Menni vagy maradni? - Ösztöndíj magyar hallgatóknak

/ 2013.01.15., kedd 14:00 /
Menni vagy maradni? - Ösztöndíj magyar hallgatóknak

Külföldre menni, majd visszatérni. Ha lehetséges, még egy embert hozni Magyarországra. Így képzeli el a kormány a Campus Hungary ösztöndíj kínálta lehetőségeket. Legalábbis ez derül ki Navracsics Tibor közigazgatási- és Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter szavaiból.

MTI Fotó: Soós Lajos

A Campus Hungary ösztöndíjprogram azt a cél szolgálja, hogy a magyar diákok - és az egyetemi oktatók - világot láthassanak, külföldön tanulhassanak, és azt is, hogy utána hazatérjenek - mondta egybehangzóan Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a program nyitórendezvényén, a Balassi Intézetben. „Sokszor el kell menni, hogy megtudjuk, milyen értékek vannak otthon" - fogalmazott Balog Zoltán.

Az oktatásért is felelős miniszter szerint a magyar felsőoktatást illetően három dologról mindenképpen beszélni és egyeztetni kell. Az egyik a finanszírozás kérdése. Szavai szerint a felsőoktatási intézményekre egyszerre jellemző az alulfinanszírozottság és a pazarlás, utóbbit bizonyítja a 20 milliárd forintos adósságállomány. Azt mondta: 2013 legfontosabb feladata lesz az adósság felszámolása, úgy fogalmazott, ezt „át fogjuk vállalni". A fejlesztésekhez, uniós programokhoz az önrészt az állam biztosítani fogja az intézmények számára - tett ígértet. Arról is beszélt, hogy az állami és közszféra bevonásával járó fejlesztéseket, az ún. PPP-konstrukciókat egy kormány által megbízott munkacsoport áttekinti, ezt követően ebből is kiváltják az egyetemeket.  

A másik megtárgyalandó kérdéskör a képzési kínálatot érinti, jelenleg ugyanis 800 szakon tanulhatnak a hallgatók, „itt is van torzulás". Ki határozza meg, melyek legyenek ezek a szakok? A piac? Az intézmények? A hallgatók érdeklődése? Erről is tárgyalni kell - jelentette ki Balog Zoltán. Ahogy arról is - tette hozzá - hogy a hallgatóknak felelősségük, „visszaadási kötelezettségük" van az állam és az állampolgárok irányába, ha közpénzen tanulnak. A közbeszédben ez az ún. hallgatói szerződés kérdése, amelyben - ahogyan az a miniszter megnyitó beszédéből is kitűnt - a kormány továbbra sem hajlandó engedni.

E kérdésekről a hallgatók, a rektorok, a piaci szereplők és a kormány megbízottjai közösen, a felsőoktatási kerekasztalon fognak egyeztetni - jelentette ki Balog Zoltán. A miniszter a Heti Válasz Online kérdésére elárulta: csütörtökön ülnek le a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) képviselőivel, és itt határozzák meg, milyen menetrend alapján dolgozzon a felsőoktatási kerekasztal.

A Campus Hungary program célja az is, hogy minél több külföldi hallgatót vonzzon Magyarországra - mondták ugyancsak egybehangzóan a tárcavezetők. Kérdésünkre Navracsics Tibor elmondta: a Semmelweis Egyetem, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelenleg is közösen tart fenn „toborzóirodát" Stugattgartban; Skóciában és az Egyesült Államokban szeretnének tanszéket létrehozni a magyar tanulmányokat folytatóknak. A kormány képviselői az arab országokkal és Vietnammal is tárgyalnak arról, hogy újra megnyissák a magyar felsőoktatást a helyi hallgatók számára.

A külföldi hallgatók - ahogyan az jelenleg is működik - az önköltséges képzésbe kapcsolódhatnak be. Kíváncsiak voltunk, hogy ha a következő tanévben a felsőoktatási intézmények kapacitása határozza csak meg a felvehető diákok létszámát, és nem lesznek keretszámok, akkor abba hogyan férnek bele a külföldi hallgatók. Balog Zoltán erre úgy válaszolt: az egyetemek és főiskolák maguk határozzák meg, hány külföldi hallgatót kívánnak felvenni.

A program nyitórendezvényén Balog Zoltán arról is beszélt, hogy a kormány szerdai ülésén dönt egy 10 milliárd forintos előirányzatról, amely a kiváló- és kutatóegyetemek számára biztosít plusz forrásokat. A Heti Válasz Online kérdésére, hogy csak az eddigi kutatóegyetemek között osztják el a pénzt, vagy új intézmények is elnyerhetik ezt a címet, Balog Zoltán úgy válaszolt: „a kormány eldönti, melyek lesznek a kiváló egyetemek".

A Campus Hungary Program új ösztöndíj-lehetőséget hirdet a hallgatók, a felsőoktatási intézmények oktatói és adminisztratív személyzeti munkatársai részére. Rövid és hosszú tanulmányútra, szakmai gyakorlatra és féléves részképzésre lehet pályázni a világ összes országába. A 2012. novemberében zárult kísérleti szakasz során 1200-an nyerték el az ösztöndíjat. (A legtöbb hallgató a BME-ről, az ELTE-ről, a Szegedi Tudományegyetemről és a Debreceni Egyetemről adta be pályázatát.) Az ösztöndíjprogramról részleteket a www. campushungary.hu oldalon olvashatnak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.