valasz.hu/itthon/megsem-tiltottak-ki-a-belvarosbol-a-segwayeket-ez-tortent-valojaban-129222

http://valasz.hu/itthon/megsem-tiltottak-ki-a-belvarosbol-a-segwayeket-ez-tortent-valojaban-129222

Rijád–Budapest-tengely

/ 2016.09.07., szerda 16:43 /

Az állam nemrég újraosztotta a külföldi magyar kereskedőházakat. Az Öböl-térség központi irodája a tavaly Bahreinben tárgyaló Tiborcz István rokonságáé lett. Mesterházy Attila (MSZP) korábbi pályatársai négy másikat kaptak.

A bahreini Olaj- és Gázügyi Hatóság honlapjának szerkesztői kínosabb pillanatokat okoztak a magyar kormányfő családjának, mint az ellenzék hat év alatt. Kiderült ugyanis, hogy az Orbán Ráhel–Tiborcz István házaspár egy éve a minimonarchia energetikai miniszterével tárgyalt – az első közlés szerint a két ország üzleti kapcsolatairól, a befektetési lehetőségekről. Később a vendéglátó szerv kiradírozta az internetes híradásból az államközi egyeztetésre utaló sorokat. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János pedig azzal zárta rövidre a témát múlt csütörtökön, hogy „volt ott egy kis dicsekvés, hogy ott jártak; keleti mese és keleties nagyotmondás, ennyit tudok erről mondani”.

A mese azonban mégiscsak bonyolultabb. A Perzsa-öböl „bulinegyedeként” ismert Bahreint 25 kilométeres híd köti össze Szaúd-Arábiával, a térség vezető hatalmával. A két arab ország közelségét, gazdasági egymásra utaltságát pedig akár Garamvölgyi Balázs személyén keresztül is lehet érzékeltetni, hiszen hazánk manamai tiszteletbeli konzulja – Tiborczék helyi kísérője – egy szaúdi családi vállalatnál, az olajipari beszállító Sherbiny Groupnál igazgató. A kormányfő vejének azonban saját jogon is vannak kapcsolatai a közel-keleti elittel; jellemzően olyan nagyágyúkkal, akik a magyar államnak ugyancsak partnerei (lásd táblázatunkat).

Fél évvel a bahreini látogatás után kelt el például a Tiborcz-ingatlanportfólióhoz sorolt József nádor téri volt Postabank-székház – a vevő épp egy szaúdi olajmágnás, a külügyi tárca háttércégével, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt.-vel közös élelmiszer-kereskedést is indító Ghaith Pharaon volt. (Korábban megírtuk: az üzletembert az 1980-as években az Egyesült Államok második legnagyobb szaúdi befektetőjeként tartották számon, ám később – több amerikai pénzintézet bedöntése miatt – már az FBI körözte. Egy 2002-es francia parlamenti jelentés pedig úgy írja körül, mint aki kapcsolatban áll a terrorszervezetek, köztük az Al-Kaida által is használt iszlám pénzügyi hálózattal, a havalával.)

Egy hete pedig azt bizonyítottuk, hogy az MNKH szaúdi (valamint amerikai és mexikói) kereskedőházának működtetési jogát Tiborcz tapasztalat nélküli rokonsága nyerte el egy idén tavasszal kiírt közbeszerzésen. A család a Syncope-Project Kft. képében van jelen a külgazdasági bizniszben. E vállalkozás 80 százalékos tulajdonosa a 24 esztendős, anyai nagyanyja révén Tiborcz-leszármazott Bertha Péter (aki18 évesen olyan gazdasági társaságban szerezte első üzleti élményét, amely később a kormányfői vej befolyása alá került). A Syncope-Projectnél két hete érdeklődtünk, igaz-e értesülésünk, hogy Tiborcz István és testvére, Péter is szokott tárgyalni a kft. nevében, de válasz lapzártánkig nem érkezett.

Hogyan nyerhette meg az MNKH tenderét – éppen az arab olajmonarchiák központi államában – egy 2013-ban létrehozott, működése első két évében bevétel nélkül „zakatoló” kft.? Miként lehetséges, hogy a jövőben egyetlen kereskedőházat sem üzemeltethet a Perzsa-öbölben az a közel 15 éve az Egyesült Arab Emírségekben élő vállalkozó, akivel a magyar állam egy éve alapíttatott dubaji székhelyű, de szaúdi, katari, kuvaiti és ománi „kitekintéssel” is rendelkező, kilenc főt foglalkoztató regionális irodát? Egyáltalán: miért kellett új közbeszerzéssel szétverni az utóbbi 12–24 hónapban felállított világméretű kereskedőházi hálózatot? Mivel a fenti kérdésekre érdemi választ csak névtelenséget kérő, egymásnak is ellentmondó informátorok „szállítottak” lapunknak, maradunk a technikai jellegű kifejtésnél. Arról van szó, hogy az Öböl-menti magyar regionális kereskedőházat eddig jegyző Gellert International Trading hiába pályázott újra, a térséghez tartozó hat ország mindegyikében más nyerte a tendert. Az MNKH szerződéslistáján tehát Szaúd-Arábia mellett a Syncope-Project szerepel, Kuvaitnál egy Hilal Central Europe nevű kft., Bahreinnél, Ománnál és Katarnál pedig az Insomnia Middle East kommunikációs ügynökség (az Egyesült Arab Emírségeknél egyelőre senki).

A Syncope-Project szaúdi meglepetésgyőzelméről már szóltunk, az utóbbi cégek diadala azonban több kérdést nyit ki, mint amennyit bezár. Egyrészt az Insomnia és a Hilal márkanevek szinte állandó „átfedésben” vannak Garamvölgyi Balázséval. A tiszteletbeli konzul által képviselt szaúdi Sherbiny Group kommunikációs anyagait 2012-től az Insomnia gyártja. Amikor pedig a Sherbiny megnyitotta gödöllői szolgáltatóközpontját (ahol olajipari óriásprojektek részfeladatain dolgoznak magasan képzett mérnökök), a Hilal szervezte a szalagátvágást.

A Garamvölgyi–Insomnia–Hilal érdekkörök metszetében Mesterházy Attila is szerepel. Amikor az MSZP-s politikus pártelnök-frakcióvezetőként szolgált, a Hilal Central Europe Kft. volt a szocialista parlamenti képviselőcsoport egyik legjobban fizetett külsős tanácsadó cége. Egyszerűbben: a Fidesz-érában kuvaiti kereskedőházzá válhat egy szoci „alvállalat”, melyet ügyvezetőként Galambos Tamás, a Medgyessy–Gyurcsány-éra miniszterelnöki sajtósa fémjelez. A több Öböl-országot kiszolgáló Insomnia elnöke pedig az a Polgár Viktor, aki egykor Mesterházy főnöke volt a Hill and Knowlton Hungary PR-vállalatnál. A Gál J. Zoltán volt MSZP-s államtitkár által főszerkesztett Vasárnapi Hírek közben azt a korábbi pletykát is megerősítette, hogy Garamvölgyi Balázs a 2010-es kampányban többször is feltűnt Mesterházy oldalán.

A jobboldali kormány keleti nyitásának tehát különös haszonélvezői is vannak. Múlt héten arról írtunk, hogy a kereskedőházi bizniszbe olyan őskövületek szivárogtak be, mint a Horn-kormány titkosszolgálati szálakkal átszőtt Nádor-botrányának egyik kulcsszereplője (Alexander Gerstl), az Apró Piroska elnökölte régi Eximbank volt vezére (Nyíri Iván), illetőleg a csillebérci úttörőtábor MSZP-közelbe menekítését végül sikertelenül menedzselő potentát (Terner Géza). Most pedig – Tiborcz Istvánék bahreini útjának apropóján – Mesterházy Attila holdudvarába botlottunk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.