Soros, nyiss nekem tért...

/ 2013.08.14., szerda 15:09 /

Noha a Soros György nevével fémjelzett alapítvány 2007-ben bezárt Magyarországon, a budapesti születésű amerikai spekuláns tavaly már újra közel félmilliárd forintot költött a hazai "civil" ellenzék megerősítésére. Ugyancsak a Soros-hálózathoz került az úgynevezett Norvég Alap óriástámogatásainak kiközvetítése.

"Van összeesküvés az országuk ellen" - mondta lapunknak május végén a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadása után Roger Scruton. Az angol konzervatív filozófus egyértelművé tette: a Soros-hálózatnak tudja be, hogy hazánk fasizálódásáról olvasni világszerte. Az első hallásra provokatívnak tűnő megjegyzést, illetve a Soros György politikai befolyásáról szóló pletykákat mindeddig csak néhány "tényfoszlány" támasztotta alá. Például hogy a 2010-es választás után a Bajnai-márka építéséért felelős Haza és Haladás Alapítványt közvetve a befektető-spekuláns tartotta el (az általa felfuttatott Center for American Progress nevű agytrösztön keresztül). Vagy hogy az Együtt-társalapító Magyar Szolidaritás Mozgalom ősét, az Egymillióan a demokráciáért Egyesületet már "csíraállapotában" támogatta - 25 ezer dollárral - a Soros-féle alapítványi láncolat, az Open Society (Nyílt Társadalom) Foundations. Ugyancsak a scrutoni tételt erősíti, hogy az egyetemfoglalásairól elhíresült Hallgatói Hálózat aktivistáinak a Soros-portfólióba tartozó MoveOn.org nemzetközi nyomásgyakorló csoport trénerei tanították meg a balhé "művészetét".

Mindezek ellenére az Együtt társelnöke, Szigetvári Viktor többször igyekezett cáfolni, hogy külföldről pénzelt politikai alternatívaképzés folyna Magyarországon. A balliberális médiában pedig kikacagták a Magyar Nemzet értesülését, mely szerint Viviane Reding uniós biztos a legutóbbi Bilderberg-konferencián jelezte, hogy az Orbán-kormány lejáratásához segítséget ígértek neki Amerikából pénzelt nem kormányzati intézmények. A nagy Soros-összeesküvés megalapozottságát - elvileg - gyengíti, hogy az üzletember nevével fémjelzett alapítvány idehaza 2007-ben bezárt. Az 1984-ben, a kommunista hatóságokkal egyeztetve létrehozott magyarországi Soros Alapítványt anno a rendszerváltás katalizátoraként emlegették (például Orbán Viktor és Kövér László is ösztöndíjasuk lett). A szervezet később szociális és kulturális programok támogatására helyezte a hangsúlyt, majd 2004-től - Soros György óhajának megfelelően - fokozatosan felszámolták a hálózatot.

A teátrális kivonulás után azonban lassú visszaszivárgás indult, s miként a Heti Válasz gyűjtéséből kiderül, a Soros által szponzorált nemzetközi "mozgalom" tavaly már közel félmilliárd forintot költött a magyarországi "civil" baloldal megerősítésére - ergo Scruton nem a levegőbe beszélt. A fő kedvezményezett a hazának az Együtt-társelnök Juhász Pétert adó Társaság a Szabadságjogokért lett, az Orbán-kormány utcai ellenzékéhez tartozó lobbicsoportok (a harcosan abortuszpárti Patent Egyesület, a női jogvédelemben utazó Mona Alapítvány, illetve a Háttér Társaság a Melegekért) pedig majdnem 100 százalékban Soros György "kitartottjai". S miközben a liberális világ egyként ünnepelte Ferenc pápát, amiért nemrég tett egy gesztust a homoszexuálisoknak ("Ha egy meleg Istent keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt?"), több híradásból kimaradt az egyházfő gondolatának folytatása: "A probléma nem az, ha valakinek ilyen beállítódása van; nem, testvéreknek kell lennünk, ez az elsődleges. De az súlyos probléma, ha az ilyen beállítódásúak lobbit szerveznek." Magyarországon viszont annyival élesebb a helyzet, hogy ezt a politikailag is hiperaktív lobbit nem alulról (tagdíjakból, adományokból), hanem szinte kizárólag a Soros által fenntartott nemzetközi központokból finanszírozzák.

Mindemellett létezik egy uniós pótkasszaként, kvázi közpénzközvetítőként működő alap, ahol a támogatások elosztásában szintén kiemelt szerep jut a Soros-stábnak. A Norvég Civil Támogatási Alap magyar kedvezményezettjeiről döntő bizottság egyik legtevékenyebb tagja az a Nizák Péter, aki egyben az Open Society-hálózat magyarországi képviselője. A bírálók, értékelők között foglal helyet a Soros-féle Közép-európai Egyetem kutatója, Krizsán Andrea, valamint a parlamenti LMP-frakcióból még a nagy pártszakadás előtt távozó Kaufer Virág. A Norvég Alapból most július-augusztusban 3,5 millió eurót szórt ki a zsűri, és a teljes összeg harmada Soros-kompatibilis közéleti műhelyeknél landolt (lásd keretes írásunkat).

Utóbbiak közül a legtöbb pénzt - 35 millió forintnyi eurót - az Open Society Foundations finanszírozási listáján is szereplő Krétakör Alapítvány kapta (a kormányellenes demonstrációszervezésben aktív Humán Platform "országos szervezetfejlesztésére"). Bőven jutott "norvég" forrás a jogvédő lobbinak (Patent, Labrisz Leszbikus Egyesület, Szivárvány Misszió Alapítvány), és tudomásunk szerint a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség pályázatát kifejezetten azért fogadták el a bírálók, hogy női fronton is nyomás alatt lehessen tartani az Orbán-kabinetet. Úgy értesültünk: a Roma Sajtóközpont 100 ezer eurós támogatását megint csak azzal magyarázta az egyik döntnök, hogy "kell a választás előtt robbantani valamit a romapolitikában, amit ki lehet vinni Brüsszelbe". Aligha csoda, hogy ebben a közegben szinte esélyük sem volt az egyházi hátterű civileknek - a Baptista Szeretetszolgálat pályázatával például az volt a fő gondja a bírálóknak, hogy "nem felel meg a modern emberi jogi megközelítésnek".

Nagyításért kattintson a képre!





Norvég Alap, Soros-barát győztesek

Lapunk internetes oldalán júniusban már beszámoltunk arról, hogy a Liberális Fiatalok Egyesülete (LiFE) - szövetségben az Együtt 2014-hez tartozó Milla-csoporttal - külföldről pénzelt Orbán-ellenes kampányt tervez. A korábban az SZDSZ-es expolitikus, John Emese nevével fémjelzett csapat azóta el is nyerte a maga nyolcezer euróját a célra a Norvég Civil Támogatási Alap pályázatán. A Milla honlapján már propagált LiFE-akció célja, hogy - egy uniós kezdeményezés keretében - rábírják az Európai Bizottságot: a sajtó sokszínűségét biztosító garanciákkal egészítsék ki a médiára vonatkozó közösségi irányelveket. A kampány kisfilmjében Orbán Viktor, Silvio Berlusconi, Rupert Murdoch médiamágnás karikatúrája jelenik meg "elrettentő példaként".

A LiFE-nek dobott "skandináv" pénz csak szűk része annak a 3,5 millió eurós támogatási összegnek, amit az elmúlt bő egy hónapban osztottak szét a Norvég Civil Támogatási Alap mikro- és makropályázatain. Miként táblázatunkból kiderül, a teljes költés harmada - 1,1 millió euró - Soros-barát civilszervezetekhez került; ezek többségétől ráadásul nem áll távol a harsány politikai szerepvállalás. Mindez azért különös, mert az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus elnevezésű támogatási konstrukciók (köztük a civil alap) elvileg nem a magyar ellenzék felvirágoztatására jöttek létre. Hanem hogy - kiegészítendő az uniós pénzeket - elősegítsék a társadalmi és gazdasági kohézió megteremtését az Európai Gazdasági Térségben. Mivel a három donor állam (Norvégia, Izland és Liechtenstein) nem tagja az EU-nak, viszont EGT-tagként részesül a belső piac előnyeiből, ezzel a kis "apróval" a civil területen is hozzájárul az új uniós államok - köztük hazánk - felzárkózásához. A norvég nagykövetség felügyeli ugyan a magyarországi pénzosztást, a támogatások elbírálásáért a szintén Soros-függő Ökotárs Alapítvány, illetve az általuk vezetett konzorcium felel (benne a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvánnyal, az Autonómia Alapítvánnyal és a Kárpátok Alapítvánnyal). Ugyanennek a klubnak jutott a hasonló logikával működő Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapok "kiközvetítése" is.


Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.