Régi-új műsor, régi-új férfiak

/ 2018.04.25., szerda 14:47 /

Gulyás Gergely vezetheti az újraszabott kancelláriát Lázár János helyett, Palkovics László előreléphet Seszták Miklós helyére – két lehetséges változás az új kormányban. Közben gigászi küzdelem bontakozik ki az EU új hétéves költségvetéséről.

„Hogy megerősítsük a szellemi alapjait annak az iránynak, melyet mi nemcsak Magyarország, hanem Európa számára is kívánatosnak tartunk” – mondta hétfőn Balog Zoltán az Origo hírportálnak. Az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) vezető politikus ezzel magyarázta távozását a miniszteri pozícióból. A jövőben a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány vezetőjeként a kormánypárt által képviselt nézetek európai jelenlétének erősítésén, kapcsolatrendszerének szélesítésén dolgozik. (A politikus eddig is az alapítvány kuratóriumának elnöke volt.)

Uniós szkanderparti

Balog távozása az alakuló új kormány két fontos jellemzőjére utal: a jelentős személyi változásokra és az elkövetkező időszak politikai irányára. A miniszterelnök ugyanis a nyilvánosságban arról beszélt, elsősorban a demográfia áll majd az új kabinet fókuszában, de emellé odavehetjük az európai ügyeket is. A következő egy-másfél év ugyanis az EU szempontjából kulcsfontosságú időszak lesz, s Magyarország jövőjét is meghatározza. Zajlik ugyanis a 2021-től induló hétéves költségvetési ciklus vitája, amelyben gigászi összegek forognak kockán. A brit Financial Times által megszerzett javaslat szerint Közép-Európa lenne a kárvallottja és Dél-Európa a nagy nyertese a 350 milliárd eurónyi kohéziós forrás tervezett újraosztásának. (Magyarország 2014 és 2020 között 22 milliárd euró felzárkóztatási támogatáshoz jutott-jut.) Immár nem a nemzeti össztermék alapján járnának a támogatások az államoknak, hanem a fiatalok munkanélküliségétől az oktatási helyzetig számos mutatót figyelembe vennének. Emellett a jogállamiság betartását is a támogatások feltételéül szabnák – ez lényegében a „Magyarország- és Lengyelország-klauzula”.

A javaslatot ugyanakkor ebben a formában szinte bizonyosan nem fogadják majd el. A költségvetést ugyanis egyhangúan szavazza meg az európai állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács, márpedig ott ülnek a büntetni szándékozott államok is. Az ilyen kiszivárgott dokumentumok inkább tárgyalási alapot jelentenek, azt viszont előre jelzik, mekkora szkanderpartira kell számítani.

Az új Orbán-kormány más okból is kiemelten figyel majd az unióra. 2019 májusában európai parlamenti választásokat tartanak, melyek egyik fő témája garantáltan a migráció lesz – amint volt az elmúlt időszakban a francia, a holland, a német, az osztrák, az olasz és a magyar voksoláson is. Márpedig ennek a témának az egyik „ügygazdája” Orbán Viktor. Ezt a helyzetet az európai elitek jelentős része ellenségesen kezeli – Emmanuel Macron francia államfő például minapi beszédében elképzeléseit az „illiberális demokrácia” orbáni koncepciójával szemben fogalmazta meg. Az establishmentellenes, radikális erők viszont lelkesek – ezt jelzi, hogy a Fidesz április 8-i győzelméhez az elsők között gratulált a holland Geert Wilders és a francia Marine Le Pen.

Orbán Viktor pártja azonban nem a radikális internacionáléban, hanem a jobbközép alakulatok Európai Néppártjában politizál, ahonnan a skandináv és Benelux-tagpártok legszívesebben kizárnák a Fideszt. Ezért kívülről és belülről is sorozták Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét, amiért gratulált az újraválasztott magyar miniszterelnöknek. Pedig a bajor keresztényszocialista csak azt tette, amit a politikai logika diktált. Ha ugyanis az Európai Néppárt jövő tavasszal is szeretne a legnagyobb frakció maradni az Európai Parlamentben, meg kell gátolni, hogy a migráció miatt dühös választók elszivárogjanak a radikálisabb alakulatokhoz.

Európai szinten is olyasmi körvonalazódik tehát, mint Németországban. Noha a CDU megkérdőjelezhetetlen vezetője továbbra is Angela Merkel, a Willkommenskultur következtében harmadik legerősebb pártként a Bundestagba bejutott migránsellenes AfD korlátozza a mozgásterét. Ezért is kerülhetett a bevándorlás szempontjából kulcsfontosságú belügyminiszteri székbe Orbán Viktor legfontosabb németországi szövetségese, a bajor CSU elnöke, Horst Seehofer. A tömeges választói elfordulásban lehetne a Néppárt segítségére Orbán, amennyiben a saját pártcsaládja által is kritizált magyar ügyekben sikerülne kompromisszumot találni, így a támadási felületet csökkenteni. (A CEU elleni kormányzati fellépést például Manfred Weber is bírálta.)

Pintér Sándor marad

E nemzetközi kontextus miatt nem túlzás azt állítani, hogy a következő kormány legfontosabb tagjai közé tartozik majd a külügyminiszter és az európai ügyekért is felelős kancelláriaminiszter. Utóbbi már biztosan nem Lázár János lesz. Ő már a kampány előtt meglebegtette visszavonulási szándékát, Orbán Viktor pedig múlt pénteken tette egyértelművé, hogy nem vele számol. A politikus ez után jelentette be, hogy a következő ciklusban inkább választókerületére összpontosítana. Lázár munkabírását, kommunikációs képességeit mindenki elismerte, ugyanakkor a személyi konfliktusok is rendszeresek voltak körülötte. Sőt néha még kritikus kiszólásokat is megengedett magának

A két stratégiai (a külügyminiszteri, illetve az európai témák mellett a közigazgatásra összpontosító kancelláriaminiszteri) tárca kapcsán kormánypárti körökben a legtöbbet Szijjártó Péter és Gulyás Gergely neve forog. Információink szerint a külügyminiszter munkájának folytatása mellett szól, hogy teljesítette a kormányfő elvárásait, így a diplomácia vezetője nem az államközi konfliktusok csillapításának hagyományos szerepét, inkább azok élesítésének feladatát vállalta fel. Ezzel kivívta a Fidesz-tábor rokonszenvét, belső mérések szerint ő az egyik legnépszerűbb kormánytag. Gulyással kapcsolatban ugyanakkor felmerült, hogy az igazságügyi tárca élére kerül, ám ott Trócsányi László a nemzetközi jogi vitákban a miniszterelnök megelégedésére vitte a tekintélyes professzor szerepét. A korábbi találgatásokkal ellentétben marad belügyminiszter Pintér Sándor is.

Több forrásunk szerint bizonyosnak látszik, hogy a fejlesztési tárcát vezető Seszták Miklós feladatkörének jó részét Palkovics László veszi át. Az eddig felsőoktatási államtitkár reszortja – eddigi szakterülete mellett – lehet miniszterként az innováció felügyelete is. Így viszont az oktatás három tárcánál volna szétaprózva, miután a közoktatás az Emberi Erőforrások Minisztériumához, a szakképzés a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik. (Ezért felmerült, hogy utóbbi is Palkovics tárcájának feladata lehetne.)

Várhatóan nem lesz miniszter Fazekas Sándor agrárminiszter, s több forrásból értesültünk a honvédelmi tárcát vezető Simicskó István távozásáról is. Megszűnnne Kósa Lajos a Modern Városok Programot felügyelő tárca nélküli miniszteri pozíciója, maradna viszont Rogán Antal a miniszterelnöki kabinetet vezető miniszter, Varga Mihályra pedig Orbán Viktor továbbra is számít a gazdasági terület vezénylő tábornokaként. Némi mozgás az Emmi háza táján várható. Az eddig családügyi államtitkár Novák Katalin immár tárca nélküli miniszterként felelhet a miniszterelnök által prioritásnak tekintett demográfiai ügyekért – ehhez jó szakmai alapot jelenthet a tavaly év végén kormányhatározattal létrehozott Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért.

Vita az egészségügyről

Balog Zoltán azzal indokolta távozását, hogy a tárca működésével kapcsolatban voltak változtatási javaslatai, ám a miniszterelnök nem fogadta el őket. Információink szerint a konfliktus legfőbb forrása az egészségügy volt. Balog akkor maradt volna, ha a terület elkerül a tárcától, Orbán viszont ragaszkodott a nagyobb egységben való tartáshoz. A miniszterelnök ugyanis így látja biztosítottnak, hogy az általa ágazatinak tekintett probléma ne nőjön rá a kormányra. Az egészségügynek ugyanis az Emmiben „házon belül” kellett megvívnia anyagi csatáit a szintén erőforrás-igényes oktatással. Utána pedig az így kiérlelt előterjesztések még más területek kéréseivel mérkőztek meg a Lázár János vezette stratégiai kabinet ülésein. (E minisztériumközi testületnek tagja volt Balog Zoltán, Fazekas Sándor, Pintér Sándor és Seszták Miklós.) Az Emmi vezetője számára azonban a sok sebből vérző, ezernyi lobbi- és ágazati érdekkel átszőtt egészségügy menedzselése felőrlő küzdelemmel járt – ebből is lett elege.

Utóda várhatóan nem házon belülről érkezik. Orbán Viktor három nevet kért Balogtól, forrásaink leginkább egy „nemzet orvosa” karakterre fogadnának nagyobb összegben: egy kívülről érkezett professzora, mint amilyen 2010-ben Réthelyi Miklós volt. Akárki lesz is a választás, kemény időszak vár rá, hiszen, hasonlóan a korábbi ciklusokhoz, most is az első évben várhatók a legnagyobb visszhangot kiváltó törvénymódosítások (lásd keretes összeállításunkat.) Hogy majd legyen idő finomhangolásra, illetve a választásokra való ráfordulásra.

* * *

Mire kell a kétharmad?

A Fidesz újabb alkotmányozó többségével kapcsolatban két narratíva létezik. Az egyik szerint a mű kész, az alkotó pihen: azaz a közjogi rendszer átszabásával kapcsolatos munka dandárját már az első ciklusban elvégezték. Egy másik nézet szerint a Fidesz mindig minden rendelkezésére álló eszközt szeret kihasználni céljai eléréséhez. Ráadásul - a szűk alkotmányozó többség el is veszhet, amiképp ez történt 2015 februárjában a veszprémi időközi választáson.

Forrásaink szerint jó eséllyel gyorsan sor kerül az Alaptörvény módosítására, mely így rögzítené: nem adható menekültstátusz olyannak, aki biztonságos országból érkezve nyújt be menedékkérelmet. Várható az egyházügyi törvény változása is, melynek korábbi változatát 2013-ban nyilvánította Alaptörvény-ellenesnek az Alkotmánybíróság, s fideszes értékelés szerint a felemás szabályozás még mindig túl megengedő a bizniszegyházakkal. A kétharmados többség további felhasználására jó támpontot jelenthet, ha áttekintjük, az előző ciklusban mely nagy ügyeknél hiányzott kínzóan a Fidesznek a megfelelő többség.

Közigazgatási bíróságok

Tavaly januárban döntött úgy az Alkotmánybíróság, hogy az Alaptörvénybe ütközik a közigazgatási perrendtartásról szóló jogszabály módosítása. Az indoklás szerint az egyszerű többséggel elfogadott változás nem hozhat létre új bíróságot, ehhez ugyanis a képviselők kétharmadának támogatása szükséges – márpedig a vitatott részeket egyszerű többséggel szavazták meg. Az elképzelések szerint a létrehozandó testületek döntöttek volna igen kényes kérdésekben, mint amilyenek a választási ügyek és a közérdekű adatokért indított perek.

Plakáttörvény

2017 júniusában feles többséggel fogadott el az Országgyűlés egy szintén kétharmados körbe tartozó törvénymódosítást. A plakáttörvény célja az volt, hogy a Jobbik kampányidőszakon kívül ne hirdethessen tömegesen a Simicska Lajos üzletembertől kedvezményesen bérelt plakáthelyeken. Végül a kormánypártok a városképvédelmi törvény módosításával tiltották meg, hogy a költségvetési támogatásban részesülő vagy költségvetési szervnek minősített szervezetek közterületen plakátoljanak kampányidőszakon kívül. Az ellenzék szerint alkotmányellenes egy kétharmados jogszabályt egy feles törvénybe bújtatva módosítani, ám az ügyben az Alkotmánybíróság máig nem döntött.

Nem a kvótára

A megjelent választópolgárok elsöprő többsége (3,3 millió) utasította el 2016 októberében a kötelező uniós kvótát. Mivel azonban a referendum érvénytelen lett – a szavazásra jogosultak kevesebb mint fele szavazatott érvényesen –, nem volt jogalkotási kötelezettség. Orbán Viktor azonban javasolta, hogy az Országgyűlés egészítse ki az Alaptörvényt a kvóta elutasításával. A Jobbik ahhoz kötötte támogatását, hogy a módosítás magában foglalja a letelepedési kötvények kivezetését – a párt szerint ugyanis a jogintézmény nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Kósa Lajos akkori Fidesz-frakcióvezető szerint „sültmarhaság”, hogy terroristák jönnének a kötvényekkel. Végül a Jobbik, az MSZP és az LMP képviselői nem nyomtak gombot, három független nemmel szavazott, a kormánypártnak pedig a kétharmadhoz szükséges 133 helyett csak 131 voksa volt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.