valasz.hu/itthon/orban-eltavolitasa-egy-het-mulva-ismertetik-a-nagy-tervet-108102

http://valasz.hu/itthon/orban-eltavolitasa-egy-het-mulva-ismertetik-a-nagy-tervet-108102

REPTÉRI PÁRTNEREK

/ 2006.01.05., csütörtök 13:07 /

Tavaly februárban úgy tűnt, Draskovics Tibor és Puch László MSZP-pénztárnok ütközetéből az akkori pénzügyminiszter kerül ki győztesen, azaz meghiúsul a Budapest Airport Rt. úgynevezett telekügylete. A látszat csalt: a párt közeli üzletemberekkel terhelt reptéri ingatlanbizniszeknek, kiszervezéseknek új lendületet adhat a privatizáció lezárulta.

A Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) tavaly év végén nyélbe ütött magánosítása, a 464,5 milliárd forintos bevétel megérkezése után elvileg a csendes légikikötő-fejlesztés időszaka következne Magyarországon. Egy éve azonban Draskovics Tibor gondoskodott róla, hogy ne csak a BA privatizációs folyamatára, hanem az "oldalági" pénzfialtatásokra is felfigyeljen a nagyközönség. Emlékezetes, a ma már csak expénzügyminiszter személyesen állíttatta le az ecseri áruszállítási központ felépítését megalapozni hivatott, minimum értékaránytalannak tűnő ingatlanvásárlási ügyletet (lásd Telektörténelem című keretes írásunkat).

Eközben a Magyar Hírlap egyenesen Puch Lászlót, a Magyar Szocialista Párt pénztárnokát láttatta a cargobázis-elképzelés erőltetése mögött, de még a Népszabadságban is megjelenhetett az a mondattöredék, hogy a BA korabeli vezetése "egy, az MSZP-ben jelentős befolyással bíró, ám a nyilvánosság számára kevésbé ismert politikus támogatását élvezve" szorgoskodott a telekügyön.

Úgy tűnik, a Draskovics Tibor által megrekesztett előjáték most, a privatizáció után mégiscsak folytatódhat. Az MSZP környéki üzletemberként emlegetett Leisztinger Tamás ugyanis még a nyáron bevásárolta magát a repülőtértől északra eső fejlesztési területet birtokló cégekbe. Mi több, a közelmúltban e két vállalkozásban társtulajdonos lett Albrecht Ottó, a Cashline Értékpapír Rt. tulajdonosa, aki korábban Leisztinger oldalán már részt vett a Budapesti Értéktőzsde felvásárlásában, majd osztrák kézre juttatásában is. "Minden esély megvan arra, hogy a két társaság által birtokolt földterület komolyan felértékelődjék" - magyarázta a ferihegyi üzlet lényegét a Figyelőnek Albrecht Ottó. S valóban: amennyiben a BA Rt. újdonsült brit tulajdonosa kinyitja Ecser irányába a légikikötőt, megsokszorozódik az északi földek értéke; a közvetlen airportkapcsolat révén terminál-, szupermarket- és logisztikaiközpont-építkezések, szállodasor-beruházások kezdődhetnek.

Úgy tudjuk, a BA Rt.-nél leporolták az ecseri cargobázisra vonatkozó terveket is, s forrásaink szerint nincs kizárva, hogy brit BAA International Ltd. képviselői a Puch-Draskovics összetűzést hozó telekügylet-elképzelést szinte egy az egyben magukévá teszik. (Az Ecser és a repülőtér közötti pusztaság beépítésének eredeti tervét egyébként nem kisebb személyiség készítette el, mint Jaklics Ervin, akit a ferihegyi 2-es terminál társtervezőjeként és az 1-es állomás átépítésének irányítójaként tart nyilván a szakma. A lapunk birtokában lévő fejlesztési maketten egy új vasútállomás is szerepel, amit szakértőink úgy értelmeznek: nincs kizárva, hogy a régóta tervezett ferihegyi gyorsvasút is a Leisztinger-telekre fog megérkezni.)

Írásban feltett kérdéseinkre - tervezi-e a Budapest Airport új tulajdonosa, hogy megnyitja a repteret észak felé, vásárol-e ecseri ingatlanokat, illetve itteni földdarabokat apportként magában foglaló gazdasági társaságokat? - a reptértársaság kommunikációs igazgatósága úgy reagált: a cégvezetés jelenleg is dolgozik a ferihegyi szabályozási terven. Ennek elkészültéig azonban nem áll módjukban részletekbe menő válaszokkal szolgálni. Ugyanakkor a szocialista párt gazdasági holdudvarához közel álló forrásaink egytől egyig megerősítették Albrecht Ottó bennfentesnek tűnő értesüléseit.

A Leisztinger Tamás körüli érdekcsoport azonban nem csak észak felől vette be a repteret. Miként megírtuk (Heti Válasz, 2005. szeptember 29.): a Budapest Airport Handling (BAH) Kft. - vagyis a BA testéből augusztusban kiszervezett földi kiszolgálási üzletág - cégjogi ügyeit az a Jeszenszky és Hoffmann Ügyvédi Iroda végzi, melynek egyik névadója, Jeszenszky Zoltán korábban a Leisztinger- és Albrecht-érdekeltségeket képviselte a Budapesti Értéktőzsde igazgatóságában. (A cégbírósági adatok arról is árulkodnak, hogy szintén Jeszenszky járt el Albrecht nevében, amikor az betársult Leisztinger mellé az ecseri ingatlanbizniszbe.) A BA handlingcége és az ügyvédi iroda közötti megbízási szerződésben egyébként tudomásunk szerint nettó 25 millió forintot irányoztak elő Jeszenszkyéknek, de ami a pénznél is értékesebb, hogy belülről ismerhetik meg a földi kiszolgálási iparág működését. Márpedig Chris Woodruff, a BA új vezérigazgatója még az óévben egyértelművé tette, hogy értékesíteni kívánják az egyes melléktevékenységeket, így például a földi kiszolgálás üzemeltetését.

Minden jel arra utal tehát, hogy privatizáció ide vagy oda, Ferihegyen egy ideig még fennmarad a status quo, s Chris Woodruffék nem bolygatják a politika közeli üzleteket. A Budapest Airport régi menedzsmentjének egyik tagja szerint a briteket most kizárólag a kifutópálya-üzemeltetés érdekli, autós hasonlattal: "csak az alvázra összpontosítanak, a többi darabot meg széthordja, aki akarja". Ezt látszik igazolni, hogy a reptéri részvénytársaság jogi igazgatói székében továbbra is az a Rényi-Vámos Krisztina ül, akinek élete párja - legalábbis az Élet és Irodalom szerint - a Hárskuti-éra legjelentősebb ügyvédi megbízásait elnyerő Tuller András irodájában dolgozik (Heti Válasz, 2005. október 20.).

A reptéri informatika működtetői ugyancsak a helyükön vannak: az integrált vállalatirányítási rendszer gazdája például a mai napig az a svéd anyacéggel megáldott IFS Hungary Kft., melynek élén Weiszbart Zsolt - Puch Éva férje - áll. Történelmi tény: Puch Éva közös családfán szerepel Puch László pénztárnokkal, ráadásul 2001-ig ugyanabba a Baranya megyei faluba (Lánycsók) volt bejegyezve a lakcíme, ahol a szocialista politikus született, s ahol ma is takaros otthont, présházat tart fenn. Az IFS-oldal persze állítja: rendszerüket a világ vezető megoldásaként tartják számon, többek között a stockholmi és az oslói repülőtéren is az ő szoftverüket használják.



CARGO-KRIMI

Egy magánszemély tavaly őszi beadványának köszönhetően az ügyészségen végezte a ferihegyi telekügy első felvonása. A Fővárosi Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt rendelt el nyomozást, amivel a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályát bízta meg. Úgy tudjuk, a feljelentő a beadványában Hárskuti Jánost, a BA Rt. minap lemondott vezérigazgatóját helyezte a célkeresztbe, ám egyelőre nincs hivatalos gyanúsított, a nyomozás két héten belül zárulhat le. A beadvány szerzője szerint Hárskuti bizonyíthatóan számolt a (Draskovics Tibor expénzügyminiszter által végül lefújt) telekügyletből származó károk bekövetkeztével, "szándéka egyenesen a károkozási szituáció előidézésére, a károkozás lehetőségének megteremtésére irányult".



Telektörténelem

2002 közepe Az ingatlanfejlesztő szakmában jól ismert Carion csoport két képviselője, Ötvös Géza és Szani János összeáll a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságnál (vagyis a Budapest Airport elődjénél) 22 évet lehúzó Hegyi Gáborral, hogy földekhez jusson a ferihegyi kifutó és az Ecser község közötti területen, az épülő M0 gyűrű közelében; összesen 320 hektár területre szereznek vásárlási jogot.

2003. február A Budapest Airport (BA) Rt. igazgatósága - melynek elnöke 2003 májusáig Apró Piroska volt - elhatározza, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készíttet egy új áruszállítási központ létrehozásáról. Ezután a BA igazgatósága további kilenc, az ÁPV Rt. pedig négy testületi jóváhagyó határozatot hoz az ügyben.

2003. április Az Ötvös-Szani-Hegyi trió megalapítja a Carion Airport Development (CAD) Rt.-t, a névválasztással is jelezve: részt vállalnának a reptér környékének fejlesztéséből.

2004. január A BA igazgatósága jóváhagyja az új cargobázis méretét, és tárgyalásokat kezd a megvalósításról a CAD Rt.-vel.

2004. szeptember Az ÁPV Rt. igazgatósága is elfogadja egy, az áruszállítási központot befogadni képes, húszhektáros ecseri földterület - illetve az ingatlant tulajdonló társaság - megvételének tervét, legfeljebb 4,7 milliárd forint értékben. (Ám ingatlant tulajdonló társaság ekkor még nem létezik, csak a következő hónapban alapítják meg.)

2004. október Airport Cargo Center (ACC) Kft. néven céget alapít az Ötvös-Szani-Hegyi csoport. Az új társaság felügyelőbizottságában helyet kap az a Répászky Miklós is, aki az előző ciklus Országimázs Központja elleni perben Keller László és Veres János szocialista frakciótagok jogi képviselőjeként járt el, a Magyar Szocialista Párt és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság közötti, pártiroda-használatot érintő jogvitákban az MSZP-t képviselő ügyvédként mutatkozott, 2004 májusában pedig a Népszabadság Rt. felügyelőbizottsági tagjaként debütált. Az ACC-alapítással csaknem egy időben - szokatlanul gyors földhivatali ügyintézés mellett - vonják össze, osztják meg újra, minősítik át belterületté, illetve adják-veszik a húszhektáros ingatlant. A cargobázisnak kiszemelt földdarab új tulajdonosa természetesen az Ötvös Géza-Szani János-Hegyi Gábor hármas lesz, amely, mint írtuk, már korábban vásárlási jogot szerzett a területre.

2004. december A húszhektáros telket 600 millió forintos értéken apportálják a tulajdonosok az általuk jegyzett Airport Cargo Center Kft.-be, majd a cég ingatlanforgalmi szakvéleményt rendel az Ernst&Young Tanácsadó Kft.-től. A szakvéleményből kiderül: a terület valós piaci értéke nem 0,6, hanem 4,02 milliárd forint. A cselvetés lényege: bár a hatályos jogszabályok értelmében az ingatlanbecslésnél "az ingatlannak csak az értékelés készítésének időpontjában fennálló és nem a lehetséges fejlesztett használata vehető figyelembe", a szakvélemény - az adatszolgáltató ACC "hibájából" - a lehetséges fejlesztett használatot vette figyelembe. Vagyis: bár az értékelés pillanatában a Ferihegyi reptér és környéke nem rendelkezett érvényes területrendezési és szabályozási tervvel, az Ernst&Young mégis adottnak vette a terület reptéri hasznosítását.

2005. február Hárskuti János, a BA vezérigazgatója szerződést köt a húszhektáros területet apportként "magában rejtő" cég megvásárlásáról, melynek árát 4,7 milliárd forintban határozzák meg. Így a négyzetméterenkénti vételár meghaladja a 23 ezer forintot, ami a "helyben szokásos" 3500-8500 forintos árakhoz képest aránytalanul magas. Ezt látva Draskovics Tibor pénzügyminiszter megtiltja a vételár átutalását, az ACC tulajdonosai pedig elállnak a szerződéstől. (Az Ötvös-Szani-féle Carion csoport egyébként indult a Hungexpo Rt. privatizációs pályázatán is, amelyhez részben a 4,7 milliárdos extrabevétel biztosíthatott volna pénzügyi fedezetet.)

2005. augusztus A Leisztinger Tamás nevével fémjelzett Arago csoport KNB-Fuente névre keresztelt ingatlanforgalmazó kft.-je 60 százalékos részesedést szerez az ACC Kft.-ben, illetve a környék további hetven hektárját birtokló CAD Rt.-ben. A közel száz hektár feletti uralmat biztosító két cégdarabért a KNB-Fuente mindössze kétmilliárd forintot fizet (tőkeemelés és tagi kölcsön formájában). Ez pedig kevesebb, mint a fele annak az összegnek, amit az állami fennhatóságú BA Rt. kínált potom húsz hektárért.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.