Szakrendelők gebinbe

/ 2001.10.12., péntek 07:41 /

Rabin főorvos egy napon álláshirdetést olvasott egy orvosi szaklapban. Meglepve látta, hogy az általa vezetett osztályra keresnek szakorvost, aki a hirdetés szerint vállalkozó is lehet. Úgy érezte, lépéskényszerbe került, és úgy döntött: maga jelentkezik vállalkozónak, nehogy kiprivatizálják alóla az osztályt. Ám hét hónap múltán nemhogy szerződést nem kötöttek vele, de vezetői megbízatását is visszavonták. Rabin doktor szerint azért, mert elfogadhatatlannak találta a vállalkozási szerződés feltételeit. Az igazgató viszont cáfolja, hogy ez lenne az ok. Mások azt mondják, tizenkettő egy tucat történet ez ma az egészségügyben. Talán éppen ettől érdekes.

Fotó: Griechisch Tamás

Ha egy osztályvezető főorvos nem tud arról, hogy vállalkozásban akarják működtetni az általa vezetett reumatológiai szakrendelés egy részét, ott valami nincs rendben. A betegek maguk is érezhették ezt, mert a főváros XIII. kerületében lévő Visegrádi utcai rendelőintézet három reumatológiai szakorvosi állásából idén áprilisban csak egy volt betöltve. Rabin László főorvos az egyszemélyes osztályon főnök és beosztott is volt egyben.

A járóbeteg-szakorvosi állásokért nem kapkodnak az orvosok, a kórházi státusnak magasabb a presztízse, a háziorvosoknak pedig nagyobb a jövedelmük. Dr. Kósa János igazgató azt mondja, közalkalmazottat hiába keresett a két betöltetlen reumatológiai szakorvosi állásra, ezért jelentette meg a hirdetést úgy, hogy vállalkozó orvosok jelentkezését is várják.

Ez rendszerváltó jellegű akció lehet egy egészségügyi intézményben.

- Ön óriási tévedésben van - mondja erről az igazgató. - Négy éve vagyok itt, a hiányszakmákban már akkor nagyon sok vállalkozó orvost örököltem.

- Felajánlottam, hogy az egész reumatológiát én működtetem tovább vállalkozói formában. Huszonöt éves, ebben a szakmában szerzett tapasztalatom alapján, melyből ebben a rendelőben tizennyolc évet, főorvosként tizenkét esztendőt töltöttem el, és egészségügyi menedzseri diplomám birtokában erre alkalmasnak ítéltem magam - mondja Rabin doktor. - A betegellátásban keletkezhetne zavar, ha egy osztályon belül eltérő szakmai elképzelések érvényesülnének. Főorvosként az egész osztály működéséért felelek, de egy vállalkozó kolléga szakmai munkájára gyakorlatilag semmilyen ráhatásom nem lehet. Mondok egy laikus számára is érthető példát. Ebben a szakmában a táppénzzel és a fürdőjeggyel való kupeckodás is képezhet nem is jelentéktelen bevételi forrást. Ha rájönnék, hogy ez történik, akkor egy vállalkozóval főorvosként mit tehetek?

Felemelkedni vagy lemaradni?

Bár a sajtóban alig olvasni róla, az egész járóbeteg-szakellátás forrong, privatizációs lázban ég. Aki most okosan dönt, egészségügyi vállalkozó lehet, osztályokra, részlegekre szerezhet működtetési jogot, a kimaradók egész életükre alkalmazotti pozícióba süllyedhetnek. S nem a mostani rosszul fizetett, de biztonságos közalkalmazotti viszonyok között, hanem bérmunkásként, minimálbérre bejelentve, számlával, költségeléssel ügyeskedő, kiszolgáltatott helyzetben.

Fotó: Griechisch Tamás
Rabin doktor rendel

Rabin doktor úgy érezhette, válaszút elé került. S nem alaptalanul. Ezt látszik igazolni, hogy az álláshirdetésre nem egyedül jelentkezett, volt egy gazdasági társaság is, amelynek tulajdonosa nem reumatológus.

A járóbeteg-szakrendelések vállalkozó orvosoknak való kiadását minden alkalommal a kerületi önkormányzat egészségügyi bizottsága elé kell vinni. Rabin doktor azt javasolta, ne szedjék részekre az osztályt, semmi jót nem szül, ha itt egy vállalkozó, ott egy közalkalmazott elvű kevert rendszert vezetnek be. A bizottság támogatta a főorvos ajánlatát, és az igazgató elkészítette a szerződéstervezetet, amely szerint a teljes osztályt Rabin doktor működtetné vállalkozói formában.

Kaszál a vadtőke

A háziorvosi privatizációnál fel sem vetődött, hogy ne az kapjon lehetőséget, aki évek óta ellátta a praxist. A szakorvosoknál az alapelvek sem tisztázottak, emiatt ők sokkal védtelenebbek, mint a háziorvosok voltak, Rabin doktor gyanakvása a külső kft.-vel szemben azért nem tűnt alaptalannak, mert többször is előfordult már, hogy másutt kívülről jött gazdasági társaságok versenyeztetés nélkül kaptak működtetési jogot kórházi, szakrendelői részlegekre. A viszonyokat Mikola István egészségügyi miniszter legutóbb egy szakorvosi konferencián így jellemezte: "Van, aki még a vadkaszálásban reménykedik, mert amit a vadtőke az egészségügyben csinált, az elképesztő, és újabb és újabb utakat keres magának. A kimazsolázott részek pedig ma már diktálnak az egészségpolitikának." Senki sem gondolja persze, hogy a Visegrádi utcai reumatológiai szakrendelő lenne a mazsola a kalácsban. Ma már a szakorvosok arról beszélnek, hogy a rosszul fizető rendeléseket is vállalkozásba akarják adni az önkormányzatok, mert a kikényszerített privatizációval megszabadulhatnak a kiadások egy részétől, csökkenthetik terheiket. Mások szerint azonban ez a szokásos egészségügyi sírás-rívás, egy jól menedzselt reumatológiai rendelő tisztes megélhetést biztosíthat a vállalkozó orvosnak.

A rendelőt az egészségbiztosító - akár vállalkozó, akár közalkalmazott Rabin doktor - a teljesítménye alapján finanszírozza. A szerződéstervezetek szerint ennek 55 százalékát kapná a vállalkozó, a fennmaradó 45 százalékból fedezné a szakrendelő a fűtést, az asszisztens bérét, az injekciós tű árát, vagyis a telefonszámlát kivéve mindent. Ha a reumatológiai szakrendelők országos átlagának megfelelő teljesítményt érne el, akkor saját eddigi munkájáért havonta 222 ezer forintot kapna. Ez vállalkozási díj, tehát sem adót, sem tb-járulékot nem vontak még belőle.

Kétségtelen, hogy ez az összeg még mindig jóval több, mint közalkalmazotti fizetése, amely főorvosként nettó 75 ezer forint volt. Talán ez az egyik oka, hogy bár az egészségügyiek véleménye is megoszlik a vállalkozási formáról, a felszín alatt sok helyütt öldöklő küzdelem folyik a jobb helyekért. A módszerek helyenként kíméletlenek, a privatizáció közeledtével megindulnak egy-egy intézményben a vezetői személycserék. Nem véletlen, hogy Mikola István - elődjéhez hasonlóan - a privatizációs folyamat önkéntes felfüggesztését kérte az önkormányzatoktól. Ám a résztvevők úgy érezhetik, aki lemarad, kimarad, a miniszterek azt kérnek, amit akarnak, a spontán privatizáció folyik tovább addig is, amíg októberben a parlament elé kerül az egészségügyi vállalkozások szabályait rögzítő törvény. Így van ez a Visegrádi utcában is, ahol a szépen felújított szakrendelő és a jómódú lipótvárosi polgárság nagy vonzerő. (A lakosság anyagi helyzete akkor is fontos, ha a vállalkozásba adott rendelők továbbra is tb-támogatással, a beteg számára térítésmentesen működnek.)

Szándékok és félreértések

Fotó: Griechisch Tamás
Kósa János, az intézet igazgatója

A bizottság tehát április 10-én tárgyalt a teljes osztály vállalkozási formában történő működtetéséről. Két nappal később az igazgató mégis felvett közalkalmazottként egy szakorvost, akinek alkalmazását a főorvos már korábban is ellenezte. Rabin doktor úgy látja, mindez azért történt, mert Kósa János eredetileg nem vele, hanem a gazdasági társasággal akart szerződést kötni. Az igazgató viszont félreértésről beszél. Mivel Rabin László és a doktornő együtt mentek be a szobájába, azt hitte, hogy a doktornő Rabin vállalkozásában kíván részt venni. Csak másnap derült ki számára, hogy a doktornő közalkalmazottként kívánt belépni, és Rabin doktor sem óhajtja őt a vállalkozásába. Ennek ellenére felvette. Rabin viszont azt mondja, szó sem volt félreértésről. Az igazgató nagyon is jól tudta, hogy ő egy másik szakorvost szeretett volna munkatársnak, mivel erről tárgyaltak is. Miután dr. Kósa felvett egy közalkalmazottat, az egész osztályt már nem lehetett vállalkozásba adni.

Az igazgató szerint szó sem volt vállalkozásba adásról és pláne nem privatizációról.

- A vállalkozó szakorvos számomra azt jelenti, hogy a fizetési módban történik változás.

Kódolt balhé

Kósa igazgató egy kvázivállalkozót képzelt maga elé, aki ugyanúgy dolgozik, mint egy közalkalmazott, de nem fizetést kap, hanem számlát ad.

- A vállalkozó orvosnak is tudomásul kell vennie a közalkalmazotti viszonyokat, és el kell látnia a közalkalmazotti feladatokat. Emellett olyan szerződést szeretnék kötni a jelenlegi zűrös helyzetben, hogy változás esetén jogom legyen felbontani. Szerencsétlen, felemás szituáció - ismeri el -, de az egészségügyi intézmények erre kényszerülnek: leírjuk a közalkalmazotti követelményeket, és kötünk rájuk egy vállalkozói szerződést.

Emiatt azután Rabin doktor meglepve látta, hogy a szerződéstervezetben az szerepel: két hónapos határidővel indoklás nélkül bármikor megszüntethető.

- Magyarán csak addig tart az állásom, amíg ki nem lépek a közalkalmazotti jogviszonyból - vonta le a következtetést a főorvos.

Huszonnyolc évi munkaviszony után járó végkielégítésről és felmondási időről mondana le a vállalkozói szerződéssel, érthető tehát az óvatossága. Kósa igazgató szerint az ő érdeke eredendően más, mint a másik félé. Egyébként is azt szeretné, ha minél több közalkalmazott dolgozna a házban, mert a nyomott bérek miatt ez még mindig olcsóbb, mint a vállalkozókat fizetni. Rabin doktor viszont úgy véli, Kósa János ezekkel a vállalkozói szerződésekkel arra akarja rávenni a dolgozóit, hogy önként mondjanak le a nekik járó végkielégítésről, mert így két hónap alatt költségmentesen "kipucolhatja az épületet".

Egyik szerződéstervezet követte a másikat, az indoklás nélküli felmondás azonban nem került ki az igazgató által elfogadhatónak tartott verziókból. Rabin doktor kérésére a Budapesti Orvosi Kamara jogásza is foglalkozott a tervezettel. "Nem tudom elfogadásra ajánlani" - írja, mert úgy látja, a szerződés aláírása számos olyan probléma alapja lehet, amellyel napi munkája során találkozik. Ráadásul a szerződéstervezetet több ponton is jogellenesnek találta.

Augusztus elsejétől az igazgató újabb közalkalmazottat is felvett a reumatológiára Rabin doktor tudta nélkül, holott a főorvos munkaköri leírása szerint neki véleményezési joga van. Ekkor Rabin László szerint már "kódolva volt a balhé".

Fotó: Griechisch Tamás
Sokat kellett várakozni a betegeknek

- Rabin doktor ajánlatában az szerepelt, hogy vállalkozóként két másik orvost is magával hoz, de ez nem sikerült. Nekem egy szempontom van, hogy be legyenek töltve az állások, és megszűnjön a zsúfoltság a váróteremben - indokol az igazgató. Rabin doktor szerint nem létező szerződésre nem hozhatott orvosokat, két kollégát egyébként is megnevezett, egyikük félállásban azóta is az osztályon dolgozik.

A második közalkalmazott érkeztéről Rabin doktor már abból a levélből szerzett tudomást, amelyben az igazgató közli, hogy tárgytalannak tekinti a szerződési ajánlatot.

- Pedig még azt a kompromisszumos javaslatot is megtettem, hogy ne határozatlan időre, hanem két évre szóljon a szerződés, addig viszont csak súlyos szerződésszegés esetén legyen felmondható - mondja Rabin László.

A kútba esett szerződésről szóló levél érkezte után egy nappal hideg zuhanyként érte a hír, a Magyar Orvosi Kamara levelet kapott az igazgatótól, amelyben az állt: "Tájékoztatom, hogy dr. Rabin László főorvosi megbízatását vissza kívánom vonni, tekintettel arra, hogy huzamosabb ideje nem látja el megfelelő szinten vezetői feladatát."

Rabin doktornak meggyőződése, hogy a vállalkozási ügy és vezetői megbízatásának visszavonása kapcsolatban áll egymással. Az igazgató szerint szó sincs erről.

- Ha nincs vállalkozói szerződéstervezet, akkor is megtettem volna abban a pillanatban, hogy teljes az orvoslétszám az osztályon. A vezetői megbízatás megvonása borzasztó nagy sérelem, de végre minden állás betöltve, emberi lett a várakozási idő, és esélyt látok rá, hogy egy másik vezető ezt meg is tudja tartani.

Nem hős, nem áldozat

Kósa igazgató a vezetői megbízatás visszavonását a betegek panaszos leveleivel indokolja, de ezekbe nem engedett bepillantást, Rabin doktor szerint azért, mert nem is léteznek. Írásbeli figyelmeztetésben, fegyelmiben nem részesült korábban. Elgondolkoztató az is, ha Rabin doktor közalkalmazottként sem volt jó vezető, miért nem esett szó erről az áprilisi bizottsági ülésen, miért adták volna neki vállalkozásba a reumatológiát, hiszen vállalkozóként az igazgatónak összehasonlíthatatlanul kisebb a befolyása rá, mint ha közalkalmazott marad.

- Esély volt rá, hogy ha érdekeltté válik a munkában, végre panaszmentes lesz az osztály működése - mondja az igazgató, aki maga sem vitatja, hogy "Laci jó orvos", szakmai alkalmasságát nem kérdőjelezte meg senki, és értékes ajánlat volt, hogy két kollégát hozott volna az osztályra. Emellett azonban megjegyzi, főorvosként komoly kritikák érték.

Rabin doktor utólag már több baljós előjelet is észrevenni vél. Például áprilisban el kellett hagynia a rendelőjét, mert az igazgató üzent, hogy szükség van rá. A "lezárt szoba titkára" Rabin doktor szerint csak akkor jönnek majd rá, ha megjelenik az új "lakó".

Itt tartunk most. Rabin valószínűleg megnyeri a pert, de azért ügyvédje azt tanácsolta: jobb, ha új munkahelyet keres, mert ilyenkor ki szokott derülni, hogy például lopja az injekciós tűket, és fegyelmivel eltávolítják. Akár így, akár úgy, a privatizációból mindenképpen kimarad. Az igazgató jellemrajzához szerinte hozzátartozik dr. Sal István, az orvosi kamara kerületi elnökének ügye, aki tavaly nyárig még Kósa János beosztottja volt, amíg nem hívatta magához, hogy - mint Sal doktor egy akkori rádióműsorban mesélte - közölje vele: "a mait tekintsd az utolsó munkában töltött napnak". Sal szerint kamarai elnökként tett kritikai észrevételei miatt menesztették, az igazgató szerint olyan szakembert keresnek a helyére, aki "több energiát tud fordítani erre a területre, nagyobb teljesítménnyel tudja figyelembe venni az intézmény érdekeit". Sal doktor azóta pert nyert, a bíróság szerint törvénysértő volt munkaviszonyának megszüntetése.

Kósa János nemcsak a Sal-ügy kapcsán lett médiaszereplő, egy másik eset is borzolja a kedélyeket. A Visegrádi utcában bérbe adták az allergiás betegeket fogadó egyik rendelőt, és ahol eddig ingyenes volt a vizsgálat, ma egy bőrpróbáért kétezer forintot kell fizetni. A Népszabadságnak adott nyilatkozatában Kósa János a döntést azzal indokolta, hogy a tb-vel kötött szerződésük szempontjából korábban szabálytalanul alkalmaztak bőrgyógyász helyett tüdőgyógyász allergológust. Egyébként is "a pénzhiány miatt akár egy egérlyukat is" kiadnának.

Rabin doktor nem hős, valószínűleg nem is áldozat. Csak történnek vele dolgok, ahogy sok más szakorvossal is. Közben a viszonyokat rendezni hivatott jogszabályok egyre késnek. Részint azért, mert továbbra sincs konszenzus arról, vállalkozásba kell-e adni önkormányzati, állami rendelőket, kórházakat. A Magyar Orvosi Kamara elnöksége legutóbb elutasította az egészségügyi miniszter által kidolgozott törvényjavaslatot, mert úgy látja, az állam kivonulása az egészségügyből bizonytalanná teszi a szolgáltatások hozzáférését, minőségét, és veszélyezteti a szolidaritás elvű egészségügy további működését.

A felemás, kényszerű vadprivatizáció folyik tovább. Van, ahol pénzhiány miatt megszüntetnek egyes osztályokat, másutt kiadják a laboratóriumot, és tízmilliókkal többet fizetnek a vállalkozóknak, mint amennyit az egészségbiztosító az intézménynek térít ugyanazért a szolgáltatásért.

Rabin doktor bírósághoz fordult, és etikai vizsgálatot kér a kamaránál az igazgató ellen, dr. Kósa János viszont elégedett, szerinte végre jól működik a reumatológia.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.