Rákbetegek várólistán

/ 2014.04.14., hétfő 08:00 /
Rákbetegek várólistán

Villámcsapásként ábrázolja egy francia kampány a szélütést, azt sugallva: nekünk is ilyen sebességgel kell beütni telefonunkba a mentők hívószámát, ha valaki szívrohamot vagy stroke-ot kap mellettünk. A halálos kóroknál minden perc számít, így van ez az alattomban jelentkező daganatnál is. Hogyan lehetnek akkor rákbetegek várólistán?

Fotók: Szabó Balázs

Az orvosok, amit lehet, már megtettek, a többi a társadalmon múlik - ezzel képeszt el bennünket Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem szívklinikájának vezetője. Mindjárt meg is magyarázza, mire gondol. A szívinfarktus erős jelzést ad, halálfélelmet okozó mellkasi fájdalommal jár, mégis átlagosan több mint három óra telik el, mire a beteg megérkezik a kórházba. Talán úgy gondolja, kár sietni, hiszen amikor utoljára öt órát várt a folyosón egy szemvizsgálatra, akkor is azon bosszankodott, hogyan tudnak ennyire lassan mozogni a magyar orvosok, mikor ő minden külföldi kórházfilmben azt látja, ott folyton rohannak. Ez a tötyörgés kicsit sem jellemzi az infarktusellátást: ott azonnal a megfelelő centrumba kerül a beteg, ahol rögtön kezelni kezdik, mielőtt jelentős károsodás történne a szívizmában.

Így sikerült felére csökkenteni az infarktusos halálozást Magyarországon. Nem ez az egyetlen siker: a 33 OECD-ország eredményét elemezve az derül ki, hogy az agyérbetegek kezelésében is javulnak a mutatóink - 1990-ben százezer lakosra vetítve még 124 ember halt meg stroke-ban, 2011-ben 52-vel kevesebb. Jobbak vagyunk hát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet átlagánál, mert az csak 51.

Haldokló a CT-ben

A gyakran halálos és a szervezetben szörnyű pusztítást végző betegségnél is óriási jelentősége van a gyorsaságnak. Patrick Goldstein, a francia Lille egyetemének orvosa egy márciusi prágai stroke-konferencián arról beszélt, mennyire fontos, hogy a lakosság megértse, van három olyan pillanat, amikor azonnal mentőt kell hívni. Az első, ha valakinek féloldalasra torzul az arca; a második, ha képtelen lesz beszélni; és a harmadik, ha nem tudja használni az egyik karját - ekkor szinte biztosan szélütés érte. Sokan azért késlekednek, mert azt hiszik, ez az idősek betegsége, pedig nem az - akár már tizen-huszonéves korban is előfordulhat. A mentősök már aközben szervezni kezdik a beteg ellátását, amikor még csak robognak a kórházba. A francia modell szerint tíz percen belül meg kell lennie az adatfelvételnek, mert a riasztástól számított 25. percben már CT-be vagy MR-be kell tolni a beteget, és újabb 20 perc múltán az eredménynek is készen kell állnia. Kevesebb mint hatvan percen belül meg kell kapnia azt a gyógyszert, amely feloldja az agyában a vérrögöt (vagy katéter segítségével ki kell húzni onnan); ha ez sikerül, a legtöbb esetben elmúlik a bénaság, újra mozgás- és beszédképes lesz az illető.

 

A készítmény a hazai kórházakban is elérhető, s a Magyar Stroke Társaság adatai szerint alkalmazása 2009 óta megduplázódott - tavaly 1439 személy kaphatta meg. Legtöbbször azonban azon vérzik el a dolog, hogy a beteg nem kerül időben kórházba, és akkor a modern technológiát már nem alkalmazhatják nála. A szélütésnél is így van ez: a kardiológustársaság például kampányfilmet forgattatott, hogy az emberek megértsék, nemcsak az autóval való fékezésnél vagy a leeső pohár elkapásánál van reakcióidő, de a rosszul lévő embereknél is. Íme, a negyedik helyzet, amikor azonnal hívni kell a mentőt: ha valaki erős mellkasi fájdalmat észlel. Nem háziorvost, nem ügyeletet, nem a szomszédot, hanem a mentőt.

Az időtényező egy olyan betegség gyógyulási esélyeit is rontja, amely nem villámszerűen csap le a betegekre. "Gyakran találkozunk azzal a panasszal, hogy minek beszélünk megelőzésről, szűrésről, ha miután kiderül a baj, a rákbetegek hónapokig várnak a vizsgálatra" - meséli Strommer Szilvia, a Magyar Rákellenes Liga lelki segélyszervezetének vezetője. "Százszor kezdeményeztük, hogy az onkológiai diagnosztika kapjon sürgősségi jelzést - teszi hozzá Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. - A daganat a két-három hónap várakozás alatt is nő, áttétet adhat, s mire a beteg eljut a részletes diagnózishoz, hiába adunk milliós értékű gyógyszereket."

Tavaly év végén ugyan az onkológia túllépéseit a CT- és MR-vizsgálatok terén utólag fedezte a biztosító, de Dózsa Csaba, a Miskolci Egyetem docense is megerősíti: ma az a helyzet állt elő Magyarországon, hogy a beteg például előbb vár két hónapot CT-re, majd hat hetet a laborra, pedig itt gyorsan kellene lépni. "Nem érnek rá megvizsgálni, mert éppen a végstádiumú beteget CT-zik" - mutat rá arra, hogy az erőforrások eloszlásával is baj van.

A jó hatékonysággal gyógyító országokban a tünetek jelentkezése vagy a kiszűrés utáni hetekben kezdik el "önteni a pénzt" a betegbe, akkor folytatják a legdrágább, célzott terápiát. Nálunk a nagy átlagot tekintve eleinte alig költenek rá, majd jelentős csúszással beindul a gépezet, de ilyenkor gyakran már csaknem feleslegesen, mert az életét nem tudják megmenteni. "Át kellene ugrani az árnyékunkat; a halál előtt értelmetlen agresszív terápiát adni, az sem a betegnek, sem a biztosítónak nem jó. Akkor már a fájdalomcsillapításra kellene törekedni" - fogalmaz Dózsa Csaba. (Ott is lenne mit tenni, ugyanis hiányoznak a a fájdalom enyhítésében nélkülözhetetlen rövid hatású morfinkészítmények, mint azt Kullmann Tamás, a győri kórház onkológusa feltárta.)

Ismerősök ismerőse

"Türelmetlenül fogadják a rákbetegek, hogy várniuk kell a pontos diagnózisra. A tehetősebbek magánorvoshoz fordulnak, a többiek kiskapukat keresnek, ismerőst, ismerősök ismerőseit" - mondja a lelki segélyszolgálat vezetője, aki szerint nehéz elfogadni, hogy egy rákgyanúnál nem sürgős esetként tekintenek a betegre.

Török Krisztina, a kórházakat működtető Gyemszi főigazgatója szerint a nemzetközi előírásoknak megfelelünk: három hónapon belül kell megkezdeni a rákterápiát. "A világon sehol sem tudnak jobb időt" - indokol. Intézete vizsgálatba kezdett, mert olyan visszajelzést kaptak, hogy a béldaganatoknál valószínűleg még ezt sem tudják tartani. Baticz Orsolya, a minőségügyi főosztály vezetője a 2013-ban felfedezett daganatoknál vizsgálja meg, mennyi idő telik el az első orvoshoz fordulás és a diagnózis között. Külföldön ez egy- három hónap, s ha kiderül, hogy nálunk hosszabb az idő, akkor jelezhetik a döntéshozóknak: tennivalójuk lenne. Amit persze már így is mindenki tud.

Betegek kerüljenek

A rendszert az akadályozza, hogy 2006 óta a kórházak csak egy bizonyos gyógyító teljesítményig kapnak pénzt az egészségbiztosítótól, a fölött már nem. Amikor például a Richter Gedeon gyógyszergyár nekifogott az egészséges városok programsorozatának, Beke Zsuzsa kormányzati kapcsolatokért felelős vezető szerint azzal kellett szembenézniük, hogy nem minden kórház örül annak, ha egyszer csak kiszűrnek neki még 400-500 beteg embert. Ők is meglepődtek, milyen rossz a helyzet: a 34 végiglátogatott város szinte mindegyikében megjelent a szűrőprogramon olyan látogató, akinek annyira magas volt a vérnyomása, hogy mentőt kellett hívni hozzá, és jó néhány rákbetegséget is feltártak. Ám komoly erőfeszítésbe került, hogy az egészségügyben megfelelő időben el is lássák őket.

A költségvetési hiány tartása érdekében a teljesítmények befagyasztása az Orbán-kormány alatt is megmaradt, s csak azok a betegségek kaphatnak mentességet, amelyek sürgősséginek minősülnek (például az infarktus vagy a szülés). A rákbetegség diagnosztizálása továbbra sem tartozik ezek közé - fel sem foghatjuk, miért.

Rosta

Bódis András

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Jobboldali felhasználókra hajt Zuckerberg

Politikai cenzúrával vádolják a legnagyobb közösségi oldalt, miután kiderült: nem algoritmus, hanem balosan elfogult egyetemisták szerkesztik a hírrovatot. Zuckerbergnek rosszul jött a botrány, mert kellenek a jobboldali felhasználók. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Már orbánozik az új osztrák kancellár

Nemzeti egység? Alázat? Jószomszédi kapcsolatok? Ugyan már – a nemrég megválasztott osztrák szocdem kancellár egyik első megszólalásában máris arcon sercintette országa nem baloldalra szavazó felét s egyben kiadósat orbánozott.