Schengen a szemünk láttára esik szét – Jön a beléptető állomás Hegyeshalomnál?

/ 2016.02.16., kedd 18:25 /
Schengen a szemünk láttára esik szét – Jön a beléptető állomás Hegyeshalomnál?

Menekültáradatra készülnek az osztrákok: tizenkét beléptető pont kiépítését jelentették be, többek között a magyar határon is. Ausztria zárkózik.

A menekültek áradata miatt további tizenkét beléptető pont kiépítését jelentette be Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter a stájerországi Spielfeldnél. A stájerországi határirányítási rendszerhez – emlékszünk még: nem kerítés, hanem ajtócska, oldalszárnyakkal – hasonló épülhet Karintiában, Tirolban, Stájerországban és Burgenland tartományban. Az utóbbi érint minket közelebbről, mert ez a hegyeshalmi és a rábakeresztúri határátkelőhelyeket jelenti.

A hír előzménye, hogy az osztrákok elhatározták, idén náluk nem ismétlődhet meg a tavalyi korlátozás nélküli migránsvonulás. Werner Faymann kancellár január közepén jelentette be, hogy Ausztria átmenetileg felfüggeszti a schengeni szerződés alkalmazását. Elég különös pillanat volt egyébként, mert a kancellár teljesen úgy nyilatkozott az Österreich című lapnak, mintha Orbán Viktor betelepedett volna a tudatalattijába: a külső határok hatékony ellenőrzését követelte, azt mondta, minden menekültet ellenőrizni kell, a gazdasági migránsokat vissza kell fordítani, és figyelmeztetett, hogy amennyiben EU-nak nem sikerül a külső határait biztosítania, akkor egész Schengen megkérdőjeleződik, „akkor minden országnak a saját nemzeti határait kell ellenőriznie”.

Február 4-én jött az újabb bejelentés, hogy a tartományok befogadóképességétől, a rendőri erők kapacitásától valamint a németországi helyzettől függően meghatározott napi beutazási kvótát fognak meghatározni a migránsok számára, és többet nem engednek be az országba. És természetesen felgyorsítják az elutasított menedékkérők kitoloncolását, mert Németországhoz hasonlóan Ausztria is azon gondolkodik, hogyan tudna minél többet visszaküldeni azok közül, akik a tavalyi hullámmal érkeztek.

Lehet annak örülni, hogy lassan a sógorok politikai elitje kezd visszatérni a realitás talajára, de abban nincs semmi vidám, ha ez „beléptetési pontokat” jelent a magyar határon.

A beléptetési pont kísérletesen emlékeztet egy átnevezett határátkelőhelyre – márpedig magyar szempontból (sőt, európai szempontból) Schengen bukása a migrációs válság legszomorúbb fejleménye. Nyugat-Magyarországon ingázók, munkába járók tízezreinek élete lehetetlenülne el.

De egyáltalán minek? Magyarország felől ma nem érkeznek menekültek Ausztriába. A szlovén határon épített kerítés végső soron érthető védekezés, hiszen ma arra vezet a fő vándorlási útvonal, de miért tervezgetik az osztrákok, hogy délről és keletről körbefalazzák magukat?

Úgy látszik, arra számítanak, hogy a szlovén kerítés előtt feltorlódó tömeg megpróbálja kikerülni a szorosra zárt ajtócskát, és ezt szeretnék megelőzni. A migrációs útvonalak esetleges megváltozásával indokolták, hogy Tirolban, a Brenner-hágónál is „beléptető rendszert” (újabb eufémizmus) építenének az olasz határon – ebben van ráció, ha esetleg a Balkánról megint a Földközi-tengerre helyeződik át a vándorlás fő iránya. Azért osztrák szemmel ez nem könnyű döntés, hiszen a túloldalon ott az osztráklakta Dél-Tirol van. Itt tényleg kézzelfogható, hogy évtizedek munkája megy veszendőbe, amit a határok légiesítésébe Európa beleölt.

Schengen felfüggesztéséből Magyarországon eddig semmit nem lehetett érezni, de ezek az osztrák bejelentések mutatják, hogy a kegyelmi időszak véget érhet.

Van természetesen remény, hogy ezek a beléptető pontok soha nem épülnek meg, de ehhez muszáj megoldást találni a tárva-nyitva álló görög határok problémájára. Különben baj lesz, mert a helyzet láthatólag romlik.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Riadó – magyar folyami hadihajók a láthatáron!

Lélekben mindannyian sorhajókapitányok vagyunk – ezzel a benyomással tettem le Margitay-Becht András könyvét, aki nemcsak a Lajta monitor életét és újjáépítését, de a magyar folyami hadihajózás történetét is megírta nemrég megjelent impozáns kötetében.

A pannóniai Marcus Zuckerbergusra várva

Marcus Zuckerbergus – nemrég ezzel a szójátékkal és a római császárokat imitálva hozta címlapján a The Economist a Facebook alapítóját. Mindössze 12 esztendő kellett ahhoz, hogy a Harvard kollégiumi szobájában alapított startup mára a világ hatodik legértékesebb cégévé váljon – birodalommá, 1,5 milliárd felhasználóval.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.