Rengeteg irat veszett oda az elázott műemlékes tervtárban

/ 2017.01.26., csütörtök 17:00 /
Rengeteg irat veszett oda az elázott műemlékes tervtárban

Megmutatták a sajtónak a műemléki hivatal elázott tervtári dokumentumait. Vasárnap füllentettek: rengeteg dokumentum odaveszett.

Beszámoltunk róla, hogy január 13-án éjjel csőtörés történt a műemlékvédelmi hivatal kiürített budavári épületében, és rengeteg értékes, nehezen pótolható irattári dokumentum elázott. A minden további nélkül kulturális katasztrófának nevezhető esetről egy hétig nem számoltak be, de a fényképek kiszivárgása után országos botrány lett belőle. Különösen kínos az ügy a Miniszterelnökséget vezető Lázár János számára, miután a Forster Központot a „bürokráciacsökkentés” jegyében számolták fel tavaly év végére – a munkatársakat kirakták egy volt katonai raktárba a Daróczi úton, de az értékes terv-, fénykép- és könyvtár a Várban ragadt, az ismert eredménnyel.

Ma délután Puskás Imre örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár és Győr Attila gyűjteményvezető bemutatta a sajtónak az elázott tervtár dokumentumait, amelyek megmentésén továbbra is dolgoznak az alkalmazottak. Azért jár a pont, hogy nem a bezárkózás reflexe győzött, hanem a tárca vállalta a nyilvánosságot. Másrészt viszont a megszólaló felelősök elég komoly ellentmondásokba keveredtek.

Először is, Győr Attila tájékoztatása szerint a pincében tárolt több ezer dokumentumból az órákon át, éjszaka ömlő víz körülbelül 1600 darabot áztatott el, és ezek közül 200 volt menthetetlen. A maradék kiszárításán, restaurálásán dolgoznak, de ezek között is lehet – nem sok – menthetetlen darab. Csakhogy vasárnap az RTL Klub híradójának a Miniszterelnökség még azt mondta, „a gyors és szakszerű mentésnek köszönhetően minden irat megmenekült”.

Talán nem mindegyik

Talán nem mindegyik

Ez tehát nem volt igaz, de újságírói kérdésre nem érkezett koherens válasz, hogy egy héttel a katasztrófa után miért nem a valóságnak megfelelő tájékoztatást adtak.

Puskás Imre hangsúlyozta, hogy a csőtörés vis maior eset, akkor is megtörtént volna, ha a hivatalt nem költöztetik ki, és nem szüntetik meg, ugyanis a rendkívüli hideg miatt a városban sok helyen elfagytak a csövek, és az épület távhőhálózata elavult volt. Ugyanakkor kérdésre válaszolva nem cáfolta, hogy a volt székházban valóban lekapcsolták a fűtést. A két tény – mármint a csőtörés és a fűtés kikapcsolása  –  között józan ésszel nehéz lenne kizárni az összefüggést. A fűtés kikapcsolása esetén a hálózatot pont az elfagyás megelőzése érdekében vízteleníteni szokták, ami információink szerint ezúttal elmaradt.

Az egész eset háttere még súlyosabb problémákat vet fel. Mint kiderült, a műemlékesek azért nem maradhattak a Táncsics utcai hagyományos – szimbolikus jelentőségű – székházban, mert kell a hely néhány kisebb intézménynek, amelyeket az utca túloldalán lévő Szentháromság téri volt pénzügyminisztériumi épületből költöztetnek ki, hogy oda teljes helyreállítás után áthelyezzék a Nemzetgazdasági Minisztériumot. Erről már 2016. február 25-én kormányhatározat született.

A költöztetésnek lett volna egy logikus része, mert a Táncsics utca pincéi valóban szűkösek voltak már a gyűjteménynek, a Daróczi úti katonai ruharaktár pedig potenciálisan alkalmas egy modern örökségvédelmi központ létrehozására. A potenciálisan szót azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni: a lepusztult épületegyüttesre körülbelül 1,9 milliárd forintot kellett volna rákölteni, hogy a fényképeknek légkondicionált fotótár, az alkalmazottaknak korszerű irodák, a terv- és könyvtárnak tágasabb raktár álljon rendelkezésére. A költözés nyáron elindult, bizonyos kisebb munkálatokat elvégeztek, de aztán minden megállt – úgy látszik ez többé senkinek nem volt fontos. Ennek lett aztán a következménye, hogy a tervtár a kiürített, hideg házban maradt.

Puskás Imre a sajtótájékoztatón célzott rá, hogy az erőltetett ütemű kiköltöztetést hibának tartja, és Lázár János miniszter talán pont ezért vonta le a személyi konzekvenciákat, amivel L. Simon László korábbi államtitkár váratlan menesztésére utalhatott.

Éppen ezért megkérdeztük az ügyről a korábbi örökségvédelmi államtitkárt, L. Simon Lászlót, aki csak annyit volt hajlandó mondani:

„Nagyon sajnálja a történteket, és reméli, a szakemberek minél több iratot meg fognak menteni. Ugyanakkor jelezte, hogy ha nyáron nem váltja le Lázár János, akkor ez nem fordulhatott volna elő, mert őszre már le is zárult volna az iratoknak a várból a Daróczi útra költöztetése, ahol méltó és biztonságos körülményeket teremtettek volna a gyűjteményeknek.”

 

L. Simon sajnálja őket

L. Simon szerint ez nem fordulhatott volna elő, ha nem menesztik

A kérdés továbbra is az, hogy mikor sikerül a műemlékvédelem 145 év alatt összegyűjtött, példátlan értéket képviselő gyűjteményeit kimenteni a Táncsics utcából. A legértékesebb anyag, a fotótár a földszinten volt, és állítják, nem sérült. (Persze a most elázott dokumentációk is teli voltak fényképekkel, megmentésükre az OSZK restaurátorai vállalkoztak.) Puskás Imre a sajtótájékoztatón a költözésről annyit mondott, nyárra készülhetnek el a Daróczi utcában az új raktárakkal.

Mindenesetre ilyen felelőtlen, balkáni módon még nem költöztettek múzeumi intézményt Magyarországon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.