Semjén: a kormány együttműködik a Magyar Cserkészszövetséggel

/ 2012.07.11., szerda 12:53 /

Együttműködik a kormány a Magyar Cserkészszövetséggel; az erről szóló megállapodást szerdán írta alá a kabinet nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Buday Barnabás, a Magyar Cserkészszövetség elnöke.

Semjén Zsolt az aláírást követően újságírók előtt kiemelte: közfeladat ellátása esetén az állami, helyi önkormányzati szervvel azonos költségvetési támogatásban részesülhet a szervezet, és a kormány a jogi kereteken belül védelmet biztosít a szervezet nevével, lobogójával, címerével és más jelvényeivel való visszaélések ellen.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese szerint a cserkészetnek óriási szerepe van az állam szempontjából, olyan feladatot lát el „az ifjúság gondozásában", ami semmi mással nem helyettesíthető. Ezért a magyar állam jól felfogott érdeke, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa a mozgalom célkitűzéseit – hangsúlyozta.

Külön kitért arra, hogy a szervezet kiemelt szerepet játszik az országon belüli nemzettudat megerősítése mellett a Kárpát-medencei magyarság nemzettudatának erősítésében és a nyugati emigráció magyarságtudatának megtartásában.

Felidézte, hogy Magyarországon 1912-ben öltött intézményes formát a cserkészmozgalom, ami „nagyszerűen működött" az ifjúság segítése, a nemzettudat erősítése terén egyaránt. Hozzátette: 1948-ban a kommunista hatalomátvétel után a hasonló szervezetekkel együtt a cserkészmozgalom is a kommunista diktatúra áldozata lett, „az ingatlanjait elrabolták, a szervezetet üldözték, a vezetőinek egy részét börtönbe csukták, másik részét emigrációba kényszerítették”.

Megjegyezte: a cserkészeket a nyilas hatalom idején a nácik is üldözték.

Semjén Zsolt emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltozás után az ingatlanrendezés nem terjedt ki az ilyen típusú szervezetekre, és a mozgalom sem kapta vissza azt a vagyont, amit a kommunista rendszer idején elraboltak tőlük.

Buday Barnabás, a MCSSZ országos elnöke azt mondta: önkéntes, pártpolitikától mentes ifjúsági szervezetként működnek, nyitottan mindenki számára, kiállva az értékeik mellett. Hangsúlyozta: nem politikai megrendelésre írták alá a megállapodást, és örül, hogy a kormány észrevette szándékaikat.

Kiemelte, a megállapodás lehetővé teszi, hogy még többet dolgozzanak, és erős lökést ad, hogy a tagság létszámát növeljék, kilépjenek a sztereotípiák szorításából. Szeretnék, ha minden magyar fiatal valamilyen módon halljon a cserkészek tevékenységéről – jegyezte meg.

A kiosztott háttéranyag szerint a világ több mint 200 országában 38 millió cserkész dolgozik, a Magyar Cserkészszövetség 300 csapatában mintegy nyolcezer cserkész tevékenykedik az ország minden megyéjében.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.