Stabilitás minden előtt

/ 2011.08.04., csütörtök 09:07 /
Stabilitás minden előtt

Nincsenek kőbe vésve a választójogi törvény átalakításának részletei - mondja Áder János, a reform kidolgozásával megbízott európai parlamenti képviselő. A fideszes politikus szerint az egyfordulós választás bevezetése után a pártok nem rejthetik el többé koalíciós szándékaikat.


- "Érdemes vigyázni az aktuálpolitikai megfontolásokból elvégzett választójogi törvénymódosítással" - figyelmeztetett egykor egy ma is befolyásos politikus.


- Egyetértek. Csak nem engem idézett?

- De igen, mégpedig az 1994-es önkormányzati választások előtti parlamenti vitából, amikor az akkori szocialista-szabad demokrata többség egyfordulóssá tette a megmérettetést. A mostani reformmal kapcsolatban is éppen az aktuálpolitikai indíttatású sandaság a visszatérő kritika.


- Választást nem új választójogi törvénnyel, hanem jó kormányzással nyerhetünk. Amiképpen az ellenzék sorsáról sem mi döntünk, hanem a polgárok. Semmilyen választási rendszer nem csodafegyver: ha a csornai körzetben rosszul politizáltam volna, kiütnek a nyeregből. Ha kizárólag aktuálpolitikai szándékok vezetnének, biztosan nem a vegyes rendszert tartanánk meg. Hadd idézzem a legfrissebb közvélemény-kutatásokat, mely szerint a Fidesz most is kétharmados többséget szerezne egy új választáson, márpedig ebből egy tiszta, egyéni választókerületi rendszer következne.

- Tegyük hozzá, hogy a csornai az ország egyik legjobboldalibb körzete.

- De az ózdi vagy a csepeli kerület korábban meg erősen baloldali volt. Mintha a diktatúrát kiáltók belelátnának az emberek fejébe, és ismernék jövőbeni döntéseiket. Gyurcsány Ferenc példája mutatja, milyen gyorsan változik a politikai népszerűség. Reménytelen helyzetből nyerték meg a szocialisták 2006-ban a választást, majd az őszödi beszéd után összezuhantak, és 2010-ig nem is tudtak magukhoz térni. Idézném a kérdésben némi jártassággal bíró Petőfi Sándort, aki szerint a népszerűség az a hegycsúcs, amelyre azért viszik fel a politikust, hogy letaszítsák onnan.

- Miért vágtak bele a választási törvény módosításába?

- Munkánknak prózai okai vannak. A parlament döntött arról, hogy létszáma 2014-re 200 körülire csökken. Eldőlt az is, a következő választásra meg kell teremteni a határon túliak és a magyarországi nemzetiségek országgyűlési képviseletét. Régóta beszélünk a kampány rövidítéséről és olcsóbbá tételéről, ezt is figyelembe kellett vennünk, valamint az Alkotmánybíróság döntését, amely a választókerületek között fennálló aránytalanságok kiküszöbölésére szólított fel. Tarthatatlan, hogy például Szigetszentmiklóson majdnem háromszor annyi szavazó van, mint Veszprém megye hatos körzetében. Meggyőződésem, hogy a 20 éve megalkotott választási rendszer valamennyi pozitív elemét meg kell őriznünk. Ezért javasoltam a vegyes rendszert, amely egyéni kerületi jelöltek és a pártlisták közötti választásra nyújt lehetőséget. Ugyanúgy, mint 22 éve, fontosnak tartom, hogy a választási rendszer egyidejűleg biztosítsa a komoly támogatottsággal rendelkező pártok parlamentbe jutását és a kormányzati stabilitást. Utóbbi szerintem a magyar választási rendszer kevéssé értékelt kedvező vonása. Többek között ennek köszönhető, hogy Magyarországon az elmúlt két évtizedben nem kellett soron kívüli parlamenti választásokat tartani.

- A rendszer megtartásának szándékáról beszél, ugyanakkor a reform több korlátozó elemet iktatna be. Mivel a kisebb pártoknak nehéz lehet a helyi szinteken mozgósítani, a jelöltséghez szükséges ajánlószelvények számának növelése a verseny korlátozásának szándékáról tanúskodik.

- Nem erről van szó: ha az összevonások miatt nagyobb egyéni választókerületek jönnek létre, logikus az emelés. Ezért javasoljuk, hogy 750-ről 1500-ra nőjön az összegyűjtendő kopogtatócédulák száma.

- Ugyanakkor erre a korábbinál rövidebb idő, mindössze 21 nap áll rendelkezésre - ez is a mezőny ritkítását szolgálhatja.

- Az első ciklusban 28 nap volt ez a terminus, a következőben 35. A negyedik-ötödik hét környékén sokak szerint már a választók zaklatása zajlott. Saját tapasztalataim is azt mutatják, hogy komoly támogatottsággal rendelkező pártok számára a két hét vagy akár kevesebb idő is elegendő. 1990-ben és '94-ben a Fidesz támogatottsága 10 százalék alatti volt, de kampányfőnökként nekem egyetlen álmatlan éjszakát sem okozott az ajánlószelvények összegyűjtése. Egyébként a hatályos választási törvényhez hasonlóan két további feltételt támasztunk a parlamentbe kerüléshez. Az egyéni választókerületek negyedében jelöltet kell állítani ahhoz, hogy egy pártnak országos listája legyen, és megmarad az ötszázalékos választási küszöb is.

- A javasolt egyfordulós rendszer ismét csak kedvezőtlen lehet az ellenzéki szereplőknek: lehetetlen lesz a két forduló közötti visszalépésekkel taktikázni.

- Megváltozott a helyzet 1990, a kétfordulós rendszer bevezetése óta. Ha csak a polgári, antikommunista oldalt nézzük, akkor öt nagyobb szereplő volt: az MDF, a KDNP, az FKGP, az SZDSZ, a Fidesz - közülük mára csak a mi pártszövetségünk maradt talpon. A baloldalon is erős blokkosodás ment végbe, nagyjából látszik, hogy ki képes kormányozni, ki kivel alkothat koalíciót. A polgár eldöntheti, baloldali vagy polgári értékrendre voksol, netán radikális vagy zöld irányt választ. A másik érv az egy forduló mellett a kampány rövidítése. Nálunk Európában példátlanul hosszú, s ennek megfelelően drága ez a három hónapos időszak.

- Tervezetük ismeretében Karácsony Gergely LMP-frakcióvezető-helyettes pártja és az MSZP, valamint a Jobbik technikai koalícióját javasolta, melyet csak a Fidesz-kormány legyőzéséig és a legfontosabb kétharmados törvények megváltoztatásáig tartanának egyben. Nem éppen az önök javaslata kényszeríti ki a "Sárkány ellen sárkányfű" fantázianéven meghirdetett ellenzéki egységfrontot?

- A kérdést másként is fel lehet tenni. Mi a jobb: ha már az első forduló előtt kiderül, ki kivel akar koalícióra lépni? Vagy ha ez később, a választókat megtévesztő kampány után történik meg? Hadd utaljak 1994-re, amikor Magyar Bálint az SZDSZ kampányfőnökeként azt mondta: ha az MSZP egyedül is megnyeri a választásokat, a liberális párt semmiképpen nem lép koalícióra vele. És nem lehet szó közös kormányzásról akkor sem, ha Horn Gyula lesz a miniszterelnök-jelölt. És mi történt? Egy évvel a választások után a Horn-kormány oktatási miniszterét Magyar Bálintnak hívták, noha a szocialistáknak egyedül is kényelmes többségük volt a parlamentben.

- A két forduló adta taktikázás lehetőségével a Fidesz is élt, amikor 1998-ban lebegtette az FKGP-vel kötendő koalíció lehetőségét.


- Pontosítsuk: azt mondtuk, hogy szeretnénk elkerülni a koalíciót, de a választók ehhez nem adtak elég felhatalmazást. Világos volt, hogy együtt kell működnünk.

- Kövér László házelnök úgy nyilatkozott, még a kompenzációs listák visszaállítása is szóba kerülhet, ha az ellenzék tárgyalóasztalhoz ül. Ez alig burkolt felhívás a lépést erősen sérelmező LMP-nek.

- Úgy gondolom, az általunk előterjesztett koncepció tág teret biztosít a további politikai egyeztetésnek a Fideszen belül és a parlamenti ellenzéki pártokkal is.

- Nemcsak választási reformmal, de a hamarosan bemutatandó igazságszolgáltatási javaslatcsomag elkészítésével is megbízta a miniszterelnök. Visszatér a belpolitikába?

- Ezek alkalmi felkérések, nem is tekintem őket másnak: munkám az Európai Parlamenthez köt. Úgy számítom, hogy október közepére az igazságszolgáltatással kapcsolatos kodifikációs javaslat a parlament asztalára kerülhet. Ezzel az én előkészítő munkám véget ér, Brüsszelben pedig a következő három évben újabb feladatok várnak rám.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.