valasz.hu/itthon/gyarfas-tamas-orban-viktorral-ultem-a-lelaton-amikor-124821?utm_source=hirlevel&utm_medium=email&utm_content=heti_hirlevel&utm_campaign=2017_07_26

http://valasz.hu/itthon/gyarfas-tamas-orban-viktorral-ultem-a-lelaton-amikor-124821?utm_source=hirlevel&utm_medium=email&utm_content=heti_hirlevel&utm_campaign=2017_07_26

Sólyom László az új alkotmányról

/ 2011.04.18., hétfő 08:11 /
Sólyom László az új alkotmányról

"Olyan ez az alkotmány, mint a Nemzeti Színház épülete. Semmi köze a modern színházépítészethez, eklektikus, dagályos, amelyet az építész-szakma egyhangú tiltakozása ellenére, hatalmi szóval erőltettek át. Ám ettől még lehetne benne jó színházat játszani, ha van jó színész, jó darab és jó rendező" - mondja Sólyom László, aki az alkotmányozás finisében egyedül lapunknak nyilatkozott az új alaptörvényről. A Sólyom Lászlóval készült interjút teljes terjedelmében a 10 éves Heti Válasz csütörtökön megjelenő, jubileumi lapszámában olvashatják.

"Magyarország az európai demokráciák között marad az új alkotmány hatálya alatt is" - szögezi le Sólyom László, "nevetséges próbálkozásoknak" minősítve azokat a kritikákat, amelyek szerint az új alaptörvény a homoszexuálisok jogait korlátozza és az abortusz tilalmának ágyaz meg. A volt köztársasági elnök szerint azonban az efféle mondvacsinált ügyeken túl valódi bajok is vannak az új alkotmánnyal, amelyek annak mérlegét "menthetetlenül negatívra fordítják".

Ilyen súlyos visszalépésnek látja az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, mely Sólyom szerint tettre váltotta a politikában pártfüggetlenül meglévő, a politikát a jog fölé helyező felfogást. "Fájdalmas cinizmus, ahogy ezt a védhetetlen korlátozást megörökítették az alkotmányban, egy látszólagos, a mi nemzedékünk számára sohanapján teljesülő feloldással" - fogalmaz Sólyom. Az elfogadhatatlan változások közé sorolja azt az utolsó pillanatban benyújtott módosítást is, amellyel a bírák szolgálati idejét megkurtították. "Indokolás nincs - hacsak nem a jobboldali sajtónak a "kommunista bírók eltávolítását" követelő demagóg támadása, amely az indítványt megelőzte."

Érdeklődésünkre, hogy ebben nincs-e mégis szemernyi igazság, a volt köztársasági elnök úgy válaszol: "2009 áprilisában köztársasági elnökként kiálltam a bíróság és az ügyészség függetlensége és pártatlansága mellett, amikor az akkori miniszterelnök jobboldali elfogultsággal vádolta őket. Most csak arra emlékeztethetek, hogy a bírák kétharmadát már a rendszerváltás után nevezték ki, a nyolcvanas években pedig legjobb tanítványaim mentek bírónak, mert ezt tartották a legfüggetlenebb jogászi hivatásnak. De itt az eljárással van a legnagyobb baj. Az utolsó másodpercben, a bírói kar tudta nélkül, egyéni képviselői javaslattal durván beavatkozni egy önálló hatalmi ág szerkezetébe - tisztességtelen."

Sólyom szerint az alkotmányozás elvesztette méltóságát, a közönséges parlamenti huzavona színvonalára süllyedt. "Nagyúri nagyvonalúsággal belátást, nyitottságot és rugalmasságot tanúsíthatott volna a többség, a kisebbség pedig - a közös jövőről lévén szó - felülemelkedhetett volna pillanatnyi politikai szempontjain. Nem ez történt."

Az alkotmány egypártisága ráadásul szerinte olyan támadási pont lehet, mint az 1989/90-es, "rendszerváltó alkotmányban" az 1949-es évszám meghagyása volt. "Láthattuk, hogyan el lehetett mérgesíteni ezt a sebet. Az új sebet legfeljebb egy magyar Wirtschaftswunder tudná majd elfedni"- mondja a volt államfő, aki ennek ellenére sem reményvesztett.

Szerinte ugyanis a történeti alkotmány egyetlen használható és élő része a "láthatatlan alkotmány", amelyet nem lehet hatályon kívül helyezni, és amely szükségszerűen az új alkotmány alkalmazásának is alapja lesz.  "Ha a politikusok gondolatvilágában nem is, a jogászságban meggyökeresedett, s a gondolkodó emberek számára is jelent már valamit az alkotmány és annak kikényszeríthetősége. Az intézményrendszer veszteségei miatt nagy kihívás lesz tehát az új szöveg, az alkotmányos kultúra viszont él. Rá hagyatkozhatunk."

A teljes interjú a 10 éves Heti Válasz április 21-én, csütörtökön megjelenő, jubileumi lapszámában olvasható!

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

„Itt az ideje véget vetni az összebújás politikájának Ankarával!”

A Törökországban nyaraló magyaroknak jó hír: még kisebb zsúfoltságra számíthatnak. Mindenki másnak rossz: Berlin és Ankara viszonya annyira megromlott, hogy a németek már a turistáikat sem engednék Törökországba. A friss Heti Válaszban megmutatjuk, mi áll a feszültség mögött.

Még annál is nagyobb a baj az MSZP-ben – mondják a Népszabadság volt főszerkesztői

Széttartó, valamint ötlet, „brand” és program nélküli párt az MSZP, ami képtelen alternatívát nyújtani a Fidesszel szemben – vélik a Népszabadság volt főszerkesztői. Egyikük a Zoom.hu nevű portált szervezi, kollégája és testvére viszont az újságírópálya elhagyása után éppen a szocialisták pártkommunikációjának megújításával próbálkozott – sikertelenül. Egy asztalnál Murányi Marcell és Murányi András; páros nagyinterjú a Heti Válaszban!

Ki a felelős a hackerbotrányért? Itt vannak a BKK-ügy kulisszatitkai

Nem tartotta be a felelős közzététel elvét a BKK webshopját feltörő fiatal, de így is etikusabban járt el, mint azok, akik feljelentették. Az is igaz viszont, hogy a botrány napjaiban valóban súlyos kibertámadás folyt a BKK ellen. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

A Fidesz polgárháborús pszichózissal fenyeget – volt, akinek bejött

Potens ellenzék híján a kormányra a legnagyobb veszélyt Soros György és Brüsszel jelenti – mondta Orbán Viktor Tusnádfürdőn. A Fideszben polgárháborús pszichózissal is fenyegetnek, ami persze kampányfogás, de Borisz Jelcinnek anno bejött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Autó extrákkal

Eddig mindig bejött a kockázatvállalás Kiss Ádámnak, a Flexfleet Zrt. cégvezetőjének és résztulajdonosának.