Semjén: Pintér Sándort nem ferences novíciusnak kértük föl

/ 2010.05.19., szerda 14:52 /
Semjén: Pintér Sándort nem ferences novíciusnak kértük föl

Nem Trianon 90. évfordulóján fogadják majd el az állampolgárság lehetőségét a határon túliaknak is biztosító törvényt - árulja el Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettessé avanzsáló KDNP-elnök szerint három hónap alatt állampolgárságot kaphat majd, aki kéri, s akár szavazhat is Magyarországon.

- Fölvitte az Isten a dolgát. Ha meg nem sértjük.

- Dehogy. Teológiai értelemben is stimmel, mivel Isten személyes életünk és a történelem ura is. Deo gratias!

- Miniszterelnök-helyettesként is belefér a katolikus identitás efféle hangsúlyozása?

- Hogyne. Éppen azért tudok megérteni más vallásúakat, mert van saját identitásom. Aki ebben problémát lát, annak azt is állítania kell, hogy például a férfiak érdekeit csak férfiak képviselhetik - ami nyilvánvaló abszurditás.

- A pozíciót nem csak Istennek - Orbán Viktornak is köszönheti. Jutalom a sokéves hűségért, vagy valódi feladat?

- A bajtársához az ember nem a jutalomért hűséges. Csodálatos feladat például a határon túli magyarok állampolgárságának megteremtése, de a kormányzás egészéért való általános felelősségvállalás is.

- Akkor az általánosságokról: Orbán Viktor szerint vége az oligarchák korának.


- Így van.

- Csányi Sándor oligarcha? Vagy Demján Sándor, esetleg Széles Gábor, hogy mást ne említsünk...

- Oligarcha az, aki politikai hátterű maffiózóként vagy maffiahátterű politikusként az állam csecsét szívva hizlalta fel magát. Ilyen Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vagy Veres János. Emlékezzünk a KISZ-vagyon ellopására! Ezek az oligarchák nem az üzleti világban állták meg a helyüket, hanem - megkockáztatom: hálózati - kapcsolataikat tőkésítették.

- Akár meg is ismételhetjük a kérdést.

- A kérdésben említett urak egyikével kapcsolatban sem vetődött föl, hogy bűncselekmény által szerezte volna a vagyonát, sem az, hogy külföldre vitte azért, hogy elkerülje az adófizetést. Ellentétben mondjuk a Magyar Nemzeti Bank elnökével, aki olyan, mint a szomszéd faluban kocsmát működtető detoxigazgató.

- Ha az erkölcs ilyen fontos Simornál, hogyhogy Gergényi Péter 2006 utáni üzlettársa lehet a belügyminiszter?

- Pintér Sándort nem ferences novíciusnak kértük föl. Az ország számos részén katasztrofális a közbiztonság. Csak egy par excellence rendőr tud rendet rakni. Amikor először tárcavezető lett, másnap megszűntek a robbantgatások, amelyek addigra Kuncze Gábor belügyminisztersége idején mindennaposakká váltak. 2006 őszével kapcsolatban pedig nem lehet maszatolás. Ezért kapott megbízást Balsai István. A Simor-párhuzam ráadásul sánta. Ha az MNB-elnök az egyetlen ember lenne, akinek monetáris zsenije kihúzhatná az országot a csávából, akkor állna meg. De nem áll.

- Ön viszont nem az egyetlen ember, aki az állampolgársággal foglalkozik - mi dolga, ha a külügy is viszi a témát?


- Akármilyen fontos része a nemzetpolitikának, a külpolitika, a diplomácia mégis csak az egyik területe. Martonyi Jánossal persze a legszorosabban együttműködünk állampolgárságügyben, a külföld tájékoztatása például a külügy dolga. Hangsúlyozom: a feladat a tájékoztatás, semmiképp sem a konzultáció.


- Pedig belföldön nagyon szeretik ezt a szót.

- Persze, hiszen azt jelenti, hogy döntésünk függ annak a véleményétől, akivel konzultálunk. Az állampolgárság viszont nem függhet más ország véleményétől. Minden ország szuverén joga eldönteni, kinek adja meg.

- Eddig azt hallottuk, erős külpolitikát csak erős ország folytathat, márpedig ez már egy erős ország miniszterelnök-helyettesének hangja. Mégsem gyengítette volna le az elmúlt nyolc év?


- De. Csakhogy ez egy ezeréves ország, Szent István országa. Ezzel a történelmi tőkével és azzal a felhatalmazással, amellyel a választók kitüntettek, merünk nagyok lenni. S ahogy én nem érzem veszélyesnek, ha egy pilisi faluban élő, szlovák identitású honfitársunk fölveszi a szlovák állampolgárságot is, ugyanígy elvárom, hogy a szomszédos országban élő magyarok e jogát se vonja kétségbe senki. Ha pedig az Európai Unió - helyesen - nem látott kivetnivalót abban, hogy román barátaink unión kívüli állampolgároknak adtak román, egyúttal uniós állampolgárságot, ezen a fórumon sem okozhat gondot egy ugyanilyen törvény magyar vonatkozásban. Alapvető kötelezettségünk az összmagyarság felé, hogy letöröljük december 5. lelki Trianonjának szégyenét - amennyire lehet.

- Ezek szerint a törvényt június 4-én szavazzák majd meg.

- Nem bánom, hogy közel esik a kilencvenedik évforduló, de nem. És már csak azért sem, mert a félremagyarázás lehetősége - igaz, alap nélkül - támadási felületet adna. Másrészt ezt a törvényt akkor is meg kellene hozni, ha nem lett volna Trianon: gondoljunk csak a csángókra.

- A csángók identitása nem feltétlenül magyar. Leginkább csángó.

- Nem akarjuk megmondani, hogy például egy pusztinainak milyen identitása legyen. Annyi a dolgunk, hogy a lehetőséget biztosítsuk: aki tud magyarul, ősei Magyarországról származtak el, s magyarnak érzi magát, ha közjogilag is ehhez a nemzethez akar tartozni, megtehesse. Egyéni kérelemre, gyorsított eljárásban.

- Milyen gyors lesz az a gyorsított eljárás?

- Személyes véleményem szerint az iratok benyújtásától úgy három hónapot vesz majd igénybe. Konzulátuson, nagykövetségen lehet majd kérelmezni, de akár a határ menti önkormányzatokban is.

- Édesanyja Erdélyből érkezett Magyarországra, bátyja a hetvenes években disszidált Svédországba. Ezért szívügye a kérdés?

- A történet remekül mutatja a helyzet abszurditását: bátyám politikai menekültként megkapta a svéd állampolgárságot, majd a rendszerváltoztatás után besétált a stockholmi követségre, és automatikusan megkapta magyar útlevelét. Édesanyám rokonai, ismerősei, akik a falujukat sem hagyták el, nem is álmodhattak erről.

- Most már igen. Kérdés, hogy szavazhatnak-e majd?

- Németh Zsolttal és Simicskó Istvánnal még a Bajnai-kormány idején benyújtottuk ezt a konstrukciót. Az MSZP hajlott is volna rá - már csak azért is, mert a nemzetáruló pozícióból így tudott volna némileg kinavigálni. Az SZDSZ viszont úgy fel akarta puhítani, hogy a végén lettek volna A és B kategóriás állampolgárok. Ez elfogadhatatlan - egy magyar állampolgárság van. Persze, akinek nincs lakcíme Magyarországon, nyilván nem fog tudni szavazni egy adott választókerületben.

- Lakcímkártyát lehet szerezni. De miért szavazhasson a külhoni magyar arról, hogy az itteniek adóforintjait ki hogyan költse el?

- Azzal az erővel, amit mond, azt a magyar állampolgárt is meg kellene fosztani szavazati jogától, aki Hollandiában dolgozik egy-két évig. Elvégre oda fizeti az adót. Elég abszurd gondolat. Társadalombiztosítási ellátást, nyugdíjat persze mindenki onnan kap, ahová a járulékokat fizette. Ez nem állampolgárság kérdése, hanem azé, hogy melyik biztosítóval van jogviszonyban - ezért is volt végtelenül aljas a szocialisták hat évvel ezelőtti propagandája. Ebben a kérdésben tehát messzemenően liberális vagyok: mindenkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány valós identitása van.

- Ön például, ha tehetné, felvenné a vatikáni állampolgárságot?

- Nincs vatikáni identitásom, úgyhogy nem. Katolikus identitásom van. A kettő nem ugyanaz még akkor sem, ha egyes balliberális közírók "kereszténydemokrata kémpártnak", a Vatikán ügynökének titulálnak minket.

- Azért a várható változások - mondjuk az egyházalapítás szigorítása - nem a katolikusokat érintik majd hátrányosan.

- Csak a vallásszabadsággal visszaélő szélhámosokat. Az eklézsiabiznisz haszonélvezőit, akik adóelkerülés céljából alapítottak egyháznak becézett üzleti társulatot. Megtehették, mert nincs definiálva, mit ért a törvény valláson. Mi most itt hárman a fotós kollégával megalapíthatjuk például a Szent Diktafon egyházát. Csak nyilatkozni kell róla, hogy van száz diktafonhívő, s máris a katolikus egyházzal azonos jogok, kedvezmények illetnek meg minket.

- Kecsegtető. Mégis, az állam milyen alapon mondhatná meg, hogy Jézus vagy a Szent Diktafon?

- A hitét mindenki szabadon megélheti. A distinkció azonban nem diszkrimináció: közlekedési eszköz az utasszállító repülőgép és a bicikli is, de őrültség lenne a biciklistákra vonatkoztatni a légi közlekedés szabályait. Más valóság egy intézmények tömegét fenntartó nagyegyház és egy tegnap kitalált - fogalmazzunk jóhiszeműen - vallási kísérlet. A társadalmi súlyt, szolgálatot és a történelmi múltat érdemes figyelembe venni. Ez ügyben viszont a legszélesebb konszenzusra kell törekedni. Ennél a témánál azonban fontosabb a jelenlegi, valós diszkrimináció kiszűrése: az utóbbi években az egyházi iskolába járó gyerekek nem kaphattak a szerződéseknek megfelelő kiegészítő normatívát, kollégiumi, tankönyv- és étkezési támogatást, és pályázati pénzekhez sem juthattak hozzá. Ez elfogadhatatlan. Az egyházak egyébként nem kértek pluszpénzt, csak azt, hogy azt kapják ugyanannak a közfeladatnak az ellátásáért, ami az önkormányzati intézményeknek jár.

- Miért kellene ugyanazt a közpénzt kapniuk? Az állam nem kérte fel az egyházakat, hogy tartsanak fenn helyette iskolákat.

- Az állampolgárok viszont kérték. Ne az állam mondja meg, ki milyen iskolába járjon. Ma a vallásos embert, akinek az adójából az önkormányzati iskolákat is fenntartják, plusz anyagi tehervállalásra kényszerítik, ha egyházi intézménybe íratja a gyerekét. Ez kettős adófizetés, azaz ő másodrendű állampolgár. Nem fogjuk tudni egy összegben kifizetni a jogellenesen visszatartott summát, de tárgyalásokat kezdünk az egyházakkal az adósságrendezés ütemezéséről.

- És Orbán Viktorral, hogy mondjuk együtt töröljék el az abortuszt? Hitvallásukból ez következne.

- A KDNP a legkiszolgáltatottabb kisebbség, a magzati korukat élő embertársaink legkövetkezetesebb képviselője, de nem az a dolgunk, hogy politikai irrealitásokat követeljünk a Fidesztől. A társadalomra nem lehet ráerőltetni olyan törvényeket, amelyek nem találkoznak a közfelfogással, s amelyeket ezért nem is lehet kikényszeríteni. Az a dolgunk, hogy prófétai jel módjára képviseljük azt, ami meggyőződésünk szerint az igazság. Ma, ha egy állapotos nő férje meghal, a törvény kirendeli a gondnokot, aki védi a gyereknek az ági vagyonhoz való jogát. Az özvegy ehhez nem juthat hozzá - kivéve, ha abortálja a gyereket. Abszurd, de magzati korban lévő embertársunk tulajdonát a törvény védi, az életét viszont nem.

- Ezért nem fontos, hogy kormányon legyenek. Beszélni civilszervezetként is lehet.

- Ha így tennénk, és nem lennénk választási és kormányzási szövetségben a Fidesszel, amolyan katakomba-kereszténységként működhetnénk, melynek nincs közjogi hatása az országra.

- De hiszen így sincs! Lásd fent.

- Van. Nem csak beszélünk, hangsúlyosan részt is veszünk a társadalmi valóság formálásában. Abban, hogy a gyerekvállalás ne legyen egyenlő a szegénység vállalásával. A családi adózás például, amely jövőre megvalósul, KDNP-s kezdeményezés. A valóság alakítása és az igazság kimondása együtt vezethet el oda, hogy a közvélekedés megváltozzon az élethez való joggal kapcsolatban is. Politikai realitás és prófétai jel - ez az ars poeticám.

- Mi a realitás a nagy visszhangot kiváltó témákban: melegügy, hűség a polgári törvénykönyvben...?

- A magánéletében tőlem aztán mindenki azt tesz, amit akar. Az állam ebbe sem avatkozhat bele - az illető a Jóisten előtt elszámol, ahogy tud. Azt sem ellenzem mereven, hogy a meleg pároknak legyen valamilyen jogintézményük. Ha tehát ők valamilyen szimbolikus állami intézményesülésre vágynak, találjanak rá egy szót és egy intézményi formát. Ami ellen protestálok: hogy ez a házasság legyen, akár nyelvileg, akár a jogkövetkezmények tekintetében. A házasságot, családot nem azért támogatja az állam jelképes és anyagi módon, hogy az állampolgárok szexuális önmegvalósítását finanszírozza, hanem azért, mert gyerekek születnek, akik fenntartják a nemzetet és eltartják az idősebb nemzedéket. Ráadásul nem lehet csak kicsit feladni a természetjogot. Ha föladjuk, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata, mégis miért ne adjuk föl az "egyet" is? Milyen jogon bünteti akkor az állam a bigámiát? Hasonló a helyzet, amikor kiveszik a hűség követelményét a polgári törvénykönyvből. Ha nem eleme a házasságnak, milyen alapon vélelmezi az állam a férjet apának? Ezeken a jogszabályokon tehát nem valamilyen "vallási fundamentalizmus" miatt, hanem a józan ész alapján is változtatni kell.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.