valasz.hu/itthon/az-origo-belatta-tevedeset-es-cimoldalon-rehabilitalta-a-momentumot-126354

http://valasz.hu/itthon/az-origo-belatta-tevedeset-es-cimoldalon-rehabilitalta-a-momentumot-126354

Román régész is kimondta: alaptalan a dáko–román kontinuitás (Kommentár 2017/3)

/ 2017.09.12., kedd 16:19 /

Kutatástörténeti jelentőségű könyvet ismertet a Kommentár folyóirat új száma: Vlad-Andrei Lăzărescu régész a romániai korai népvándorlás korának egyik vezető kutatójaként honfitársai és kollégái közül először írta le, hogy nincsenek valódi archeológiai bizonyítékok a dáko–román kontinuitás elmélete mögött. Ezen kívül olvashatnak még Szabó Dezső kommunista múltjáról és az 1956-ban alkalmazott politikai erőszakról is a friss Kommentárban. Ajánló.

Áttörés a romániai régészetben? – teszi fel a kérdést Gáll Erwin, a Román Akadémia Vasile Pârvan Régészeti Intézet tudományos munkatársa a Kommentárban közölt könyvismertetőjében. Vlad-Andrei Lăzărescu doktori tézisét ismerteti, aki – fogalmaz Gáll – „a román régészek közül elsőként konkrétan leírja, hogy a román neonacionalizmus által felhasznált régészet, jellegéből (is) fakadóan, semmilyen adatot nem szolgáltat a több mint 150 éve a viták kereszttüzében álló dáko–román kontinuitásnak”.

A románság ősi dák rokonságáról szóló elméletet persze már többen, többször színvonalasan cáfolták (például Kristó Gyula történész, aki tudományos és ismeretterjesztő tónusban is írt a témáról), a román kutatók között azonban gyakran ma is tabunak számít.

Kommentár 2017/3

Kommentár 2017/3

A Kommentárban ezen kívül olvashatnak arról is, hogy a fiatal szocialista Ignotus Pál nagybirtokellenes csodaművet látott Az elsodort faluban, Szabó Dezső regényében – aki egyébként a tanácsköztársaság alatt kommunistának vallotta magát. Veszprémy László Bernát a korabeli zsidó sajtóban megjelent Szabó Dezső-interjúkat is idéz, melyek alapján új mozaikokkal gazdagodhat az íróról eddig alkotott képünk.

Békés Márton A politikai erőszakról II. – Az erőszak 1956-ban című írásában erős kritikával illeti Gyáni Gábor posztmodern történettudományos megközelítéseit, valamint Ungváry Krisztián 2016-os utcai aktivizmusát. „Az önreferenciálissá és hasztalanná váló, posztmodern narrativitás-elmélettel készült tanulmányokban végül a sok bába (úgymint: óvatoskodó félállítások, forrásrelativizálás, a megismerés korlátjainak örökös hangsúlyozása) közt elvész a gyerek: a történeti igazság” – írja Békés.

A Kommentár 2017/3-as számának teljes tartalomjegyzéke itt olvasható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Az EP nem fogadta el a kvótát, de választási ajándékot adott Orbánéknak

Nyugalom: nem igaz, hogy „állandó, felső kvóta nélküli migránsbetelepítési rendszert fogadtak el az Európai Parlamentben”. Cecilia Wikström svéd liberális képviselő tervezete maga az agyrém, de kizárt, hogy keresztülmenjen az EP-n és a Tanácson is. A választásra készülő Fidesz viszont komoly ajándékot kapott.

Zaklatásügy – megszólal a színművészeti egyetem rektora!

A próbán mondhatom, hogy vedd le a pólódat, és ülj az ölébe, de a próba végeztével nem kérhetem, hogy ülj az ölembe – mondja M. Tóth Géza rendező. A Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora tiltott határátlépésekről és az önvizsgálat fontosságáról. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

E-egészségügy: bolyongó páciensek, eldobott receptek

Az e-egészségügy bevezetése új korszakot nyit, orvosunk ezután mindent lát – azt is, ha nem szedjük a felírt gyógyszert, vagy ha másik specialistát keresünk fel helyette. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Egyszervolt kincseink – magyar főúri és nagypolgári gyűjtemények nyomában

A századforduló és a két világháború közötti Magyarország, illetve öt legendás műgyűjtő alakja rajzolódik ki az Elveszett örökség című kötetből. A kollekciók nagy része szétszóródott, de mit tehetünk azért, hogy a világ tudjon róla: jó néhány remekmű valaha magyar tulajdonban volt. Részletek a friss Heti Válaszban.