Sukoró-Moszkva-tengely

/ 2010.09.30., csütörtök 08:14 /
Sukoró-Moszkva-tengely

Az előző ciklus korrupciós ügyeit feltáró nyomozások eddigi adatai szerint Hagyó Miklós kispályás játékos volt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt 2009-ig irányító Tátrai Miklóshoz képest. Veres János expénzügyminiszter előzetesben ülő famulusa jelenleg egykori főnökeit tartja rettegésben.

Azzal, hogy a bíróság szeptember közepén jogerőssé nyilvánította Tátrai Miklós előzetes letartóztatását, bizonyossá vált: a Gyurcsány-korszak Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-jének feje többé nem bújhat az „alig ismertség" álarca mögé. A börtönérettségét a sukorói kaszinóprojekttel megalapozó egykori cégvezér ugyanakkor sosem volt önálló karrierépítő - pályája aligha ívelt volna fel Veres János volt pénzügyminiszter támogatása nélkül.

Havi hétmillió

A most 35 éves Tátrai 1999-ben ült át a budapesti közgáz padjából az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának tanácsadói karába. A testületnek 1994 óta hol tagja, hol alelnöke volt a szocialista Veres, aki, miután 2003-ban a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárává avanzsált, titkárságvezetői posztra igazolta le a közgazdászt. Az MSZP bizalma akkorára nőtt Tátrai iránt, hogy a párt még ugyanebben az évben az SZDSZ újdonsült környezetvédelmi minisztere, Persányi Miklós környezetébe delegálta - gazdasági helyettes államtitkárnak, azaz koalíciós „tartótisztnek".

A második Gyurcsány-kormányba pénzügyi tárcavezetőként „átöröklődő" Veres János 2006 novemberében újra maga mellé vette felfedezettjét (immár államtitkárt faragva belőle), majd egy év múlva bejelentette: Tátrai Miklós lesz az új privatizációs és vagyonkezelő csúcsszerv, az MNV vezérigazgatója. E pozícióhoz persze mesés - prémiumokkal és pluszpénzekkel együtt akár havi hétmillió forintos - fizetés dukált.

A túlzott jutalmazást azonban az idő nem igazolta; legalábbis 2009 közepén Oszkó Péter pénzügyminiszter egyebek közt arra az MNV-ellenőrzőbizottsági jelentésre hivatkozva rúgta ki elődje famulusát, amely szerint a társaságnak nem volt vagyonleltára, gazdálkodási stratégiája és számlarendje. Az MSZP mégsem engedte el fiatal kádere kezét, így idén év elejéig tagja maradhatott az MNV és az - akkor Veres János baráti holdudvara által ellenőrzött - Malév igazgatóságának.

Kulcsár után szabadon

A kormányváltás után már menetrendszerűen jött a feketeleves: Tátrait először egy jogcím nélküli pénzutalással hozták összefüggésbe. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. 365 millió forintot juttatott az állami kézben lévő Bábolna Zrt. felszámolójának, majd - ahogy az ügyben indult nyomozás megállapította - az összeg egy takarékszövetkezetnél landolt. A ménesbirtok irányítója azzal védekezett, hogy őt a volt MNV-főnök utasította a bűnelkövetésre, mire az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsította meg Tátrait, sőt nyáron a vádemelési javaslat is elkészült. Ha pedig tényleg eléri a végzet az egykori cégvezért, kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetés lehet a jussa.

Ez az eset azonban csak a sukorói telekcserebalhé előszelének bizonyult. Az izraeli- amerikai üzletemberek által erőltetett (majd később meghiúsult) King's City-projekt kapcsán Tátrai Miklóst különösen jelentős - tehát 500 millió forint fölötti - vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Az általa vezetett MNV ugyanis úgy juttatta a Velencei-tó melletti kaszinóhelyszínhez a külföldi befektetőket, hogy cserébe elfogadott tőlük néhány olcsó albertirsai és pilisi ingatlant.

Nincs kizárva, hogy a bolton végül 1,3 milliárdot bukik a magyar állam, ami azt jelenti: az emiatt már előzetes letartóztatásba helyezett Tátrait öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják. Vagyis ez a bűn, ha igazolódik, értékét tekintve nagyobb, mint a Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettessel összefüggésbe hozott BKV-s üzelmek. Ráadásul Veres János emberének a bábolnai pénzutalgatás miatt szintén felelnie kell, és - miként alább kiderül - még három további botrány akad, amely az ő irányába mutat.

Veres János csak figyelheti az eseményeket

Aligha kérdés persze, hogy a sukorói földcserénél a volt MNV-s menedzsment magasabb beosztású kormányzati tényezők akaratát hajtotta végre - az egykori feletteseknek tehát van okuk rettegni a gyanúsítotti vallomásoktól. Ám az álbróker Kulcsár Attila esete igazolja: a legkevésbé sem egyszerű „feltolni" egy-egy gazdasági bűnügyet a frontpolitikusok szintjéig. Ezért Tátrai számára kifejezetten rossz ómen lehet, hogy Kulcsár egykori jogi képviselőjét, Zámbó Gyulát kérte fel a maga védelmére.

Három további balhé

Az egyik leglátványosabbnak ígért budapesti lakónegyed- és irodapark-fejlesztés, a Lágymányosi híd déli oldalára tervezett Duna Passage kezdeményezői ugyancsak hálásak lehetnek Tátrai Miklósnak, amiért már öt éve is előszeretettel helyezte a befektetői szempontokat a közérdek elé. Környezetvédelmi helyettes államtitkárként (a Wallis Ingatlan Zrt. vezérigazgató-helyettesének társaságában) felkereste a tárcájához tartozó Vituki Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht. vezetőjét, s közölte: a Wallis érdeklődik a kiváló fekvésű Vituki-terület iránt.

Miután a kht. első embere ellenállt az eladásnak, a Tátrai által futtatott magáncég trükkhöz folyamodott: az osztatlan közös tulajdonban lévő telek egy másik birtokosától megvette a részét, s ezzel elővásárlási jogot szerzett a Vituki-ingatlanra. A kht. engedetlen főnökét közben leváltották, s utódja rögvest kiírt egy, feltűnően a Duna Passage-t fejlesztő Wallisra szabott pályázatot.

Szintén Tátrai Miklós akaratátvitele érhető tetten a legértékesebb bakonyi vadászvidék 2006-os kiszervezésénél. A valamennyi nagyvadfajt - gímszarvast, vaddisznót, őzet, muflont és dámvadat - felvonultató Bakonybél környéki erdőkben egy olyan egyesület lett a „sportolási" jog kizárólagos tulajdonosa, amely állandó vendégvadászként fogadta Tátrait. (A társaság hivatalos tagja volt Kisfaludy Zoltán, Gyurcsány Ferenc kormányfő későbbi kabinetfőnök-helyettese.) A közel hatezer hektáros zónát az állami tulajdonú Bakonyerdő Zrt. üzemi területéből szakították ki; ezt a vállalatot közvetve Veres János pénzügyminiszter és államtitkára, Tátrai Miklós ellenőrizte.

Ezen „apró" tételek után álljon itt az előző ciklus egyik legnagyobb elkövetési értékű korrupciógyanús botránya, a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet 2008-as eladása. A Központi Nyomozó Főügyészség által vizsgált tranzakcióról a Nemzetbiztonsági Hivatal már az idei kormányváltás előtt megállapította: legkevesebb tízmilliárd forintos kár érte a magyar államot. A titkosszolgálat arra jutott, hogy egy ismeretlen személyi kör már a hivatalos adásvétel előtt privatizálta az ingatlant - vagyis a nemzeti vagyonkezelő egy levajazott ügyletet papírozott le utólag. Egy lapunk birtokában lévő kormányzati dokumentum szerint Tátrai Miklós bizonyíthatóan tudott arról, hogy az épületért küldött pénz megelőzte a magánosításról szóló szerződést, e tényt mégis elhallgatta a nem beavatott állami vezetők elől.

A fenti öt ügy mérlege tehát majdnem 15 milliárd forint - veszteségben. Tátrai felelőssége mindegyikben különböző, de most úgy tűnik, kettőben neki kell elvinnie a balhét. Hacsak el nem kezd beszélni...



Öt botrány, amely Tátrai Miklós irányába mutat

1. A Duna-parti Vituki-ingatlan átjátszása a Wallisnak
- Tátrai Miklós még környezetvédelmi helyettes államtitkárként vett részt az ügyben.
- A Wallis alig több mint egymilliárd forintért vihette a legalább hárommilliárdosra becsült ingatlant.
- A telektulajdonos Vituki Kht. ügyvezető igazgatóját, Kemény Attilát - ellenállása miatt - 2006 végén eltávolították az állami cégtől.

2. Egy vadásztársaság bebetonozása a magas-bakonyi erdőkbe
- Az állami tulajdonú Bakonyerdő Zrt. üzemi területéből kiszakított vadászmező bérleti joga egy olyan társasághoz került (2007-től 2017-ig), melynek vendégvadásza Tátrai Miklós.
- A „csókos" társaság 5839 hektáron vadászhat, s ezért éves szinten 400 forintot kell fizetnie hektáronként. Ez az összeg - a terület adottságait figyelembe véve - a piaci ár fele, harmada.
- A vadászterület kialakításakor kekeckedő Bakonyerdő-vezér, Horváth László az M5- ös autópálya inárcsi pihenőhelyén, egy benzinkút presszójában vehette át felmondását.

3. Jogcím nélküli pénzutalás a Bábolna Zrt.-nek (büntetőeljárás alatt)
- A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. vezetője 365 milliót utalt át a Bábolna Zrt. felszámolójának - s erre az MNV vezérigazgatójaként Tátrai adhatott utasítást.
- A rendőrség a nyomozati iratokat idén nyáron vádemelési javaslattal küldte meg az ügyészségnek.

4. A sukorói kaszinóprojektet megalapozó földcsere (büntetőeljárás alatt)
- Az MNV Zrt. 2008-ban földcserés megoldással engedte birtokon belülre a sukorói kaszinóbefektetőket. Az államot 1,3 milliárd forint vagyonvesztés érheti.
- A bíróság előzetesbe helyezte a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsított Tátrait.

5. A moszkvai kereskedelmi képviselet eladása (büntetőeljárás alatt)
- Az épület értékesítéséből tízmilliárdos kára származhatott a magyar államnak.
- Ebben az ügyben egyelőre nem gyanúsított Tátrai Miklós, de MNV-vezérként tudott arról, hogy az ingatlan vásárlójától elutalt pénz hónapokkal megelőzte a hivatalos adásvételt, e tényt mégis elhallgatta.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.