Szanyi: adózzanak többet a multik!

/ 2016.01.18., hétfő 19:41 /
Szanyi: adózzanak többet a multik!

Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselő mostanában többször élesen bírálta a multinacionális vállalatokat. Megkérdeztük az ügyről a politikust, aki szerint a magyar baloldali kormányok túlságosan óvatosan bántak a multikkal. Szanyi Tibor úgy látja, majd' 200 milliárd eurónyi pluszforrást lehetne beszedni az EU-ban a nemzetközi nagyvállalatoktól. Interjú.

Mikor fogadta el a magyar kormány multikat fokozottabb közteherviselésre kényszerítő politikáját?

Nem tudok semmi ilyesmiről.

Póttagja annak az európai parlamenti különbizottságnak (TAXE), amely az európai multinacionális cégek fokozottabb adóztatásáról készített jelentést. A dokumentumot nemrégiben nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament.  

A magyar kormány az elmúlt években nem valódi közteherviselésbe vonta be a multikat, inkább csak retorikával támadt rájuk. Tény, hogy ágazati különadókat vetett ki rájuk, azonban főleg forgalmi, nem jövedelmi típusúakat − azaz végső soron a fogyasztók látták kárát a kormányzati erősködésnek. Más módon viszont a kabinet tömi a multikat, amikor sorban stratégiai megállapodásokat köt velük, vagy adókedvezményekkel kedveskedik nekik. Biztos vagyok benne, hogy a multik számára a mérleg inkább pozitív: jóval többet kapnak vissza a befizetett adónál. Egy példa: a tíz legnagyobb magyar vállalat 2014-es adatok szerint egy százalék alatt jövedelemadót fizet. Multinacionális cégekre természetesen szükség van, komoly befektetéseket hajtanak végre Magyarországon, de nem eléggé vesznek részt a közteherviselésben.  Sem nálunk, sem máshol.

Nemzetközi szinten a technológiai óriásokat, a Facebookot vagy a Google-t szokták az adóelkerülés példájaként emlegetni. Ha azonban önök elérik a cégek fokozottabb közteherviselését, azok fizetőssé tehetik a fogyasztók által eddig ingyenesen megkapott szolgáltatásaikat.

Bocsánat, nem vállalatok kizsigereléséről, hanem adóigazságról beszélünk! Arról, hogy a kkv- és a multiszektor közötti őrületes terhelési eltéréseket csökkenteni lehessen. A TAXE-ban felmerült, legyen egy európai minimális adószint, ami alá nem mehetnek a kormányok.  Konkrét számtól mindenki fázott, mert ennek leszögezésével kinyitjuk Pandora szelencéjét. Félig tréfásan azt mondtam, ne lehessen a kkv-szektor által fizetett adónál kevesebb a multiszektor adója. Igen ám, csak hogy az európai kkv-cégadó átlag harminc százalék. Képzeljük el azt a „botrányt”, ha a mostani említett egy százalék helyett ennyit kellene a nagyvállalatoknak is fizetniük!  Ronald Reagentől egyszer megkérdezték, mi a közös a száz legnagyobb amerikai vállalatban? Rögtön rávágta: az, hogy nem fizetnek adót. Ez ma sajnos Európára és nemcsak a vállalatokra, hanem a magánemberekre is igaz. Minél gazdagabb vagy, annál kevesebb adót fizetsz.

A december 16-án elfogadott jelentéssel képes az Európai Parlament nyomás gyakorolni az Európai Bizottságra és az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsra?

A Bizottság készségesen neki fog lendülni a munkának. Már csak azért is, mert az EB számára nagy kihívást jelent a saját erőforrások biztosítása, ebben a tekintetben ugyanis mindig kiszolgáltatott a tagállamoknak. A multik igazságosabb vállalati jövedelemadójából akár a Bizottságnak is juthatna, így nagyobb eséllyel finanszírozhatna összeurópai programokat. Az Európai Tanács más eset, tagjai kifejezetten ellenségesek a javaslatunkkal. Ezért gondoltam azt, hogy ez a csata ennek a ciklusnak talán legnagyobb összecsapása lesz. Az európai állam- és kormányfők még abba sem mentek bele, hogy legalább az adóalap számításának metodikáját egyesítsük európai szinten. Külön érdekesség, hogy a Tanács elnökségét eddig fél évig Luxemburg látta el, most adták át a stafétát Hollandiának: ez a két ország volt a leginkább érintett a multik adóelkerülésére rámutató Luxleaks-botránynak.

Tegyük fel, hogy sikerül több adót beszedni a nagyvállalatoktól; mi lesz az európai versenyképességgel? Például a Volkswagen-botránynak is van olyan olvasata, hogy az Európai Unió teljesíthetetlen előírásokat kényszerít az európai iparra. A cégek tehát kénytelenek az előírásokat megszegni, hogy helyt álljanak globális versenyben és még európai gyáraik is megmaradjanak.

Sem a Google, sem a Facebook nem európai vállalat, bár Amerikában sem nagyon fizetnek adót. Értem ezeket a félelmeket, de szeretnék ezekkel szembesülni, számokat hallani, hogy miről is beszélünk, miért okozna hátrányt az európai cégeknek az igazságos közteher-viselés. Annak idején a mi szocialista kormányaink kesztyűs kézzel bántak a multikkal, mert jaj, mi lesz ha elmennek. De nem csomagoltak össze és nem mentek el, még akkor sem, amikor az Orbán kabinet látszólag ütötte-vágta őket. Éppen ezért úgy vélem, amennyiben a mostani egy százalékról, mondjuk, csak öt százalékra nőne a multik tényleges jövedelemadója, az nem tenné tönkre az európai cégeket. A kkv-k sokkal nagyobb terhelésnek vannak kitéve. Szocialistaként az én szótáramban a versenyképesség különben is a v betűnél van és nem az elején. Nekem a szociális kérdések a legfontosabbak, a versenyképességért meg aggódjanak a kapitalizmus szerelmesei!

Az Európai Parlament a Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a konzervatívok egyetértésével fogadta el a jelentést. Az erős politikai támogatásból milyen menetrend következik?

A Bizottság jól áll hozzá az ügyhöz, válaszolni fog a neki feltett kérdésekre, amelyekből hat hónapon belül politikai következtetéseket fogunk levonni. Folytatjuk a meghallgatásokat is, mert az érintett 300-400 cégből csak néhányat tudtunk eddig meghívni a parlamenti bizottság elé.  Óvatos becslések szerint, csak a Luxleaks-botrányban megnevezett cégek adóelkerülése legkevesebb 190 milliárd euró adókiesést jelent az európai országoknak. Összességében azonban alighanem ezermilliárd euró körül van a hiányzó összeg. És körülbelül ugyanekkora lehet az áfacsalások nagyságrendje, de azzal egyelőre nem is foglalkozunk.

A gigászi, ezermilliárdos összeg behajtása nyilván reménytelen, mennyivel lehet reálisan számolni?

Az adóigazságosság kiterjesztésével, hatékonyabb ellenőrzéssel az említett 190 milliárd szinte bizonyosan beszedhető. A folyamat már el is indult, mert a Bizottság kötelezte a luxemburgi adóhatóságot, hogy bírságolja meg a Fiatot, a hollandot szervet pedig Starbucks regulázására szólította fel – mindkét óriásvállalat igyekezett elkerülni az adófizetést. Ha ez a 190 milliárd bejönne, az Unió éves költségvetésével megegyező lehetőséget jelentene. Rengeteg hasznos célt támogathatnánk, a bevétel egészen új dimenziót teremtene az Európai Unió gazdálkodásában.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Kölcsey reggelijétől a mondatszálazóig

Ha szeretné tudni, mit reggelizett Kölcsey Ferenc, ha érdekli, hogy 1956 milyen hatással volt az itthoni és az erdélyi írók életére, vagy szeretné tisztázni, hogy hány nyelvre is fordították le a Himnuszt, akkor vasárnap a Petőfi Irodalmi Múzeumban a helye.

Bordélyokból indult, zeneszerző-óriás lett belőle

Hallotta már egymás után a romantikus német zeneszerzőgigász összes szimfóniáját? Szereti a meglepetéseket? Képes maratoni mennyiségben fogyasztani zenét reggeltől estig? Január 22-én, vasárnap, a Brahms-maratonon most mindezt egy helyen és egy időben kaphatja meg.

Öt ok, amiért egyedülálló Donald Trump beiktatása

A „történelmi” jelzővel soha nem fukarkodnak az Egyesült Államokban. De a csütörtöki-pénteki ünnepségsorozat, amelynek keretében az ország 45. elnökét, a 70 éves Donald J. Trumpot elnökké iktatják, valóban sok tekintetben egyedülálló.

Ókovács Szilveszter: „Klassz, hogy egyáltalán feljöttünk a víz fölé”

„Én nem tudom másképp vezetni az Operát, csak úgy, ahogy eddig tettem” – mondja Ókovács Szilveszter. Az Opera főigazgatóját a nyakára küldött pénzügyi biztosról, az elmaradt év végi jutalomról, a megcsúszott Műhelyház-beruházásról, és arról is kérdeztük, hogy folytatná-e az intézmény élén a munkát. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Újabb tüntetés jön: most egy másik Orbán a célkeresztben

Az újabb kormányzati támogatás hallatán ismét fellángolt a vita az Orbán János Dénes költő által gründolt Kárpád-medencei Tehetséggondozó Kft. körül. Az írók petíciót fogalmaztak, és január 22-re tüntetést szerveznek az íróakadémia székhelye elé. Háttér a friss Heti Válaszban.

Obamáék új projektje: máris meg akarják dönteni Trumpot

Az orosz hackertámadások árnyékában készült beiktatására Donald Trump. Minden idők legkülönösebb elnökváltása előtt állunk – de miként törhet borsot utódjának orra alá Barack Obama? Részletek a friss Heti Válaszban.

Az M1 és a TV2 bukása után az Echo Tv lenne az új csodafegyver

Kálmán Olga a Hír Tv-be megy, az Echo lesz az új Hír TV, az ATV tulajdonosa Orbán Viktort védi és Andy Vajnával vacsorázik. „Ebben a televízióban mi folyik?” – kérdezte a Hit Gyülekezete tévéjében Tamás Gáspár Miklós. A csütörtöki Heti Válaszban mindent megmagyarázunk.