valasz.hu/itthon/nincs-ervenyes-szerzodes-luxusszallodaval-kepviselok-elhelyezeserol-76266

http://valasz.hu/itthon/nincs-ervenyes-szerzodes-luxusszallodaval-kepviselok-elhelyezeserol-76266

„Az ő dolguk, hogy megfogadják-e”

Jelenits István a Corvin-láncról és vitatott íróinkról

/ 2012.07.04., szerda 16:53 /
„Az ő dolguk, hogy megfogadják-e”

Az antiszemitizmussal vádolt Prohászka Ottokár püspök szobrának felállításával nem ért egyet, a Wass Albert és Nyirő József körüli vitát pedig félresiklottnak tartja Jelenits István. A piarista szerzetes-tanár a Corvin-lánc birtokosaként kötelességének tekinti véleményének kifejezését, de világossá teszi: nem tervez „kurzuslovagként” megszólalni.

„Mint Krisztus, a pap is páratlan jótéteménnyel ajándékozza meg a társadalmat: azzal, hogy lelkiismerettel és istenfélelemmel nyugtalanítja” - idézet a Vigiliából, 1972-ből. Egyetért a sorok szerzőjével, bizonyos Tótfalusy Istvánnal?

Igen. Még mindig egyetértek.

Ha vállalja a hetvenes években használt szerzői álnevét, vállalná a nyugtalanító szerepet is? Tele vagyunk az ön tudományterületeit érintő közéleti vitákkal. Például Nyirő Józseffel kapcsolatban.

A Nyirő-probléma általános kérdéshez vezet: elválasztható ember és alkotás? Szerintem nem. Ugyanakkor nem kell kifogástalan embernek lenni ahhoz, hogy valaki érdekes író legyen. Mircea Eliade személyét sem negligálhatjuk azért, mert szolgálta az Antonescu-kurzust. Sinka István parasztköltészete századunk tanulságos színfoltja, pedig őt a nyilasság érintette meg. Egy szerző irodalmi működését nem feltétlenül határozta meg, hogy milyen politikai szerepekbe sodródott.

Ezzel együtt helye van Nyirőnek a közoktatásban? Vagy Wass Albertnek?

Itt komoly félreértés van. Senki nem tette kötelezővé sem Wass Albertet, sem Nyirőt, sem Tormay Cécile-t. A tanár számára egyes témák feldolgozásához ajánlott szerzőkről van szó. Tudom, benne voltam a tervet véleményező egyik bizottságban.

Akkor biztosan fájdalmasabbak a pusztán esztétikai bírálatok: hogy Nyirő vagy Wass nem is voltak jó szerzők.

Nyilván nem tartoznak a legjobbak, a mindenképpen „kötelezők" közé. Viszont ha egy tanár az irodalomórán a két világháború közötti Erdély világát akarja áttekinteni, akkor tarthatja őket érdekes, helyi szempontból fontos színfoltnak. Nem a magyar irodalom nélkülözhetetlen alakjaiként fog beszélni róluk.

Szabó Dezsőt hová sorolná?

Hozzá viszonyítva Nyirőt sokkal inkább iskolába illőnek érzem, de nem ideológiai megfontolások alapján. Szabó Dezső olvasásához ugyanis másik 25 írót is ismerni kell, akikkel perlekedett. Szabó jellegzetes másodlagos író, akit az olvasó önmagában aligha élvezhet, csak ha látja mögötte a szövevényes viszonyrendszereket.

Májusban tagja lett a Magyar Corvin-lánc Testületnek, így kikérhetik a véleményét egyes országos ügyekben. Játsszunk el a gondolattal, hogy megkérdik: támogassa-e a kormány Nyirő József újratemetését. Mit javasolna?

Ehhez időt kérnék; lehet, hogy hónapokat. Bonyolult helyzetről van szó. Az ügynek politikai, irodalmi vetülete is van, de a temetés elsősorban kegyeleti aktus.

A következő kérdés: legyen köztéri szobra Prohászka Ottokárnak 2012 Budapestjén?

Ne legyen.

De hiszen éppen ön írt arról, hogy a katolikus egyház megújításában Prohászkának és Sík Sándornak óriási szerepe volt.

Prohászka Ottokár nagyon nagy és összetett személyiség volt, őszinte szociális érzékenységgel. Akik ellene szólnak, talán nem is ismerik az életét igazán, csak a számukra sértő megnyilatkozásait. Pedig Prohászkát nem szabad kizárólag a zsidósággal kapcsolatos mondatai alapján megítélni; ezeknek a megjegyzéseknek az erejét a történelem akusztikája sokszorozza meg. Amikor a zsidóságra mutat, inkább a magyar vidékies tunyaságot ostorozza. Ő, aki maga is nagyrészt tót és német származású volt.

Vitatott történelmi szereplőink higgadt megítélése csak idő kérdése?

Az objektív képek megrajzolása a történészek feladata. Ha egy számunkra fontos történelmi alak pillanatnyilag túl sok indulatot mozgat, akkor nem kell erővel keresztülvinni a nevét mindenen, csupán azért, hogy bizonyítsunk a „mieink" előtt. Száz év múlva talán már Prohászka szobrának felállítása sem kelt ekkora hullámokat.

Fotó: Ajpek Orsi 

A Corvin-lánc is annak a Horthy-rendszernek a terméke, melynek újraéledését most sokan látni vélik. Parti Nagy Lajos bírálta is Kocsis Zoltánt, amiért elfogadta a kitüntetést.

Megmondom őszintén, engem ezek a megjegyzések nem érdekelnek. Másfelől nem hiszem, hogy a Corvin-lánc rendszerét kialakító egykori politikai szándék jelenleg ne volna vállalható. Sok más is vállalható volt abban a rendszerben; elég csak Klebelsberget és a népiskolai kezdeményezést említenem. Most legalább a Corvin-lánc birtokosaként elmondhatom, hogy nem tartom időszerűnek egy Prohászka-szobor felállítását. Mégiscsak nagyobb nyomatéka van ennek egy pap szájából, mint amikor Parti Nagy Lajos mondja.

Hogyan fog működni a Corvin-lánc Testület?

Nincs meghatározva, hogy milyen jogkörökkel bír ez a grémium; működését élesben lehet kialakítani, ha a politika kikéri a véleményét. Jó, ha olyasmit tudunk mondani, ami esetleg nem jut az eszükbe. Annak biztosan nem örülnek, ha ugyanazt mondjuk, amit ők gondolnak.

Ezzel vigyázzon! Az ellenzék szerint a jobbos hatalom az általa jutalmazott bölcsektől is csak a saját hangját szeretné hallani.

Bagoly mondja verébnek! Az előző kormányok valóban így gyűjtötték maguk köré az értelmiség egy csoportját. Én a magam részéről szeretnék tartózkodni ettől a gyakorlattól.

Mit érez, amikor az Istent „invokáló” alaptörvény vagy az egyházi kezekbe kerülő iskolák láttán sokan azt mondják, keresztény kurzus épül Magyarországon?

Európai viszonylatban sem tartom helytelen célnak, hogy az egyház által vallott értékeket a politika is fogadja be. Ez nem jelenti azt, hogy a politika aláveti magát az egyháznak. Az egyházi iskolákról szóló vitát pedig sokszor rossznak látom. Az iskolák 1948-as államosítása után nyolc katolikus iskola maradhatott meg, majd a rendszerváltás után ez a szám felment az összes iskola négy százalékára. Tegyük fel, hogy ez a szám máról holnapra megduplázódik: az egész oktatás rendjében még az sem lenne elviselhetetlenül sok, inkább még mindig elképesztően csekély.

Ha nincs is keresztény kurzus, a hatalom birtokosai napról napra kinyilvánítják kereszténységüket. Ön szerint mit kell hogy jelentsen ez a napi politikában?

Egyszer vendég lehettem a Kereszténydemokrata Néppárt összejövetelén. Arra kértek, beszéljek nekik kereszténység és politika kapcsolatáról. Előadásomban felhívtam a figyelmüket a marxizmusra, mely szerint a politikusnak azért kell hatalomra kerülnie, hogy keresztülverje csoportjának érdekeit. A keresztény embernek viszont nem az a feladata, hogy a kereszténység érdekeit a politikában érvényre juttassa; az a kötelessége, hogy a közjót szolgálja, hogy azt tegye, ami egész közösségének javára van. A keresztény politika olyan, mint a kovász: megerjeszti a tésztát. Vagyis nem győzni akar, hanem azt akarja, hogy kenyérré legyen a tészta. Azt tanácsoltam a KDNP tagjainak, hogy lássák: a kereszténység közéleti szerepe nemcsak színleg, hanem a dolgok legmélyén a másik megszólítására irányul, és tanulni is kész a másiktól; nem kell vereségként megélni, ha egyszer-egyszer azt látjuk, hogy a másik is ugyanazt akarja, mint mi.

Megfogadják az üzenetét?

Az ő dolguk, hogy megfogadják-e vagy sem. Az én dolgom, hogy tanácsot adjak. Mostantól a Corvin-lánc is feljogosít erre. Sőt talán kötelez.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.