valasz.hu/itthon/szir-kalandor-kezebe-kerult-most-ujra-veszelyben-van-a-magyar-legenda-117594

http://valasz.hu/itthon/szir-kalandor-kezebe-kerult-most-ujra-veszelyben-van-a-magyar-legenda-117594

Régi bűnnek hosszú az árnyéka

/ 2012.07.25., szerda 14:34 /

Miért most? Alighanem sokakban felvetődött a kérdés az elmúlt hetek látványos rendőri akcióival kapcsolatban. Letartóztatják azokat az egyenruhásokat, akiknek a maffia felszámolása lenne a feladata, a hazai bűnügyi krónikákban évtizedek óta fel-felbukkanó személyeket pedig 1996-98-as emberölésekkel gyanúsítanak meg.

Nemrég fény derült arra, hogy a rendőrség szervezett bűnözés elleni harcát irányító nyomozók rendszeresen információt szolgáltattak, illetve védelmet biztosítottak "problémás" vállalkozóknak. Két évtizeddel ezelőtt elkövetett emberölések, leszámolások, robbantások elkövetésével gyanúsítanak meg embereket, olyan témákban indulnak újra az eljárások, melyek részleteire ma már - az annak idején ezeket az ügyeket nyomozó rendőrök mellett - szinte csak szakírók emlékeznek.

Bénító párhuzamosság

Új bizonyítékok kerültek elő? Bizonyosan. Valaki vagy valakik hirtelen vallomást tettek? Alighanem ez történhetett, hiszen az olajszőkítéssel elkövetett csalásokban egykor kulcsszerepet játszó Energol Rt. egykori vezetőjét, Portik Tamást felbujtóként gyanúsították meg az Aranykéz utcai robbantásos emberölés, valamint Prisztás József meggyilkolása miatt. Márpedig a felbujtó, a megbízó a legritkább esetben vesz részt tevékenyen a bűncselekmények elkövetésében, vagyis bűnösségét bizonyítani - pláne két évtized múltával - hallatlanul nehéz.

Mitől lett mégis ennyire magabiztos a rendőrség? Egyrészt szervezeti, másrészt személyi okai lehetnek annak, hogy éppen most fogtak hozzá a nagy horderejű ügyek felderítéséhez. Pintér Sándor már mostani belügyminiszteri ciklusa elején említette, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szerepe, feladatköre - az eredeti elképzelésekhez képest - megváltozott. 2004-ben azzal a céllal hozták létre, hogy kiemelt súlyú, több megyét érintő ügyekben nyomozzon, ehhez képest a szerv egy országosan tevékenykedő, afféle pótbűnügyi szolgálattá terebélyesedett. Önálló szakszolgálatokat fejlesztett ki, s ezzel pazarló párhuzamosságok keletkeztek a rendőrségi alegységek között. Ez azt a problémát is magában hordozta, hogy az egymással kvázi konkuráló szervezetek tevékenysége során nemcsak értékes információk kallódhattak el, de egészségtelen, a felderítés hatékonyságát károsan befolyásoló rivalizálás is kialakulhatott.

Hasonló párhuzamosságok alakultak a budapesti és az Országos Rendőr-főkapitányságon is. Utóbbinak alapvető feladata a szakmai irányítás lenne, ehhez képest 2010-ben az országos főkapitány már közel harminc végrehajtó szerv parancsnokának közvetlen irányítását látta el.

Új struktúra, új vezetők

A kormányváltás óta eltelt két év során alapvetően a feladatok újraosztását és általában a struktúra újjáépítését érintő változások történtek - és ezek egy része bizonyíthatóan hozzájárult a korrupciós és leszámolásos ügyek felmelegítéséhez. Jelentős változás volt a Köztársasági Őrezred megszűnése. Feladatai egy részét az elmúlt évtizedek belső rendőri viszonyai szempontjából "érintetlen", korábban Orbán Viktor személyi testőreként dolgozó Hajdu János, illetve az általa vezetett Terrorelhárítási Központ (TEK) vette át, az őrezred "maradékát" pedig a Készenléti Rendőrségbe olvasztották. Jelentősen javíthatta a felderítés hatékonyságát, hogy a Belügyminisztérium 2010-es átalakításakor a tárcavezető irányítása alá került az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat; utóbbiak tevékenységét össze lehetett hangolni más nyomozószervekével (például az egyes rendőri vezetők és a szervezett bűnözés korrupciós összefonódásának leleplezése érdekében).

Legalább ennyire fontos volt az NNI feladatkörének újraértelmezése: a jelenleg is zajló átalakulás során ez a szervezet is beleolvad a Készenléti Rendőrségbe, és visszakapja eredeti funkcióit. Az NNI-ben felhalmozódott problémákat jelzi, hogy a Vizoviczki László elleni eljárásban - mások mellett - Gulyás Imrét, az iroda Szervezett Bűnözés Elleni Főosztályának vezetőjét, valamint Hopka Lajost, a speciális bűncselekmények elleni osztály vezetőjét is letartóztatták. Vagyis épp azokat a rendőröket, akiknek feladata a maffia felszámolása lett volna. Ugyancsak a nagy átalakulás része, hogy a rendőrség belső ellenőrzését végző Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata bázisán új struktúrával hozták létre a Nemzeti Védelmi Szolgálatot (NVSZ), melynek legfontosabb feladatává a testületen belüli korrupció felderítése vált.

Nem kell mérlegelniük

És itt jutunk el az alapkérdésig: miért most jut el a rendőrség odáig, hogy belekezd 15 évvel ezelőtti bűncselekmények felderítésébe? Miért most derül fény arra, hogy rendőri vezetők - védelembiztosítás és információk kiszivárogtatása fejében - állandó apanázst kaptak az alvilágtól?

Az új struktúra létrehozásával egy időben olyan nyomozók, korábbi rendőri vezetők kerültek újra fontos pozíciókba, egyebek mellett az NVSZ-hez, akik - más beosztásokban - az 1990- es években részesei voltak az alvilági leszámolások nyomozásának. Például az NVSZ munkáját irányító Bolcsik Zoltán tábornoknak - Pintér Sándorhoz hasonlóan - a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság egykori, Aradi utcai épületéből indult a karrierje.

A két évtizeddel ezelőtt történt bűncselekmények ügyében most nyomozó rendőrök pontosan ismerik a máig felderítetlenül maradt régi ügyek részleteit, az egykor vallomást tett tanúkat, az összefüggéseket. Tudták, kik azok a főszereplők, akik azóta is a felszínen tudtak maradni, megőrizték anyagi hatalmukat, s így képesek jelentős korrupciós befolyást gyakorolni a rendőrség kulcspozícióban dolgozó embereire, sőt, akár vezető politikai körökhöz is kapcsolatot találhattak. Úgy tudjuk, a jelenleg folyó, régi ügyek felderítésére irányuló nyomozások vezetői a legmagasabb kormányzati szintről kaptak garanciát arra, hogy munkájuk során nem kell mérlegelniük, melyik politikai oldalhoz kötődik az, akire éppen rávetül a gyanú árnyéka.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.