Szabad magyarnak lenni

/ 2001.09.28., péntek 07:41 /

Mit jelent ma magyarnak lenni? Közösségi sikerélményt, magabiztosságot, európaiságot, közösségi együvé tartozást - ezeket a gondolatokat fogalmazták meg a polgári értelmiség jeles képviselői szeptember 22-én, szombaton azon a dunai hajókirándulással egybekötött konferencián, amely a Magyarnak lenni - most címet viselte.

Fotó: Fotó: Császár Claudia
Granasztói György, Oplatka András, Nemeskürty István és Elek István

Nem ez az első alkalom, hogy nemzeti sorskérdésekről vitatkoztak a polgári elit képviselői az először 1995-ben megszervezett Polgári gondola elnevezésű, hajókirándulással egybekötött tanácskozáson. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület - melynek első elnöke 1996-tól köztársasági elnökké választásáig Mádl Ferenc volt - hagyományosan minden ősszel konferenciát rendez a Dunán az értelmiséget foglalkoztató problémákról. A hetedik alkalommal útjára indult Polgári gondola idei előadói és résztvevői azt vitatták meg, lehet-e nyíltan, szélsőségektől mentesen véleményt formálni arról a kérdésről, hogy mit jelent ma magyarnak lenni.

A Budapest konferenciahajón a több száz fős hallgatóság előtt Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos arról beszélt, mit adott a másfél évig tartó ünnepségsorozat az országnak. Nemeskürty szerint a magyar társadalom egészének, a nemzetnek az elmúlt évszázadban nem volt sikerélménye. Talán a honfoglalással kapcsolatos 1896-os millennium volt ennek nevezhető, de az sem az egész ország sikerélménye volt, hanem a meggazdagodott társadalmi réteg - joggal ugyan, de díszmagyaros cifrasággal - ünnepelte önmagát. Az elmúlt száz esztendő - az első és a második világháború, az 1945 utáni állapotok, az 1956-os forradalom leverése - tragédiák sora volt. A tizenegy évvel ezelőtti rendszerváltozás sem olyan sikerélmény volt, amelyet önmagunknak köszönhettünk volna; ekkor a világtörténelem eseményei kedveztek nekünk.

Nemeskürty István saját tapasztalataira alapozva kijelentette: a millenniumi ünnepségsorozat volt hosszú idő után a magyar társadalom első közösségi sikerélménye. A siker titka, hogy a települések maguk dönthették el, mikor és hogyan akarnak ünnepelni, kit hívnak meg szónoknak és a millenniumi zászló átadására. A legtöbben szobrok, emlékművek felállítása, emlékpark kialakítása mellett döntöttek. Akik ünnepeltek, úgy érezték, alkotó részei a magyar nemzetnek.

A nyugati és a magyar nemzeti öntudat közötti fáziseltolódásról beszélt Oplatka András, a Neue Zürcher Zeitung vezető újságírója. Szerinte az átlagpolgár Nyugat-Európában két nemzedék óta azt érzi, hogy Európa összezsugorodott: otthon lehet Tirolban éppúgy, mint Lappföldön. A nyugat-európai nemzetek ilyesfajta önértelmezéséhez nagyban hozzájárul a közös munkaerőpiac, a közös intézmények és közel a közös pénz bevezetése. Nemzeti egoizmus továbbra is létezik, de a nyugati országok saját érdekeik szerint mutatják összeurópai vagy nacionalista arcukat. A közép-európai gondok azonban furcsák a nyugatiak számára. Oplatka arra hívta fel a figyelmet: a rasszizmusnak nincs helye Európában. Ezek a társadalmak a saját bőrükön csak a nácizmust élték meg, a kommunizmus - a gyűlölt és elítélt diktatúra - nem volt számukra gyakorlati tapasztalat. Most Magyarországnak kedvezők az esélyei, hogy egy különleges történelmi lehetőséggel éljen, ám - mint Oplatka András hangsúlyozta - saját érdekeinket összhangba kell hozni a nyugati érdekekkel.

Nem félünk attól a kérdéstől, hogy mit jelent magyarnak lenni, mit ér az ember, ha magyar - hangoztatta Elek István, a Heti Válasz felelős kiadója, a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány kuratóriumának elnöke. Az elmúlt évtizedben a magyar nyilvánosság uralkodó fórumain mintha mégsem lett volna legitim ez a téma. A magyarnak lenni kérdését két szélső szellemi póluson vették komolyan: azok, akik féltek tőle, s azok, akik kisajátítani próbálták a válasz jogát. Elek István szerint torz nemzeti önszemléletünk helyzetére utal és a szellemi környezetvédelem előttünk álló feladatát jelzi, hogy a magyar nyilvánosság jelentős részében a magyar emberek kifejezés használata nyomán is indokoltnak érzik némelyek, hogy magyarkodást emlegessenek. Ez éppoly elfogadhatatlan, mint a radikális jobboldalon hangoztatott nézet, hogy nálunk a magyarságukat vállalókat üldözik. Magyarnak lenni most azt jelenti - fogalmazott -, hogy nem félünk a nemzettől, sem a fogalmától, sem a maitól, sem a múltbelitől, nem félünk a nemzeti közösség jelképrendszerétől, és mindezért nem félünk a nemzeti közösség ünnepeitől sem. Az unióhoz csatlakozás idején az egyik legfontosabb sorskérdésnek nevezte Elek István, hogy képesek vagyunk-e a nemzetrészek, a régiók, a nemzedékek, a társadalmi rétegek, a szociokulturális közösségek, a lent és a fent közötti szolidaritás megerősítését szolgálni.

A hajóúton Granasztói György, a Magyar Polgári Együttműködés elnöke bemutatta A polgári Magyarországért című kiadvány most megjelent második kötetét, amely a szervezet 1998 és 2001 közötti tevékenységét mutatja be. Tartalmazza többek között a konferenciák anyagát és Orbán Viktor miniszterelnök pesti vigadóbeli beszédeit.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.