Saját szponzora cáfolja Nemes Jeles vádjait Németország ellen

/ 2016.02.04., csütörtök 15:06 /
Saját szponzora cáfolja Nemes Jeles vádjait Németország ellen

Nemes Jeles László szerint a németek el akarják mismásolni a holokausztot – pedig eddig úgy tudtuk, épp hogy tanulnunk kellene tőlük a múlt feldolgozását. A Saul fia rendezőjének vélekedését a film szponzora cáfolja, miközben a Heti Válasz csütörtöki számában megszólaló amerikai kritikussal egyetértésben úgy véli: remekműről van szó.

Két rendező, két friss holokausztfilm, két nyilatkozat. Az egyik Nemes Jeles Lászlóé, a Saul fia alkotójáé: „Történelemhamisítás mesterfokon, ami mögött egy egész gépezet áll. Azt hiszik Németországban, hogy túl vannak a holokauszton.”; „Talán érzik, hogy amit a holokausztról gondolnak, egy rózsaillattal befújt verziója annak, ami volt.” A másik Gárdos Péteré, a Hajnali láz rendezőjéé: „A magyar társadalom nem nézett igazából soha szembe a holokauszttal. […] Nagyon irigyen nézem ebből a szempontból a svédeket vagy a németeket. […] A németeknél ma épp olyan sok irodalmi mű vagy film születik ezzel a történelmi korszakkal kapcsolatban, mint 20-25 évvel ezelőtt. Újból és újból nekifeszülnek, mert tudják, milyen fontos az analízis, a kibeszélés.”

Akkor most kinek higgyünk? Főleg, hogy a Saul fia legfőbb németországi támogatója, Katharina M. Trebitsch producer azt nyilatkozza a Heti Válasznak: a rendező kijelentéseivel „számos tekintetben vitatkozni tudnék…”, illetve „ bár Nemes Jeles László nagy művész, aki filmjében képes volt bemutatni, »mi is történt valójában«, ez nem szükségképpen jelenti azt, hogy ismeri napjaink Németországát.”

 

 

További részletek arról, hogy miért ütött vissza a holokauszt emlékezetének hivatalossá emelése és kötelezővé tétele, valamint hogy a San Francisco Chronicle kritikusa szerint miért Oscar-esélyes a Saul fia, részletek a február 4-i Heti Válaszban, mely a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bartók szellemében

A magyar zenetörténet egyik legnagyobb alakjának hatása ma is óriási, a CAFe Budapest programsorozata is az ő műveivel indul.

Rákositól Vajnáig mindenki, egy helyen!

Rákosi Mátyás meztelen kopasz nőként, Habony Árpád harcosan, Malevics stílusában, Andy Vajna a mélyszegénység mielőbbi felszámolásáért fohászkodva Semjén Zsolt műtermében, L. Simon László pedig mint kékszakállú herceg.

Újabb kísérlet a Beatles feltámasztására

Bármennyire kultúrtörténeti jelenség volt is a Beatles, idővel elhalványult a máig koncertező nagy öregek – például a Rolling Stones – mellett. Az együttes „feltámasztására” tesz kísérletet egy Amerikában és Angliában most bemutatott koncert-dokumentumfilm. Részletek a friss Heti Válaszban.

„Esztétikai okokból nem vágunk ki fákat a Múzeumkertben!”

Bemutatásra érdemes kincsek porosodnak a raktárban – mondja a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója. Varga Benedek az intézmény soha nem látott mértékű bővítéséről, az alaptalan történelmi legendákról és arról, hány fát vágnak ki a Múzeumkert újjáépítése miatt. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Vajon miért hasznos mindenkinek az észak-koreai diktatúra?

Eddigi legnagyobb atomrobbantásával Észak-Korea összedöntheti azt a nagyhatalmi geopolitikai egyensúlyt, amely a sztálinista rendszer fenntartásában érdekelt. A világnak erre a kihívásra még nincs semmilyen válasza. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mi áll a szinte semmiből készült nemzetközi filmsiker hátterében?

Az Ernelláék Farkaséknál Karlovy Vary-i sikere egy házaspár és egyben alkotópáros életének nagy pillanata. Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya a művészlétről, a függetlenség áráról, s arról, levetítenék-e a filmjüket Andy Vajna otthonában is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Azt hiszi, csak diplomás informatikus létezik? Már régen nem!

Ha egy fiatal gyorsan álláshoz akar jutni, és sokat keresni, akkor azt legkönnyebben az informatika területén teheti meg. Az érintettek mégsem tolonganak, mert azt hiszik, csak diplomás informatikus létezik. Pedig már régen nem. Részletek a friss Heti Válaszban.