valasz.hu/itthon/erthetetlen-hogy-miert-titkolozik-az-orban-kormany-128423

http://valasz.hu/itthon/erthetetlen-hogy-miert-titkolozik-az-orban-kormany-128423

Rettegett vezető, egoista Horthy-előzmény vagy példás hazafi – ki volt Tisza István?

/ 2015.10.31., szombat 14:04 /
Rettegett vezető, egoista Horthy-előzmény vagy példás hazafi – ki volt Tisza István?

Tisza Istvánról, Magyarország „világháborús miniszterelnökéről” tartottak pénteken teltházas tudományos konferenciát a Parlamentben.

A Bethlen István és kora valamint Az első világháború következményei Magyarországon című tanácskozások után pénteken új témához érkezett a Tudományos konferenciák az Országházban sorozat. Tisza István politikájának felidézését ugyan nem indokolja évforduló – halálának centenáriuma 2018-ban lesz –, de Kossuth téri szobrának közelmúltbeli újraavatása és a 2014 óta szakadatlan világháborús visszaemlékezések alapot adnak arra, hogy személye és kora megint reflektorfénybe kerüljön.

A szervezők megadták a módját: a programban tíz előadás szerepelt, az előadók reggeltől késő délutánig adták egymásnak a szót. És bár a helyszín – az Országház felsőházi ülésterme – nem is lehetett volna ünnepélyesebb, a nap célja – ahogyan ifj. Bertényi Iván fogalmazott – határozottan nem a Tisza-kultusz verbális szobrának felállítása, hanem az egykori miniszterelnök politikájának és hatásának több szempontú tárgyalása volt.

Bellavics István, a konferenciát szervező Országgyűlés Hivatala közgyűjteményi és közművelődési igazgatója köszöntőjében arról beszélt: Tisza István tevékenységének aktuális kérdése, hogy lehetséges-e megállítani azokat a „folyamatokat és erőket, amelyek végkifejlete nemzetünk és kultúránk szempontjából kiszámíthatatlan”. A kormányt Simicskó István képviselte a köszöntők sorában. Szerinte Tisza István kemény, de „sportszerű” ember volt, akinek személyét, gondolkodását érdemes tanulmányozni, mert attól a ma embere is bölcsebb és okosabb lesz.

Tisza István-konferencia az Országházban (fotó: parlamenti sajtóiroda)

Tisza István-konferencia az Országházban (fotó: parlamenti sajtóiroda)

A történészelőadások sorát nyitó ifj. Bertényi Iván szerint gyakran az indokoltnál rosszabb megítélés – vagy éppen a felejtés – sújtja a dualizmus magyar politikai elitjét. Ez azért van, mert a korszak mégiscsak egy világháborúval, majd egy közel végzetes országcsonkulással zárult, onnan visszatekintve minden feketébbnek látszik. Pedig Bertényi szerint Tisza István születésekor (1861) Magyarország periférikus, politikai bizonytalanságban létező, tőkehiányos és fejletlen ország volt, 1903-as első miniszterelnökségére azonban az évszázados elmaradottságát jórészt ledolgozó, komoly ipari teljesítménnyel és egy modern metropolisszal (Budapest) rendelkező állam lett.

A történész szerint Tisza rendelkezett a vezető szerephez szükséges „kellékekkel”: kimagasló értelmi képességét mutatja, hogy már 14 évesen értettségi vizsgát tett, édesapjától, a korábbi miniszterelnök Tisza Kálmántól rengeteg tapasztalatot és küldetéstudatot szerzett. Szellemi fölényét ellenfelei is elismerték. Ahogy egyikük fogalmazott: Tisza István olyan, mint egy Mária Terézia korabeli komód, aminek minden fiókja tele van tudással.

Bertényi szerint kétségtelen, hogy Tisza nézetrendszerének alapja a XIX. századi liberalizmus volt. „Az I. világháborúig a reformkorban gyökerező, liberális identitású politikai elit irányította Magyarországot, ebből Tisza sem lógott ki” – mondta. Mai fogalmainkkal furcsa, de a választójog kiterjesztésének megakadályozása és a földosztás ellenzése belefért az akkori liberalizmusba, ezt nemcsak magyarországi, hanem európai példákon is láthatjuk. Tisza vallotta a magántulajdon szentségét és az állami beavatkozásoktól mentes gazdasági verseny fontosságát. Tény, hogy nem voltak tapasztalatai a nagyvárosi nyomorról, de a társadalombiztosítási rendszer kiépítéséért tett lépései cáfolják a tézist, hogy teljesen érzékelten lett volna erre a kérdésre.

A nemzetiségi kérdésben Tisza ragaszkodott a magyar szupremáciához és a magyar kultúra fölényéhez, de hajlandó volt érdemben tárgyalni a nemzetiségek képviselőivel.

Bukása ugyanakkor Bertényi Iván szerint bizonyos értelemben törvényszerű volt. Tisza a régi rendhez ragaszkodott, a XIX. századi politikai nemzet alapján állt, amikor épp beköszöntött a tömegek és az etnikai nemzetek rivalizálásának kora.

Pesti Sándor, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet intézetvezetője Tisza István parlamentarizmus körüli küzdelmeit elemezte. Pesti szerint nem véletlen, hogy Tiszára durván megosztó politikusként emlékezünk, hiszen teljességgel érzékelten volt minden kritikára, nem tűrte az ellentmondást, ezek a személyiségjegyek politikai hatalommal párosulva párbajokig és merényletkísérletekig fajuló ellenségeskedésekbe sodorták.

Tisza István-konferencia az Országházban (fotó: parlamenti sajtóiroda)

Tisza István-konferencia az Országházban (fotó: parlamenti sajtóiroda)

Tisza volt az első, aki erőszakot alkalmazott az Országgyűlésben – emlékeztet Pesti. A Tisza-korhoz még egy „leg” kötődik: a magyar parlamentarizmus történetének legvitatottabb pontja, az úgynevezett zsebkendőszavazás.

Székely Tamás történész Tisza ellenfeleit elemezve lényegében a fentieket egészítette ki. „Mintha kereste volt a konfliktusokat” – értékeli. Persze nem kell öncélú hadúrként elképzelni, a „dobokai basának” hívott Bánffy Dezsőhöz képest például Tisza István egészen toleráns úriember volt. Székely számba vette az egykori miniszterelnök jelentősebb vitapartnereit: a polgári radikálisok, akik elkeseredett politikai harcot vívtak vele, Apponyi Albert, akivel a haderővitában és a nemzetiségi kérdésben különbözött össze (és itt Apponyi volt a radikális: hazája iránt nem eléggé elkötelezett politikusnak nevezte Tiszát, amiért tárgyalt a románokkal), ifj. Andrássy Gyula, akivel közigazgatási és uniós kérdésekben vívott (Andrássy egy időszakban hajlott a birodalom trialista átalakítására, amit Tisza nem fogadott el). Aztán ott van Tisza és Károlyi Mihály, a „vörös gróf” legendásan rossz kapcsolata.

Maruzsa Zoltán Tisza külpolitikájával, Szarka László a „háborús miniszterelnökséggel” foglalkozott. Maruzsa szerint Tisza külügyi nézetrendszerének középpontjában az integritás és a szuverenitás megőrzése állt, és az orosz fenyegetést tekintette a legégetőbbnek. Szarka László arról beszélt, hogy a háborús magatartása megmutatja Tisza cinikus oldalát: egyszerre küldött szívhez szóló levelet a fronton szolgáló férjeiket elvesztett anyákhoz, és ellenezte a női választójogot, mondván, a lövészárkok magyarsága nem választójogról gondolkodik.

Szakra László szerint Tisza egyfelől képest volt a háború ideje alatt is biztosítani az állam megfelelő működését, másfelől parttalan politikai egoizmusa meggátolta, hogy pártközi együttműködések segítségével vehessen részt a béketapogatózásokban.

Hogy a háború végén, halála előtt Tisza István megoldhatatlan helyzettel kellett, hogy szembenézzen, azt Szász Zoltán történész egy paradoxonnal érzékeltette: 

A birodalom fennmaradása megkövetelte a reformokat, ám a reformok érvényesítése veszélyeztette a birodalom fennmaradását. A folyamatokat a vereség csak katalizálta; az Osztrák–Magyar Monarchia Trianon nélkül is előbb-utóbb válaszút elé érkezett volna.

Tisza István felekezeti kötődéseiről beszélt Tőkéczki László. A történész az egykori miniszterelnök hitéről, református világnézetéről tartott előadást, majd őt követve Romsics Ignác a Bethlen Istvánhoz való viszonyát elemezte, kiemelve, hogy Tisza életében a két politikus több kérdésben (például a nemzetiségekkel kapcsolatos vitában) szemben állt egymással, ám később Bethlen István a legnagyobbak közé sorolta Tiszát.

Tisza István

Tisza István

Tisza István jobboldali hagyományban elfoglalt helyét elemezte előadásában Gyurgyák János, az Osiris Kiadó vezetője – bár kikötötte, hogy a tárgy meghatározását a politikai osztályozás miatt kevéssé tartja használhatónak. „Hülyéket nem olvasok” – indokolta, hogy miért nem tér ki részletesen a Tisza Istvánról szóló üres „serlegbeszédekre” és különböző sajtókopók firkálmányaira.

Gyurgyák értékelése szerint sikerült anélkül visszahozni Tisza István személyét a közbeszédbe, hogy „a rémes Tisza-kultusz” csapdájába estünk volna. „Tisza visszakerült a nemzeti pantheonba, többé-kevésbé arra a helyre, amivel a magamfajta liberális-konzervatív is egyet tud érteni” – mondja. Szerinte ugyanakkor mai baloldalon még nincs minden rendben, ott szükség lenne egy komolyabb újraértékelésre mind Tisza Istvánnal, mind a nemzeti kérdéshez való általános viszonyulással kapcsolatban.

Pók Attila történész a baloldali Tisza-képekkel foglalkozó előadásában azt mondta, még ma is érződik a rendszerváltás előtti próbálkozás hatása, amikor egyfajta Horthy-előzménynek, merev konzervatívnak igyekeztek ábrázolni Tiszta István miniszterelnökségét. „Tisza baloldali kritikája ugyanakkor nem feltétlenül személyére, hanem a teljes establishmentre, a Monarchia egész rendszerére irányult” – teszi hozzá Pók Attila. A történész szerint azonban a baloldali ítéletekben van olyan morális tartalom, amit ma is meg kell fontolnunk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Rejtett nyugdíjreform: így szakadnak le az időskori ellátások a bérektől

Sosem látott tempóban maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el a nagyon idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Szexuálisan frusztrált férfiakból kerülnek ki az alt-right tömeggyilkosai?

Az internet sötét bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott keménymagja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel” fórumok tömeggyilkosokat is kitermeltek már. A jelenség részletes háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jobbik-szakadás a kulisszák mögött: ezt tervezi Vona Gábor

A választások óta néhány tucatnyian távoztak a Jobbik 15 ezres tagságából, korai tehát a pártszakadás emlegetése. Lehet, hogy Vona Gábort politikai elemzőként látjuk viszont? A jobbikos belharcok háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Észt elnök a Heti Válasznak: biztonságban vagyunk az oroszoktól

Közös megoldás kell migrációügyben, Oroszországgal pedig átláthatóan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak Tallinnban azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában. A teljes nagyinterjú lapunk legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – számában olvasható.

„A vulkán tetején ülünk”

„A miniszterelnök az a hadvezér, aki minden csatát megnyert, csak a háborút vesztette el” – állítja Gyurgyák János, az Osiris Könyvkiadó igazgatója. A könyvhétre új, Európa alkonya? című kötettel jelentkező történész szerint az EU csapdába került.