyar kettős állampolgárok.

A másik párosnak, Toroczkai László elnök- és Dúró Dóra elnökhelyettes-jelöltnek szintén nem kell bizonygatni nyitottságát a kemény vonal iránt. Előbbi a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egykori alapítója, a 2000-es évek közepének ismert utcai harcosa, a parlamenti képviselő Dúró pedig a radikalizmusa miatt a pártból kiszorított Novák Előd felesége.

Bár mind a négy jelölt múltjában lehetne bőven indokot találni a Jobbik támogatottságát érdemben nem növelő néppártosodás lecserélésére, erről nincs szó. Az április 9-én Vona Gábor-kritikájával trónkövetelőnek bejelentkező Toroczkai László nem gárdamellényben masírozna a Jobbik elnöki székébe. Az alelnökjelöltségre ismét bejelentkező Novák Előd sem csattogtatja karikás ostorát: programadó írásában arról értekezett, hogy a Jobbiknak „modern nemzeti elvpárttá” kell válnia (jelentsen ez bármit). Egyben leszögezte: „Ma már nem szükséges ugyanolyan harsány, figyelemfelkeltő eszközökhöz nyúljunk, mint amikor kisebb pártként így törtük át az elhallgatás falát.”

Marad a néppárt

Mirkóczki Ádám képviselő, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának majdani elnöke – így a legbefolyásosabb parlamenti pozícióval rendelkező jobbikos – is a visszafordíthatatlan néppártosodásról beszél lapunknak. Szerinte azért nem lesz visszarendeződés, mert mára a Jobbik nagy többsége magáévá tette a fordulatot – ezért tartja igazságtalannak, hogy Sneidert és Gyöngyösit múltjukkal, kijelentéseikkel revolverezi a sajtó. „Mindenki elfogadja a Fidesz fejlődéstörténetét, akkor miért hihetetlen, hogy a Jobbik megváltozott?” – kérdez vissza a Heti Válasznak Mirkóczki.

Elvben tehát a jelöltek között nincs nagy nézetkülönbség, a belső kampány mégis élesedik: Toroczkai László elnökjelölt egyenesen az ellene alkalmazott „habonyi eszközökről” beszélt – vetjük fel a politikusnak. Mirkóczki erre azt mondja, a kritikák és a véleménykülönbségek részei egy választásnak, ezekkel az eszközökkel Toroczkai is él belső fórumokon. Úgy véli, a Jobbik egységét semmi nem fenyegeti, a tisztújítás lezárultával az országra kell összpontosítaniuk. „Kis túlzással azt mondhatom: a 2022-es választás 2019 őszén, az önkormányzati voksoláson eldől” – lep meg minket Mirkóczki.

Az egri választókerületben negyven százalékot szerző politikus szerint a Fidesz számára április 8-án behozhatatlan versenyelőnyt jelentett az államapparátus és az önkormányzatok szinte maradéktalan ellenőrzése. „Az ellenzéknek legalább a települések harmadát kell elhódítania az önkormányzatin a Fidesztől, hogy hatalmi konglomerátumával a siker esélyével vegye fel a harcot az országgyűlésin” – összegez.

Ez azonban még messze van, a pártnak előbb a saját választásával kell megbirkóznia. Csak lapzártánk után lesz hivatalos az alelnökségért versenyzők névsora – az indulni szándékozóknak ugyanis meghatározott számú ajánlást kell gyűjteniük a párttagoktól. Az viszont valószínűnek látszik, hogy többen pályáznak, mint ahány kiadó elnökségi hely (hat) van. A pártban egyelőre Volner János korábbi frakcióvezető és Z. Kárpát Dániel alelnökségét veszik biztosra, s a győzelemre esélyesebbnek tartják a Vona Gábor és Szabó Gábor pártigazgató áldásával ringbe szálló Sneider–Gyöngyösi-párost a Toroczkai–Dúró-kettősnél.

Az igazi izgalmat inkább az okozza: ha megválasztják Sneider Tamást a párt elnökének, vajon megakadályozza-e a radikális szárny utolsó nagyhangú képviselője, Novák Előd elnökségbe jutását? Ez nem volna előzmény nélküli, két éve ugyanis Novák így maradt hoppon. A 2016. májusi tisztújítás előtt Vona Gábor jelezte, megvétózza az alelnökségét. (Ezt a szinte feudális elnöki jogkört erősítette meg április végén a Jobbik kongresszusa.) Novák két éve nem jutott el a megaláztatásnak erre a szintjére, végül maga lépett vissza.

Abban persze mindenki egyetért, hogy a szervezeti szöszölést le kell zárni május 12-én. A pozícióharccal elfoglalt párt világa annyira vonzó a kívülállóknak, mint a kolbászkészítés fortélyain veszekedő henteseké. Abban egyetértés látszik körvonalazódni, hogy nincs visszafordulás, de az nem világos, az április 8-án kudarcot vallott néppártosodásból hogyan lesz győztes stratégia.

Ifjonti tévedések

A harmadik ciklusát kezdő Magyar Zoltán az ország egyik legfideszesebb körzetében, a csornaiban indult (24 százalékkal lett második a 64 százalékot szerző fideszes Gyopáros Alpár mögött). Ő az elhanyagolt Dunántúl embere, a párt vezetésében ugyanis még soha nem volt politikus erről a vidékről, abban eddig budapestiek és kelet-magyarországiak voltak a meghatározók. Magyar kizártnak tartja, hogy a mérsékeltebb stílus a teljes ellenzéki együttműködés, netán egy közös választási párt létrehozását eredményezze – ahogy időnként felmerült a sajtóban a választás után. „Áthidalhatatlan nézetkülönbségek vannak az ellenzéki térfélen. Egy-egy tüntetés vagy szakpolitikai együttműködés elképzelhető, de közös szervezetet, szoros szövetséget a választóink sem fogadnának el” – szögezi le.

Az ellenzéki torta szeletelése helyett inkább a Fideszre szavazók meggyőzésére összpontosítana: szerinte legalább félmilliót kellene közülük megszólítani, hogy esélye legyen a Jobbiknak. S ezt miképpen képzeli el? A politikus bevallja, még nem tudja a megoldást. Számára egyelőre az a kérdés: az önkormányzati voksoláson miként lehet meggyőzni a választókat arról, hogy településük fejlesztését egy kétharmados többséggel rendelkező kormányzattal szemben pártjára, más ellenzékire vagy egy függetlenre bízzák.

Környezetében ő sem lát igényt arra, hogy a Jobbik feladja a néppártosodást, és visszamasírozzon a radikális útra. Ezt a nézetet inkább a szervezetből mára kiszorultak, a „pályán kívülről bekiabálók” képviselik. Szerinte az általa támogatott Sneider Tamás a garancia arra, hogy nem lesz visszarendeződés. „Nem lehet egy 18 éves fiú tévedéseiből mostani politikájára vonatkozó következtetéseket levonni. Sneider Tamás nyolc évig volt önkormányzati képviselő, nyolc éve politizál az Országgyűlésben, még a kormánypártiak által is elismerten vezette alelnökként a parlamenti üléseket” – mondja Magyar.

Az persze kérdés, hogy megválasztása esetén Sneider mennyire volna átmeneti elnök Vona Gábor esetleges visszatéréséig. A színfalak mögött a váltás levezénylésében nagyon aktív volt a nemcsak a párt vezetéséről, de parlamenti mandátumáról is lemondott elnök. Ezért nehéz elképzelni, hogy végérvényesen szakított a politikával. Meg azzal a párttal, amelynek nemcsak a megalapításában vett részt, de – amint fogalmazott – a „lelkének elvételében” is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.