Sláger, Danubius: Ezt érdemlik a magyarok? Kiakadt az amerikai képviselő

/ 2009.12.18., péntek 07:50 /

A két ország kapcsolatában feszültséget okozó határozatot el lehetett volna kerülni, annál is inkább, mert a szerződések ellen Magyarországon is vizsgálatot indítottak.

Sólyom László köztársasági elnök is visszautasította az Egyesült Államok bírálatát, a magyar közvéleményt pedig mélységesen felháborította az amerikai törvényhozás alsóházának december elején hozott határozata, amelyben a magyar Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) legutóbbi döntéseit kérdőjelezi meg, tisztességes üzleti politikára hívja fel a figyelmet, s a jogállamiság tiszteletben tartására ösztönzi Magyarországot.

Érdemes közelebbről szemügyre venni az amerikai törvényhozás ilyen jellegű döntéshozatalát, és azt, hogy a nemzetközi diplomácia szabályaival összhangban mit tehetett volna a magyar kormány és külképviselete, hogy ezt a teljesen felesleges amerikai lépést megakadályozza.

Mint ismeretes, a magyarországi Sláger Rádió tulajdonosának, az Indiana állambeli Emmis Communications cégnek a szerződését nem újította meg az ORTT. Az amerikaiak a döntésben korrupciót, politikai motivációt sejtettek, és panaszukkal az Indiana állambeli kongresszusi képviselőkhöz fordultak. A tisztességes üzleti verseny megsértésére, a sajtószabadság megtiprására és a jogállamiság megsértésére hivatkozva sikeresen lobbiztak. A Joe Donnelly (lásd cikkünk nyitó képén) kongresszusi képviselő által november 18-án benyújtott javaslatot további hét, ugyancsak indianai képviselő támogatta, és december 8-án mindössze 40 perces vita után el is fogadták.

333 képviselő szavazott igennel, azaz rótta meg Magyarországot, 74 ellenezte a határozatot.

A nem kötelező érvényű amerikai kongresszusi határozat szimbolikus értékű véleménynyilvánítás, törvényerejű rendeleteket nem von maga után, és általában távol tartja magát az ellentmondásos kérdésektől. Ezért is meglepő, hogy egy NATO-szövetségessel szemben miként engedték meg a kemény hangot, s az amerikai üzleti érdekek védelmének ürügyén miért terjesztették ki lesújtó véleményüket az egész országra.

A vitát követve úgy tűnik, hogy mindössze Dennis Kucinich ohiói képviselő fejezte ki erős fenntartásait, és nem értette, miért kellene az egész Magyarországot megróni. „Azt hiszem, nagyon igazságtalan, hogy egyetlen cég akciója nyomán egy egész országra kiterjesztjük a bírálatot.  Az a sugallat, hogy Magyarország nem törvénytisztelő állam, sértés annak a nemzetnek polgáraira, akik életüket áldozták 1956-ban, hogy megtörjék a szovjet uralmat, akik életüket kockáztatták azért, hogy demokráciát valósítsanak meg. Ezt érdemlik? A magyar nép ezt a bánásmódot érdemli? Ezt az ügyet diplomáciai úton kellett volna elintézni"- fakadt ki Kucinich demokrata képviselő.

Dennis Kucinich ohiói képviselő

A republikánus Mike Pence honatya úgy vélte, hogy az amerikai kongresszus éppen azokkal a magyarokkal vállal szolidaritást, akik alapos kivizsgálást követelnek a rádiófrekvenciák odaítélésének gyanús körülményeiben. És csak segíteni kívánják Magyarország azon törekvését, hogy tiszteljék a törvényeket, tisztességesen bánjanak a külföldi befektetőkkel, és kötelezzék el magukat a szabad sajtó mellett.

Az ilyen és ehhez hasonló esetekben az érintett ország külképviselete mindent megtesz ­ - közbenjár a Külügyminisztériumban, Fehér Házban, a Kongresszusban egyaránt ­-,  hogy hazájának rossz fényben feltüntetését megakadályozza.  A kongresszusi vitából kiderült, hogy Szombati Béla nagykövet járt az amerikai képviselőknél, de hatékony lobbizásnak sem a sajtóban, sem honlapokon, sem közleményekben nem volt nyoma.

A republikánus Mike Pence

 Érdekes az is, hogy Bajnai Gordon december eleji washingtoni útján nem került elő a rádiófrekvenciák elosztásának ügye, holott ebben az időben már benyújtották a Magyarország elleni határozatot az amerikai kongresszushoz. A készülő elítéléséről tehát Bajnainak tudnia kellett, de sem a Bidennel folytatott tárgyalása során, sem más alkalommal, sem sajtótájékoztatón nem kérte a határozat elnapolását vagy eltörlését.  A washingtoni nagykövetség honlapja sem foglalkozott az üggyel, csak a határozat kimondása után hozott le egy kívülállónak tűnő, gyors nyilatkozatot.

Az amerikai kongresszus határozatát semmi sem menti, de felmerül a kérdés, vajon erőteljesebb magyar diplomáciai tiltakozás esetén is megleckéztették volna Magyarországot?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.