Sima hazugság, hogy a cserkészek rasszizmusból utasítottak el cigány gyerekeket

/ 2018.07.11., szerda 13:40 /

„A cserkészszövetségnél a romáknak megmondták, hogy sem a hitük, sem a származásuk miatt nem illenek a magyar keresztény cserkészek közé. A Magyar Cserkészszövetség mondvacsinált indokokkal elutasította egy borsodi roma fiatalokból álló cserkészcsapat megalakulását. Még a cserkész név használatát is megtagadták tőlük” – írta a 168 óra, majd nyomában az Index, a HVG, a 444 és egy sor másik sajtótermék.

A történet azonban ebben a formában nem igaz, amit a cserkészszövetség februárban kelt levele is bizonyít. Ami faktum: az MCSSZ és a sajókazai Dr. Ámbédkar Iskola között valóban megromlott a viszony, de a 168 óra-cikk ennek csupán tényektől elrugaszkodott mellékterméke.

Az előzmények, dióhéjban: 1) a sajókazai Dr. Ámbédkar Iskola és igazgatója, Derdák Tibor megkereste a Magyar Cserkészszövetséget, hogy szeretne cserkészcsapatot alapítani az intézmény fiataljainak; 2) az előkészítés egy darabig jól ment, aztán vita alakult ki; 3) ez a vita főként arról szólt, hogy a sajókazaiak kizárólag romákból álló cserkészcsapatban gondolkodtak, amit az MCSSZ nem támogatott, és az iskola nem nagyon akarta beépíteni a cserkészethez szorosan tartozó keresztény vallásos elemeket a saját nevelő munkájába; 4) A vita nyomán az iskola megjelentetett egy cikket honlapján, az ambedkar.hu-n, amiben „nacionalista”, „cigányellenességgel átitatott” szervezetnek bélyegezte a Magyar Cserkészszövetséget; 5) Az MCSSZ levélben utasította el a vádakat, egyúttal megtiltotta, hogy a Dr. Ámbédkar Iskola kötelekében végzett kisközösségi szervező munkát cserkészetnek nevezzék.

A Magyar Cserkészszövetség a 168 óra cikkének megjelenése után kiadott egy közleményt, és teljes terjedelmében közölte a levelet, amit a Dr. Ámbédkar Iskolának még 2018 februárjában írt. Ebben világossá teszik:

„Nagyon értékesnek tartjuk a roma integráció területén végzett munkátokat. (Mármint az iskola munkáját – a szerk.) Amennyiben igénylitek, minden módszertani anyagunk és tapasztalatunk a rendelkezésetekre áll. Ugyanígy reméljük, hogy tapasztalatotokkal és módszertani segítségetekkel tudjátok támogatni a jövőben a roma fiatalok cserkészetbe való nagyobb arányú bevonását.”

A valóságban egyetlen utalás erejéig sem hangzott el, hogy a sajókazai gyerekek – mint ahogy a 168 óra és nyomában a fél magyar sajtó írja – „a származásuk miatt nem illenek a magyar keresztény cserkészek közé”, az MCSSZ kizárólag a csak romákból álló csapat koncepcióját utasította el (mint ahogy ez a ma közzétett levélben is olvasható). Az ország különböző csapataiban amúgy vannak cigány cserkészek, ahogy például buddhisták is.

A 168 óra cikkében elhangzik még egy súlyos vád Derdáktól: „A fordulópont tavaly, 2017 nyarán történt. A hivatalos cserkészcsapattá szerveződés egyik feltétele, hogy a formálódó társaság tagjai együtt táborozzanak, és a tábor alatt vezetőképzésen is részt vegyenek. Ott követtük el a történelmi hibát, hogy befizettük a gyerekeinket a táborba – idézi fel Derdák Tibor. – Amikor a cserkészeknek leesett, hogy a táborozók között három roma fiatal is lenne, azonnal vissza akarták küldeni a befizetett pénzt, indoklásul pedig összevissza magyarázkodtak.” Megkérdeztük az érintetteket: a szóban forgó tábor a II. (miskolci) cserkészkerület nagytábora volt, nem pedig vezetőképző, Derdák Tibor félreértésben van. Egy ilyen táborba nem lehet külsősként „beesni”, ez olyan, mintha a sajókazaiak egy putnoki osztálykiránduláson kérnének részvételt.

Nem igaz az sem, hogy az MCSSZ-ben „mondvacsinált indokokkal” utasították el az együttműködést a Dr. Ámbédkar Iskolával. Az MCSSZ és az intézmény között az egyeztetések során konkrét koncepcionális és világnézeti különbségekre derült fény, amit a levélben a cserkészek így fogalmaztak meg: „Jóval messzebb vagyunk egymástól annál az értékközösségnél, amit egy cserkészcsapat alapításához szükségesnek gondolunk.” A cserkész nevelő módszer nem à la carte rendszerű, nem lehet róla leválogatni a nem tetsző részeket, és abból főzni valamit.

Más szavakkal: az MCSSZ-nek és Derdák Tibor iskolaigazgatónak egy idő után rá kellett jönnie, hogy nem egymást keresik. A párbeszéd ezen a ponton békésen lezárulhatott volna, Derdákék azonban inkább továbbadták a rasszista interpretációt az országos sajtónak.

 

Frissítés. Derdák Tibor szerdán Kálmán Olga vendége volt. Itt már arról beszél, hogy azt sejtik, hogy akadékoskodó szülők az okai annak, hogy három gyerekük nem mehetett el a miskolci cserkészkerület táborába, és 'általános rasszizmusról' nincs szó. Idézet:

DT: Nem valami általános rasszizmus zárta el előlünk az utat, hanem egy szülői nyomás.
KO: De ezt is csak sejtik?
DT: Ezt csak sejtjük.

A teljes beszélgetés itt megnézhető.

 

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Baljós árnyak a magyar Microsoftnál

Váratlanul felállt székéből a magyar Microsoft ügyvezetője. Nem ez az első baljós árny a vállalatnál: fél éve elcsapták állami viszonteladóikat, két volt vezetőjük kormányzati mentőövet kapott, és a hírek szerint az amerikai hatóságok is vizsgálódnak az ügyben.

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.

Összeomlott a magyar ellenzék – csődbiztos kerestetik

Budapest V. és VIII. kerületében győzelmet remélt az ellenzék a július 8-i időközi erőpróbákon, hiszen a parlamenti szavazáshoz képest egységesebb formában indult – ráadásul a főváros Fidesz-kritikusabb, mint az ország. Aztán jött a feketeleves, illetve a tanácstalanság: jövőre milyen felállásban lenne célszerű „elszenvedni” az uniós és az önkormányzati választást? Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.