Rettegni Tisza Istvántól

/ 2014.06.10., kedd 12:07 /
Tisza István szobra a Kossuth téren

Tisza István szobra a Kossuth téren

Fotó: MTI

Miután Orbán Viktor vasárnap felavatta Zala György újraalkotott Tisza-szobrát a Kossuth téren, beindult a feudálisnagyurazás. A baloldal különben alighanem legeszesebb politikusa, Lendvai Ildikó is rögvest a dualizmus idején állítólag éhező gyermekszázezrekre asszociált, úgyhogy mi most jól megvédjük Tisza Istvánt. Vigyázat, hardcore történelem!

Tisza István mai kritikusai általában két forrásból merítenek: az egyik a Tiszát „vad, geszti bolondozó” Ady, aki költőnek hatalmas, politikai elemzőnek viszont hangyányit gyengébb volt. (Ugye Adyt sem azon mérjük, hogy ellene viszont Tisza kelt ki.) A másik forrás az utódvédharcait máig vívó vulgármarxista történelemfelfogás, amely en bloc a sötétség korának tartja a drágalátos szocializmus előtti időket, hát még ha azokat egy magyar gróf (sic!) alakította.

Szóval három pont, amit a Szimplában fröccsözve a Bolgárúron pallérozódott vitapartnere szemébe vághat a nyájas olvasó:

 

  1.        A realista politikus. Korában alighanem Tisza István látta legjobban az Osztrák-Magyar Monarchia és benne Magyarország geopolitikai mozgásterét. Hazafi volt, de nem hülye: alapvető magyar érdeknek gondolta a Monarchia fennmaradását, Magyarország a birodalom nélkül ugyanis képtelen lett volna megbírkózni a nemzetiségek belső és a nagyhatalmak külső nyomásával. Ezt az 1918 után történtek be is bizonyították. De ha a nemzeti érdekből hasznosnak gondolta, tárgyalt a román nemzetiségi politikusokkal, nem törődve a habzó szájjal hazaárulózó függetlenségiekkel. Éppen ezért – bár nem volt szokása – alighanem kikacagná a Magyar Gárda róla elnevezett „századát”.
  2.        A következetes liberális. Tisza sziklaszilárdan állt a modern magyar történelem legsikeresebb időszakaként számon tartott dualizmus alapelvei: a vállalkozás, az utazás, a vélemény, a hit szabadsága, a magántulajdon mellett. És igen, liberális alapon ellenezte a választójog kiterjesztését, ezt azonban nem érdemes mai szemmel megítélni, hiszen a korszakban sehol nem volt általános, egyenlő és titkos választójog.
  3.        A háború ellenzője. Nyilván jól illik egy gőgös magyar nagyúrról alkotott képbe, hogy úgymond passzióból százezreket hajt a vágóhídra – csak éppen nem igaz. Ma már tudjuk, hogy 1914 nyarán a közös minisztertanácson Tisza a végsőkig érvelt a háború ellen, szerinte ugyanis a Monarchia nem volt felkészülve. Az már kemény, hajlíthatatlan személyiségéből fakadt, hogy az általa bírált döntés megszületése után mindent megtett a győzelemért.

Mindez persze csak felületes zsurnalizmus, érdemes például ifj. Bertényi Ivánt olvasni, ő még nálunk is sokkal okosabb!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.