Semmi értelme az ilyen orbánozásnak

/ 2017.07.17., hétfő 09:15 /

A minap megjelent egy véleménycikk a Financial Times-ban. A tekintélyes brit gazdasági lap a magyar kormány legutóbbi pszeudo-antiszemita dolgairól ír – Horthy kivételes államférfiúzása, Soros-plakátok. Az Orbán Viktor Magyarországa átlépett Európa sötét oldalára című írás illusztrációjaként pedig a miniszterelnök tenyerel rá a migránskvótákat elutasító visegrádi országokra, hogy árnyékával befeketítse a térképet, kijelölve ezzel „Európa sötét oldalát”.

Az írás szerzője azon méltatlankodik, hogy a Mazsihisz tiltakozása és a vigyorgó Soros-fejek alávaló asszociációs lehetőségei ellenére az izraeli miniszterelnök miért nem törölte holnapi budapesti látogatását, a német kancellár meg miért hallgat. Válasz is van mindjárt: „Az erős emberek, úgy tűnik, összetartanak.” Ezzel azonban nem állít többet, mint hogy Angela Merkel, Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu politikusok.

Jelzők is vannak Orbánra, elég kemények:

  • Putyin zsebméretű verziója,
  • Donald Trump elkötelezett imádója,
  • etnikai nacionalista.

És még a többi szokásos általánosító mantra jogállamiság lebontásáról meg a független média felszámolásáról. Ja, és a Jobbik neonáci.

Az a gond ezzel az esztelen közhelytömeggel – és a Financial Times-nál meglehet, ezt nem értik –, hogy erre a magyarok (az egyetlen ma ismert tömeg, amelyik leválthatja Orbán Viktort) már teljesen immunisak. Mi több, a kormány elkötelezett híveit tovább hergeli abba a spirálba, hogy Magyarország ellen permanens nemzetközi összeesküvés zajlik, Brüsszelestül, Sorosostul, Ferenc pápástul.

Miközben a cikk egyik legerősebb mondatával csak az nem ért egyet, aki átaludta az elmúlt két évet: „A feléledő populizmus exhumálta Európa démonait.”

Ezzel kellene valamit kezdeni – csak nem putyinozós általánosításokkal.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Új kormány – oktatáspolitikai fordulat jön?

Ha valóban a jegybanki ajánlások alapján kezd bele a kormány a versenyképesség javításába, akkor az oktatásban át kell állítani a váltókat. Részletes háttér a Heti Válaszban.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.