valasz.hu/itthon/minden-szinvonalat-alulmul-palinkas-jozsef-a-kormanymedia-tamadasarol-129173

http://valasz.hu/itthon/minden-szinvonalat-alulmul-palinkas-jozsef-a-kormanymedia-tamadasarol-129173

Hogyan állítható meg a magyar orvosok elvándorlása?

/ 2014.06.19., csütörtök 19:24 /
Hogyan állítható meg a magyar orvosok elvándorlása?

Tény, hogy képzett orvosok tömege hagyja el Magyarországot, ám szerencsére vannak olyanok is, akik visszatérnek. Nem is kevesen. Ezzel együtt úgy tűnik, az orvosvisszatérés témájáról ma még nem lehet az elvándorlás nélkül szót ejteni, a helyzet pedig addig bizonyosan nem rendeződik, amíg masszív bérrendezésre sor nem kerül. A Heti Válasz konferenciát szervezett az egészségügy legnagyobb kérdésének megvitatására.

A Heti Válasz először öt „fecskéről”, azaz öt külföldről hazatérő és itthon praktizáló orvosról írt, utána a Heti Válasz Online újabb kilenc fecskét mutatott be. Most Sok fecske címmel szerveztünk konferenciát, hogy bemutassuk: vannak visszatérő gyógyítók is, ami kulcsfontosságú, hiszen a kintiek az ő visszajelzéseik alapján döntenek saját jövőjükről.

Pontos adatokat nehéz találni arra, hogy hányan tértek vissza, mint ahogyan igazából azt sem tudjuk, hányan mentek el. A médiában hallható számokból kiindulva Magyarországot ötezer orvos hagyta el az elmúlt években, ugyanakkor körülbelül négyezren áramlottak is be az országba – elsősorban az erdélyi területekről. Az okok nem ismeretlenek a kevésbé tájékozottak számára sem: a hazai fizetésből nhezen lehet megélni, külföldön a magyar bér sokszorosát meg lehet keresni kevesebb munkaórával, kisebb leterheltség mellett, ráadásul külföldön kevésbé feudálisak a hierarchiaviszonyok, és létezik team-munka.

Arra a kérdésre, hogy miért tér mégis vissza egy orvos, viszonylag egyszerű a válasz: az érzelmi kötődés miatt. Itt van a család, a barátok, hiányzik a sokat szapult kis Magyarország is; és néhány kint eltöltött év után azt is sokan elmondhatják, hogy az anyagi biztonságot is sikerült megteremteniük. Azt viszont nehéz megmondani, hogy hányan vannak a visszatérő fecskék.

Fotó: Lenyó László

 

A Heti Válasz a Szinapszis Kft.-t kérte fel ennek felderítésére. Kiss Katalin kutatási programvezető elmondása alapján 130 orvost értek el online módon kitölthető kérdőívükkel (a felmérés nem reprezentatív), a 130 fő fele már itthon dolgozik, nagyjából 10 százalék dolgozik magyar és külföldi kórházban is, míg 10-ből négyen csak külföldön keresik a betevőjüket. Mellbevágóbb viszont az az adat, miszerint a kint tartózkodók csupán 15 százaléka szeretne hazatérni, 17 százalékuk dolgozna itt is – ott is, és 70 százalékuk nem akar visszajönni Magyarországra. A Rezidensszövetség saját, 2009-es felmérése szerint 120 orvos 57 százaléka azt mondta: a következő két évben nem kíván hazatérni.

Tamás László János, a győri Petz Aladár Kórház főigazgatója saját vezetői gyakorlatából hozott tapasztalatokat. Tőlük 2005 és 2014 között 49-en mentek külföldre (ez szerinte nem is számít nagyon nagy számnak), és 13-an tértek vissza. Igaz, szerinte jelentős az országon belüli migráció is, amely már nem csak az orvosokat, hanem a szakdolgozókat is egyre nagyobb mértékben érinti. A legsúlyosabb probléma pedig szerinte a szakorvosok elvándorlása, az ő pótlásuk szinte megoldhatatlan. „A 40-50 éves korosztály hiányzik” – mondja.

Mit tehet az új államtitkár?

A konferencia résztvevői abban többé-kevésbé egyetértettek, hogy amíg hálapénz van a rendszerben, addig mindenféle reformfolyamat bukásra van ítélve. Zombor Gábor kinevezett egészségügyi államtitkár is hangsúlyozta: ő döntően arra tette fel államtitkári tevékenységét, hogy a paraszolvencia kérdésében előre lehessen lépni. Hogyan? – tette fel a kérdést neki a szakma. Forrásteremtéssel – szólt a válasz. Hogy pontosan milyennel, arra a két nap múlva beiktatandó államtitkár egyelőre nem kívánt részletesen nyilatkozni. Annyit elárult: elődje, Szócska Miklós által megkezdett lépések közül a népegészségügyi termékadót támogatja, és folytatásra érdemesnek találja, ahogyan a pályakezdő orvosok itthon tartását célzó ún. Markusovszky-ösztöndíjat is, amit lehetőség szerint kibővítene.

A gyűlölve várt boríték
 

A Heti Válasz konferenciája egy mini hálapénz-konferenciává is vált, hiszen az előadók nagy része elmondta, hogy nem támogatja és károsnak tartja a paraszolvenciát, amelynek eltűnése az alapfeltétele szerintük a normális egészségügyi viszonyok kialakításához. Saját bevallása szerint ezt tartja fő feladatának Zombor Gábor kinevezett államtitkár is. Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképzőjének igazgatóhelyettese (ide tért vissza egyébként Szócska Miklós korábbi államtitkár is) szerint a hálapénz kérdését csak a politika tudja rendezni. Kullmann Tamás – aki Párizsból tért vissza - , a Petz Aladár Megyei Kórház onkológusa szerint viszont bár hálapénz külföldön nem létezik, Párizsban az ún. konzultációs díj túllépése egyre nagyobb méreteket ölt, így szerinte ezt sehol sem lehet teljesen kivezetni a rendszerből. Szerinte a magyar egészségügy hatékonyságát jelenleg épp a hálapénz tartja fenn.

Zombor Gábor szerint a munkakörülmények javításáért is tettek az elődök: 130 helyen folynak olyan beruházások, amelyek ezt (is) szolgálják. Az orvosok túlterheltsége is csökkenthető szerinte az adminisztrációs terhek visszanyírásával és az alapellátás kiterjesztésével. Az elvándorlás kevesebbet említett okáról, a képzés, a szakmai előmenetel hiányosságairól szólva elmondta: itt is lehet olyan motivációs technikákat adni, ami arra sarkallja az idősebb kollegákat, hogy az osztályokon is tanítsák a frissen végzett orvosokat. Zombor Gábor szerint a legnehezebb azt megoldani, hogy a doktorok társadalmi megbecsültsége nőjön. 

Fotó: Lenyó László

Lesz-e a pedagógusokhoz hasonlóan egy bérrendezéssel járó életpályamodell? Zombor Gábor rejtett értelmű szavai szerint nem. A kijelölt államtitkár erre a kérdésre úgy válaszolt: az egészségügy más, mint az oktatás, csak költségvetési pénzből nem lehet megoldani a problémát.

Nincs újabb négy év

Dénes Tamás, a Rezidensszövetség elnöke szerint a politikának „nincs újabb 4 éve az orvoselvándorlás megállítására”. Modellszámítások szerint ha folytatódik a mostani trend, a 2013. évi orvoslétszámot 100 százaléknak véve 2016-ra csak az orvosok 84, 2023-ra csak 66 százaléka tartózkodik majd Magyarországon.

A Markusovszky-ösztöndíj szerinte jó lépés volt, mert itthon tart néhány embert, de „a ráfordítás nem volt arányban a probléma súlyával”. Dénes Tamás – aki Erdélyből jött Magyarországra, ám maga is megjárta külföldöt – úgy látja, vannak felesleges párhuzamosságok és pazarlások a rendszerben, amelyek kezelésével szintén lehetne javítani a problémákon. Példaként említette, hogy sok kórházban a néhány forinttal olcsóbb kesztyűt veszik meg, amiből viszont egy operáció alatt elfogy 3-4 darab is, mert rosszabb a minősége.

Az egyik legnagyobb – meg nem válaszolt – kérdést a konferencia egyik hallgatója tette fel, aki maga is külföldről hazatért fecske. „A közigálláson jelenleg 170 darab orvosi álláshely van meghirdetve. Hova fog visszatérni az ötezer eltávozott gyógyító?!”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.