Szanyi: adózzanak többet a multik!

/ 2016.01.18., hétfő 19:41 /
Szanyi: adózzanak többet a multik!

Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselő mostanában többször élesen bírálta a multinacionális vállalatokat. Megkérdeztük az ügyről a politikust, aki szerint a magyar baloldali kormányok túlságosan óvatosan bántak a multikkal. Szanyi Tibor úgy látja, majd' 200 milliárd eurónyi pluszforrást lehetne beszedni az EU-ban a nemzetközi nagyvállalatoktól. Interjú.

Mikor fogadta el a magyar kormány multikat fokozottabb közteherviselésre kényszerítő politikáját?

Nem tudok semmi ilyesmiről.

Póttagja annak az európai parlamenti különbizottságnak (TAXE), amely az európai multinacionális cégek fokozottabb adóztatásáról készített jelentést. A dokumentumot nemrégiben nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament.  

A magyar kormány az elmúlt években nem valódi közteherviselésbe vonta be a multikat, inkább csak retorikával támadt rájuk. Tény, hogy ágazati különadókat vetett ki rájuk, azonban főleg forgalmi, nem jövedelmi típusúakat − azaz végső soron a fogyasztók látták kárát a kormányzati erősködésnek. Más módon viszont a kabinet tömi a multikat, amikor sorban stratégiai megállapodásokat köt velük, vagy adókedvezményekkel kedveskedik nekik. Biztos vagyok benne, hogy a multik számára a mérleg inkább pozitív: jóval többet kapnak vissza a befizetett adónál. Egy példa: a tíz legnagyobb magyar vállalat 2014-es adatok szerint egy százalék alatt jövedelemadót fizet. Multinacionális cégekre természetesen szükség van, komoly befektetéseket hajtanak végre Magyarországon, de nem eléggé vesznek részt a közteherviselésben.  Sem nálunk, sem máshol.

Nemzetközi szinten a technológiai óriásokat, a Facebookot vagy a Google-t szokták az adóelkerülés példájaként emlegetni. Ha azonban önök elérik a cégek fokozottabb közteherviselését, azok fizetőssé tehetik a fogyasztók által eddig ingyenesen megkapott szolgáltatásaikat.

Bocsánat, nem vállalatok kizsigereléséről, hanem adóigazságról beszélünk! Arról, hogy a kkv- és a multiszektor közötti őrületes terhelési eltéréseket csökkenteni lehessen. A TAXE-ban felmerült, legyen egy európai minimális adószint, ami alá nem mehetnek a kormányok.  Konkrét számtól mindenki fázott, mert ennek leszögezésével kinyitjuk Pandora szelencéjét. Félig tréfásan azt mondtam, ne lehessen a kkv-szektor által fizetett adónál kevesebb a multiszektor adója. Igen ám, csak hogy az európai kkv-cégadó átlag harminc százalék. Képzeljük el azt a „botrányt”, ha a mostani említett egy százalék helyett ennyit kellene a nagyvállalatoknak is fizetniük!  Ronald Reagentől egyszer megkérdezték, mi a közös a száz legnagyobb amerikai vállalatban? Rögtön rávágta: az, hogy nem fizetnek adót. Ez ma sajnos Európára és nemcsak a vállalatokra, hanem a magánemberekre is igaz. Minél gazdagabb vagy, annál kevesebb adót fizetsz.

A december 16-án elfogadott jelentéssel képes az Európai Parlament nyomás gyakorolni az Európai Bizottságra és az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsra?

A Bizottság készségesen neki fog lendülni a munkának. Már csak azért is, mert az EB számára nagy kihívást jelent a saját erőforrások biztosítása, ebben a tekintetben ugyanis mindig kiszolgáltatott a tagállamoknak. A multik igazságosabb vállalati jövedelemadójából akár a Bizottságnak is juthatna, így nagyobb eséllyel finanszírozhatna összeurópai programokat. Az Európai Tanács más eset, tagjai kifejezetten ellenségesek a javaslatunkkal. Ezért gondoltam azt, hogy ez a csata ennek a ciklusnak talán legnagyobb összecsapása lesz. Az európai állam- és kormányfők még abba sem mentek bele, hogy legalább az adóalap számításának metodikáját egyesítsük európai szinten. Külön érdekesség, hogy a Tanács elnökségét eddig fél évig Luxemburg látta el, most adták át a stafétát Hollandiának: ez a két ország volt a leginkább érintett a multik adóelkerülésére rámutató Luxleaks-botránynak.

Tegyük fel, hogy sikerül több adót beszedni a nagyvállalatoktól; mi lesz az európai versenyképességgel? Például a Volkswagen-botránynak is van olyan olvasata, hogy az Európai Unió teljesíthetetlen előírásokat kényszerít az európai iparra. A cégek tehát kénytelenek az előírásokat megszegni, hogy helyt álljanak globális versenyben és még európai gyáraik is megmaradjanak.

Sem a Google, sem a Facebook nem európai vállalat, bár Amerikában sem nagyon fizetnek adót. Értem ezeket a félelmeket, de szeretnék ezekkel szembesülni, számokat hallani, hogy miről is beszélünk, miért okozna hátrányt az európai cégeknek az igazságos közteher-viselés. Annak idején a mi szocialista kormányaink kesztyűs kézzel bántak a multikkal, mert jaj, mi lesz ha elmennek. De nem csomagoltak össze és nem mentek el, még akkor sem, amikor az Orbán kabinet látszólag ütötte-vágta őket. Éppen ezért úgy vélem, amennyiben a mostani egy százalékról, mondjuk, csak öt százalékra nőne a multik tényleges jövedelemadója, az nem tenné tönkre az európai cégeket. A kkv-k sokkal nagyobb terhelésnek vannak kitéve. Szocialistaként az én szótáramban a versenyképesség különben is a v betűnél van és nem az elején. Nekem a szociális kérdések a legfontosabbak, a versenyképességért meg aggódjanak a kapitalizmus szerelmesei!

Az Európai Parlament a Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a konzervatívok egyetértésével fogadta el a jelentést. Az erős politikai támogatásból milyen menetrend következik?

A Bizottság jól áll hozzá az ügyhöz, válaszolni fog a neki feltett kérdésekre, amelyekből hat hónapon belül politikai következtetéseket fogunk levonni. Folytatjuk a meghallgatásokat is, mert az érintett 300-400 cégből csak néhányat tudtunk eddig meghívni a parlamenti bizottság elé.  Óvatos becslések szerint, csak a Luxleaks-botrányban megnevezett cégek adóelkerülése legkevesebb 190 milliárd euró adókiesést jelent az európai országoknak. Összességében azonban alighanem ezermilliárd euró körül van a hiányzó összeg. És körülbelül ugyanekkora lehet az áfacsalások nagyságrendje, de azzal egyelőre nem is foglalkozunk.

A gigászi, ezermilliárdos összeg behajtása nyilván reménytelen, mennyivel lehet reálisan számolni?

Az adóigazságosság kiterjesztésével, hatékonyabb ellenőrzéssel az említett 190 milliárd szinte bizonyosan beszedhető. A folyamat már el is indult, mert a Bizottság kötelezte a luxemburgi adóhatóságot, hogy bírságolja meg a Fiatot, a hollandot szervet pedig Starbucks regulázására szólította fel – mindkét óriásvállalat igyekezett elkerülni az adófizetést. Ha ez a 190 milliárd bejönne, az Unió éves költségvetésével megegyező lehetőséget jelentene. Rengeteg hasznos célt támogathatnánk, a bevétel egészen új dimenziót teremtene az Európai Unió gazdálkodásában.

Rosta

Borbás Barna

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Orbán a Fidesz-képviselők sorsáról is dönt jövő vasárnap?

Tényleg, a mai Fidesz-frakcióban ülő régi MDF-esek mit szólnak hozzá, hogy Lázár János szerint az, aki egy népszavazással szemben bojkottot hirdet, „gyáva” és „sunyi”? Csak azért kérdezem, mert az MDF 1989 novemberében bojkottálta a népszavazást – talán még emlékeznek rá, mikor Csengey Dénes bejelentette: „Nem megyünk el, nem szavazunk.”

Kit veszítettünk Csoóri Sándorral? Hat oldalban elmondjuk

Az Óbudai temetőben tegnap utolsó útjára kísértük Csoóri Sándort. A Heti Válasz hatoldalas összeállításában barátai, küzdőtársai szavaival hajtunk fejet a 86 évesen elhunyt költő előtt, aki – szerkesztőbizottságunk tagjaként – haláláig tanácsadónk és pártfogónk maradt.

Toroczkai László a „rossz emlékű” tévéostromról, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről

„Rossz emlék nekem a tévéostrom, ami közelről nézve egyáltalán nem volt szép” – mondja Toroczkai László, a Jobbik alelnöke, aki 2006. szeptember 18-án az MTV székháza elé hívta a Kossuth téri tömeget. Az egykori nemzeti radikális főalak, ma ásotthalmi polgármester beszél a határhelyzetről, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről is. Interjú a friss Heti Válaszban!

Ez tényleg a vég kezdetét jelenti Angela Merkelnek?

Újabb tartományi választás, újabb kereszténydemokrata vereség Németországban. A kormányerők mélyrepülésének Berlinben is a bevándorlásellenes párt lett a fő haszonélvezője. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy ez tényleg a vég kezdetét jelenti-e Angela Merkelnek.

Hoppá! Svájci vállalatot vett egy magyar óriás!

Hogyan lett a fogamzásgátló és meddőséget kezelő szerek specialistája a Richter Gedeon? Miért nem szabad csak az autóiparra alapozni a gazdaságot? Mit lehet tanulni a Nokia kudarcából? Nagyinterjú Bogsch Erikkel, a gyógyszergyár vezérigazgatójával a friss Heti Válaszban.

Nahát! Nem kellenek a migránsok a német nagyvállalatoknak

Migrációügyben egy év alatt megváltozott az európai közhangulat, amit a pozsonyi EU-csúcs zárónyilatkozata is tükröz. A Heti Válasz a véleményklíma átalakulásának okait kutatva összegyűjtötte, hogyan dőltek meg a migrációval kapcsolatos optimista jóslatok. Részletek a csütörtöki lapszámban.

Putyin kampány nélkül nyert választást

Tudta, hogy 2016 az Egyesült Államok mellett Oroszországban is választási év? Nem csoda, ha nem. Amint a csütörtökön megjelenő Heti Válasz helyszíni riportjából kiderül, a múlt vasárnapi voksoláson az egymást maró ellenzéki szervezetek meg sem tudták ingatni Vlagyimir Putyin hatalmát.