valasz.hu/itthon/bemutatjuk-a-gellert-hegy-sosem-latott-alagutjat-es-szigoruan-orzott-barlangmedencejet-124412

http://valasz.hu/itthon/bemutatjuk-a-gellert-hegy-sosem-latott-alagutjat-es-szigoruan-orzott-barlangmedencejet-124412

Stop Soros-kampány?

/ 2018.02.28., szerda 15:57 /

A Soros-tematika lejjebb csavarásával reagál a Fidesz a Hódmezővásárhelyen elszenvedett vereségre. Az ellenzéket életre rázta Márki-Zay Péter sikere, de a városi összefogást nem lehet átültetni országos szintre.

Miután múlt vasárnap este fél tíz körül Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi eredményváróján befejezte beszédét, spontán fölhangzott a Himnusz. A 63 százalékos részvétel mellett 57 százalékos támogatással polgármesterré választott politikus vigyázzba vágta magát, és híveivel együtt énekelte nemzeti imádságunkat. A hétgyermekes katolikus családapa aztán a szabadban a magyar zászló önfeledt lengetésével ünnepelte tovább az elmúlt évek legváratlanabb politikai sikerét.

Ha valakinek még kétsége volt, a Himnusz eléneklése és a zászlós performansz bebizonyította, hogy a legjobboldalibb megyei jogú város polgármesteri székét nem éppen egy internacionalista baloldali nyerte el. Akkor talán a Jobbik álcázta emberét független jelöltnek? Ezt látszana alátámasztani, hogy az eredményvárón ott volt az ellenzéki erő szürke eminenciása, Szabó Gábor pártigazgató. Az is kiderült, hogy jobbikos aktivisták segítettek Márki-Zay kampányában, s a párt kérte fel az indulásra. Ugyanakkor Hódmezővásárhely új vezetője – amiképpen kampánya elején, úgy a végén is – hangsúlyozta pártoktól való távolságtartását. Noha a Jobbiktól az MSZP-n és a Demokratikus Koalíción át az LMP-ig és a Momentumig az összes ellenzéki erő támogatta, diadalát nem pusztán a hagyományosan kormányellenes szavazóknak köszönhette. Ezt közvetve ellenzéki politikusok is elismerték, amikor arról beszéltek: például egy baloldali jelölt ugyanilyen párttámogatással nem nyerhetett volna.

A szívükre hallgattak

A keresztény-konzervatív családból származó, magát kiábrándult fideszesként meghatározó Márki-Zayra tömegesen voksoltak olyan hódmezővásárhelyi jobboldaliak, akik soha nem támogatnák a baloldalt. Ezek, az annak idején a polgári Magyarország zászlaja alá gyűlt szavazók idegenkednek a Jobbiktól is. Ám azt érzik: egykori pártjuk vérprofi, de lélektelen gépezet lett, amely a mégoly visszás ügyek felelőseit sem veti ki magából, inkább mind hangosabb harci zajjal igyekszik elterelni a figyelmet. És még a legszelídebb kritikára is őrjöngő sorosozással válaszol. Ezt a lelkiállapotot írta körül a választás után Bencsik Gábor újságíró, a Magyar Krónika főszerkesztője: „Hódmezővásárhely továbbra is jobboldali város. Vasárnap egy hívő katolikus, nagycsaládos, nemzeti elkötelezettségű embert választottak polgármesternek – a Fidesz jelöltje ellenében. Talán mert a vásárhelyiek a szívükre hallgattak. […] Április 8-án az nyer, aki a szíveket meg tudja szólítani” – fogalmazott.

A politikai előképzettség és hátország nélkül csatába indult Márki-Zay Péterről megérezték a helyiek, hogy a szívére hallgatva vágott bele a kilátástalannak tűnő csatába, ezért még botlásait, rossz ízű – a kormánnyal kapcsolatos elégedetlenség okán kandelábert emlegető – megszólalását is megbocsátották. Vele szemben igencsak fakónak mutatkozott a fideszes Hegedűs Zoltán, akit szinte alig lehetett látni a várost tíz évig polgármesterként vezető, s helyben azóta is meghatározó Lázár János kancelláriaminiszter nélkül.

Nemcsak a tárcavezető intenzív kampányolása, hanem a Hódmezővásárhelyt övező figyelem és a parlamenti voksolás közelsége is megemelte ezt a polgármester-választást. Nemcsak az országos sajtó foglalkozott kiemelten az eseményekkel, hanem a közösségi média is – a Márki-Zay Péter eredményváróján készült videót a Facebookon több mint 300 ezren nézték meg. Az Index egy online médiaelemző cég adataira hivatkozva egészen megdöbbentő számokat közölt: ezek szerint a Hódmezővásárhely témára egy nap alatt több mint 500 ezer like, megosztás és 70 ezer komment érkezett. Ez olyan aktivitás, amit a magyar közösségi médiában utoljára a Saul fia 2016-os Oscar-díja idején regisztráltak, semmilyen más közéleti esemény még csak nyomába sem ért.

A választás nagypolitikai következményeinek feltérképezéséhez azonban előbb ismerni kell, hogy a kormánypártban milyen okokra vezetik vissza a vereséget. „Az ellenfél jelöltjéé a lehetőségekhez képest jó, a mi kampányunk meg rossz volt. Lázárék mindenbe belekaptak, nem volt világos irányuk. Hol negatív üzenetekkel próbálkoztak, hol inkább az eredményekről beszéltek” – értékel lapunknak egy magas rangú fideszes politikus. Emberünk hozzáteszi: kevés olyan hely van az országban, ahol a Fideszt nem Orbán Viktor, hanem más testesíti meg, de Hódmezővásárhely éppen ilyen. Forrásunk úgy véli, az eredményben nagy szerepe volt a Lázár Jánossal szembeni ellenérzéseknek. Tudunk viszont egy másik fideszes vélekedésről is, mely szerint a helyi kampány nem volt „elég kemény”. Vagyis Hódmezővásárhelyen a felújításokra, fejlesztésekre összpontosítottak, s elhanyagolták az országos médiában pörgetett migráns- és Soros-tematikát. Márpedig – szól a megfejtés – ez tartja lázban a választókat.

Átvertek minket!

„De hát elvittük a mieinket, Hegedűs Zoltán éppúgy 9500 szavazatot kapott, mint Lázár János 2014 tavaszán – és ezerháromszázzal többet, mint a 2014-es önkormányzati választáson a néhai Almási István! Lehet, hogy a kampánynak csak húsz százaléka szólt Sorosról meg a migrációról, ám ettől még a fideszesek mozgósítása sikerült” – válaszolja erre a hódmezővásárhelyi kormánypárti kampányban részt vett forrásunk. Mint mondja, minden belső fórumon azt a tájékoztatást kapták: a Fidesz országosan 2014-nél, sőt 2010-nél is jobban áll, és semmiféle vészjelzés nem volt Hódmezővásárhellyel kapcsolatban. Még a bizonytalanokkal korrigált, nem publikált belső mérés is 55–35 arányú Fidesz-sikert vetített előre.

„Ezek a mérések átvertek minket” – mondja emberünk. Amikor az „átverés” tartalmáról, az urnákhoz zarándokló tömegek indítékairól kérdezzük, óvatosan annyit mond: „A korrupcióvád létjogosultsága 2014-ben még nem volt ennyire megalapozott.” Forrásunk a vásárhelyi kudarc egyik keveset emlegetett vonatkozására is felhívja a figyelmet: „A budapesti központból azt mondták nekünk, az országos sajtóval ne törődjünk, vidéken a helyi médiát fogyasztják a választók. Ehhez képest azt láttuk: hiába lejtett helyben a pálya Hegedűs Zoltán felé, ennek alig volt hatása.” (A „lejtett a pálya” kitétel szemérmes eufemizmusa a vásárhelyi médiában folyó totális Fidesz-kampánynak – az ellenzéki jelölt például egyszer sem szerepelhetett a városi televízióban.)

Mi lehet Hódmezővásárhely hatása az április 8-i országgyűlési választásra? A tisztánlátáshoz érdemes elválasztani egymástól a politikai és a lélektani következményeket. A választást felvezető címlapsztorinkban (Heti Válasz, február 22.) jeleztük: Márki-Zay győzelme esetén az ellenzéki térfélre visszatérne a régóta hiánycikk bizakodás. Márpedig e két tényező nélkül a politika elképzelhetetlen. Egyetlen, dekára kimért kampány sem ér annyit, mint ha egy csapat őszintén hisz magában. Ezt éppen Márki-Zay Péter példája mutatja, aki politikai újoncként, amatőr csapattal élete első választását fölényesen megnyerte – részben azért, mert hitt magában, és hitelesen árult reményt a választóknak. Hódmezővásárhely volt az ellenzék defibrillátora: életre keltette az addig a tisztes vereségre gyúró pártokat. Indokolt tehát a hejehuja? Hódmezővásárhelyen megtalálták volna a Fidesz legyőzésének receptjét?

Akik ilyen elképzeléseket dédelgetnek, tévednek. A hódmezővásárhelyi modell nem ültethető át a 106 egyéni választókerületre. Nemcsak politikailag, de jogilag is kivitelezhetetlen, hogy mindenütt egy összellenzéki jelölt álljon szemben a kormánypárti indulóval. (Az országos lista állításához legalább 27 egyéni jelöltre van szükség.) Igaz persze, hogy az egész ország nem annyira jobboldali, mint Hódmezővásárhely, azaz nem mindenütt van szükség tökéletesen konzervatív pedigréjű jelöltre, aki mögé felsorakozik a teljes ellenzék. 2014-ben mindössze 20 olyan körzet volt, ahol a Fidesz jelöltje 50 százalék feletti eredményt ért el, azaz a Demokratikus Koalíciótól a Jobbikig terjedő ellenzéki térfél szavazói összesen is kevesebben voltak a kormánypártiaknál. Sok kerületben 35-40 százalékos aránnyal nyert a fideszes jelölt a megosztott ellenzékkel szemben. Elég lenne tehát, hogy a pártok visszalépésekkel segítsék egymást, s szavazóiknak legalább egy része támogassa az esélyesebb ellenzéki indulót. Esetleg csendben „elengednek” körzeteket – okoskodnak némelyek az ellenzéki térfélen. (Mondjuk, a Jobbik kevéssé kampányol Budapesten, a baloldal pedig nem öl pénzt, paripát, fegyvert a radikálisoknak kedvező északkelet-magyarországi választókerületekbe.)

Kevesebb Soros

Ezzel az elképzeléssel az a gond, hogy a pártok még a Hódmezővásárhely utáni felvillanyozott állapotban sem vetették egymás karjaiba magukat. Az LMP egyeztetést kezdeményezett a Jobbikkal és az MSZP-vel is valamilyen közös fellépésről, de Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt leszögezte: csak demokratikus pártokkal hajlandók együttműködni. (Azaz az általuk antidemokratikusnak tartott Jobbikkal nem.) Vona Gáborék viszont közölték, hogy egyetlen jelöltet sem léptetnek vissza, mind a 106 körzetben rajthoz állnak április 8-án. Ez a mátrix jelzi tehát a hódmezővásárhelyi modell országos alkalmazásának korlátait.

Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a Fidesz aggodalom nélkül tekintene a jövőbe. „A stratégián nem kell, de a választásig hátralévő rövid idő miatt már nem is lehet módosítani. Taktikai finomhangolás viszont lesz: nagyobb egyensúly várható az eredmények hangsúlyozása és a Soros-kampány között” – magyarázza a már említett fideszes politikus. Szavai alapján nem lett közbölcsesség az a fentebb idézett nézet, hogy a vásárhelyi bukást a Soros-tematika elhanyagolása akadályozta volna.

Forrásunk szavait alátámasztja, hogy az Echo Tv-ben fideszes véleményvezérek egymással versengve javasolták a Soros-tematikától való ellépést: Bayer Zsolt publicista például arról beszélt, neki már a „fülén jön ki a sorosozás”. A fő irány azonban nem változik. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn kétszer-háromszor több munka elvégzéséről beszélt, és szerinte a választás tétje továbbra is az, hogy bevándorlóország leszünk-e. Ez az üzenet aztán megjelent minden fideszes képviselőjelölt Facebook-oldalán. A kormánypárt az utcán is visszaszerezné a kezdeményezést: az Echo Tv Sajtóklubja békemenetet hirdetett március 15-ére – először ebben a ciklusban. A párt tehát még intenzívebb mozgósítással fordulna rá a választási célegyenesre. Hódmezővásárhely után azonban már joggal tehető fel egy kérdés: vajon a kizárólag a saját tábor tüzelésére összpontosító politika nem mozgatja meg az ellenfél szavazóin túl a politika iránt eddig kevéssé érdeklődőket is?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.