Saját szponzora cáfolja Nemes Jeles vádjait Németország ellen

/ 2016.02.04., csütörtök 15:06 /
Saját szponzora cáfolja Nemes Jeles vádjait Németország ellen

Nemes Jeles László szerint a németek el akarják mismásolni a holokausztot – pedig eddig úgy tudtuk, épp hogy tanulnunk kellene tőlük a múlt feldolgozását. A Saul fia rendezőjének vélekedését a film szponzora cáfolja, miközben a Heti Válasz csütörtöki számában megszólaló amerikai kritikussal egyetértésben úgy véli: remekműről van szó.

Két rendező, két friss holokausztfilm, két nyilatkozat. Az egyik Nemes Jeles Lászlóé, a Saul fia alkotójáé: „Történelemhamisítás mesterfokon, ami mögött egy egész gépezet áll. Azt hiszik Németországban, hogy túl vannak a holokauszton.”; „Talán érzik, hogy amit a holokausztról gondolnak, egy rózsaillattal befújt verziója annak, ami volt.” A másik Gárdos Péteré, a Hajnali láz rendezőjéé: „A magyar társadalom nem nézett igazából soha szembe a holokauszttal. […] Nagyon irigyen nézem ebből a szempontból a svédeket vagy a németeket. […] A németeknél ma épp olyan sok irodalmi mű vagy film születik ezzel a történelmi korszakkal kapcsolatban, mint 20-25 évvel ezelőtt. Újból és újból nekifeszülnek, mert tudják, milyen fontos az analízis, a kibeszélés.”

Akkor most kinek higgyünk? Főleg, hogy a Saul fia legfőbb németországi támogatója, Katharina M. Trebitsch producer azt nyilatkozza a Heti Válasznak: a rendező kijelentéseivel „számos tekintetben vitatkozni tudnék…”, illetve „ bár Nemes Jeles László nagy művész, aki filmjében képes volt bemutatni, »mi is történt valójában«, ez nem szükségképpen jelenti azt, hogy ismeri napjaink Németországát.”

 

 

További részletek arról, hogy miért ütött vissza a holokauszt emlékezetének hivatalossá emelése és kötelezővé tétele, valamint hogy a San Francisco Chronicle kritikusa szerint miért Oscar-esélyes a Saul fia, részletek a február 4-i Heti Válaszban, mely a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Dévényi István

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Túl az utolsó figyelmeztetésen: Európa nem ura a helyzetnek

Együtt kell-e élni a terrorral? – kérdeztük az aktuális (csütörtökön megjelent) számunk címlapján. A történelem közbeszól: a kérdést Franciaországnak „címeztük”, a nizzai borzalmat követően. A válasz Ansbach után Németországból érkezik: Európa elvesztette a kontrollt a helyzet felett, a terror mindennapi valósággá vált. Rég túl vagyunk az utolsó figyelmeztetéseken.

Kiderült, miért Franciaország lett a terror fő célpontja

Ha még egy-két támadás bekövetkezik, a polgárháború szélére sodródhatunk – mondta tavasszal a francia elhárítás főnöke, a nizzai megemlékezésen pedig kifütyülték Manuel Valls kormányfőt. Mi lehet a megoldás ilyen helyzetben? Amint a csütörtök Heti Válaszból kiderül, talán éppen az izraeli példa.

Szőke András: „Úgy érzem, egy jól betanított segédmunkásként létezem”

Volt sok kétségbeesés, sírás, annak megélése, hogy becsaptak, megaláztak. És van, hogy ki kell mondani azt is, hogy hibáztam – mondja Szőke András. A friss Karinthy-gyűrűs filmrendezőt, színészt, stand-upost és masszőrt lakóhelyén, Taliándörögdön látogattuk meg. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.