valasz.hu/itthon/elofizetoi-segedlet-igy-kaphatja-meg-a-digitalis-heti-valaszt-128870

http://valasz.hu/itthon/elofizetoi-segedlet-igy-kaphatja-meg-a-digitalis-heti-valaszt-128870

SZÁRNYASZEGETT FELVIDÉK

/ 2005.11.24., csütörtök 12:42 /

Szlovákiában november 26-án megyei választások lesznek. A Magyar Koalíció Pártjának három kerületben is túlerővel kell megküzdenie. A kampányban előkerült a felvidéki magyarság turulszoborügye is, Csallóközben több faluban ellopták a hősi emlékműveket díszítő madarakat.



Északi szomszédunknál 2001-et követően második alkalommal rendeznek megyei választásokat. Noha számos jogkör az államnál maradt, a kerületeknek nevezett megyék meghatározó szerepet játszanak az oktatás- és szociálpolitika alakításában, az uniós támogatások lehívásában. A választási kampány érdekessége, hogy a nagyszombati, a nyitrai és a besztercebányai kerületben is koalíciót alkottak a szlovák pártok. Az alkalmi szövetségkötések célja, hogy visszaszorítsák a Magyar Koalíció Pártja (MKP) túlzottnak érzett befolyását.

Időközben újabb szoborlopási ügy borzolta a kedélyeket Csallóközben. Tavasz óta ugyanis több magyarlakta faluban ellopták az első világháborús hősi emlékműről a turulmadarakat. Noha feltehetően nem magyarellenes bűncselekményekről van szó, a rendőrség még nem zárta le a nyomozásokat, és nincsenek meg a tettesek sem.

EREDMÉNYES ÉVEK

"Céljaim: a kerület gazdasági fellendítése, a vállalkozók és a befektetések támogatása, a polgármesterek tanácsának megalakítása" - olvassuk közösen Zubko Máriával, a besztercebányai kerület közgyűlésének magyar képviselőjével, a szociális bizottság elnökével Milan Murgas szórólapját. A szövegben nem csak az ígéretek - a felsoroltak az állam, s nem a megye hatáskörébe tartoznak - keltenek feltűnést. A besztercebányai egyetem rektorát ugyanis a baloldali Smer, a Vladimír Meciar vezette HZDS, a kormányzó kereszténydemokrata párt és a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt közösen jelölte megyefőnöknek. Vagy ahogyan itt mondják: ispánnak. A füleki Magyar Házban ülünk. Beszélgetésünk előtt Zubko Mária vendégül látta szlovák képviselőtársait, akikkel négy évig együtt dolgozott a közgyűlés szociális bizottságában. Nem zavarta őket a "Felszabadulásunk emlékére - 1938" feliratú magyar zászló, hiszen kellemes melegben, bor mellett idézhették föl az elmúlt ciklus csatáit. A megye lakosságának tíz százalékát kitevő, a déli, határ menti járásokban tömörülő magyarság 2001-ben 15 képviselőt küldött a 49 tagú testületbe. A megyét irányító koalíció felbomlása után a magyar politikusok elérték, hogy szavazataikért cserébe vétójogot kapjanak a döntésekkor. Így aztán a fejlesztési pénzek 51 százaléka, több százmillió korona jutott a főként magyarok lakta déli járásokra. Erre szükség is volt, hiszen az országos átlagot meghaladó, 20-30 százalékos munkanélküliséggel küszködő térség fejlesztését évtizedek óta elhanyagolták.

- Jutott pénz útfelújításra, a füleki gimnázium tetőzetének rekonstrukciójára, közművesítésre és a közlekedési vállalat támogatására. Sok embernek megszűnne a munkahelye, ha nem tudna eljutni az elzárt falvakból a városokba - magyarázza Zubko Mária az eredményeket. Az előrelépés ellenére azonban nehéz lesz megmozdítani az embereket: négy éve 24 százalék ment el szavazni, most sem jobbak a kilátások. Fásultság? Érdektelenség? A füleki politikus derűlátónak mondja magát, s nagy eredménynek tartaná, ha a négy évvel ezelőtti részvételi arányt felülmúlnák. Persze nem csak a választói közöny az ellenfél. Zubko Mária mobiltelefonját mutatja: nemrég munkába menet, a menetrend szerinti buszjáraton a szlovák pártok közös választási plakátját fényképezte le. A hirdetésen hatalmas betűkkel szerepel a spolu (együtt) jelszó és a követelés, hogy nagyobb befolyása legyen a szlovákságnak a megye ügyeinek intézésében. A taktika azonban akár vissza is üthet: egy szlovák ismerőse saját politikusaik stílusa miatti elkeseredettségében hívta föl Zubko Máriát, és helyettük is bocsánatot kért.

HARC A KÖZGYŰLÉSBEN

Kevésbé optimista Szalai Rozália, a Révkomárom közelében fekvő, a nyitrai kerülethez tartozó Kolozsnéma polgármestere. Az 579 lelkes, 99 százalékban magyar település postaként is szolgáló polgármesteri hivatalában ülünk, beszélgetésünk alatt lehalkítják a folyamatosan szóló Sláger Rádiót. A határozott, energikus asszony az eredményeket hiányolja. Hiába került ugyanis az MKP többségbe a megyei közgyűlésben, a szlovák megyefőnökkel állandósult harc, a különféle gazdasági érdekek szövevényessége miatt úgy érzi, nem sikerült egyről a kettőre jutni. Szerinte kevesen mennek majd el szavazni.

A falu nevét nemrég felkapta a szlovákiai magyar sajtó is, szeptember végén ellopták a falu első világháborús emlékművét díszítő turulmadarat. Noha a környéken más település is járt így, a polgármester nem sejt politikai indítékot a háttérben.

- Valami újgazdag divat, státusszimbólum-gyűjtés lehet az indíték - véli, miközben a korán jött hidegben a falu központja felé sétálunk, hogy megnézzük a lecsupaszított alkotást. A néhány kilós madár leszereléséhez nem kellett nagy technikai apparátus, egy létrával és egy csavarhúzóval gyorsan el lehetett intézni a dolgot. A téren mintegy dióhéjban megjelenik a huszadik századi magyar történelem. Az 1921-ben állított első világháborús, az 1990-ben felavatott második világháborús emlékmű ("korábban gondolni sem lehetett ilyesmire, a magyar honvédként elesett kolozsnémaiak fasisztának számítottak a rendszer szemében" - mondja Szalai Rozália) szomszédságában ott a magyar millennium tiszteletére szentelt kereszt. És persze a buszmegálló, amelyben ottjártunkkor is sokan álltak - a településen alig akad munka. Az uniós csatlakozás jót tett a faluval, a harmincszázalékos munkanélküliség harmadára csökkent, mert az emberek immár szabadon járhatnak át Győrbe, Komáromba, Esztergomba, Székesfehérvárra dolgozni.

A szomszédos Nagykesziben is enyhültek a foglalkoztatási gondok az uniós csatlakozással, és persze itt is ellopták a turulmadarat - igaz, még tavasszal. A község polgármestere, Csóka Lajos először a nemzeti összetűzések kiújulását vélelmezte, 1970-ben ugyanis egyszer már ledöntötték a temetőben álló emlékművet. Aztán mégis arra gondolt Nagykeszi első embere is, hogy valakik értékes fémnek hitték a turult. A rendőrség Kolozsnémához hasonlóan itt sem talált elkövetőt. Beszélik, a tavasszal ellopott egyik szobrot Esztergomban megtalálták egy régiségkereskedésben. A pórul járt szomszédos településekhez hasonlóan a nagykesziek is szeretnék minél előbb újra fölállítani a szobrot.

- Március 15-ére vagy augusztus 20-ára biztosan visszaszáll Nagykeszibe a turulmadár - bizakodik a község első embere, aki viszont a választásokról borúlátón nyilatkozik. Nyitra megyében is kialakult ugyanis az MKP-ellenes szlovák nagykoalíció, amely bevallottan csak a szavazás idejére állt össze, a voksolás után felbomlik. Csóka Lajos szerint azonban a nagypolitika sakkhúzásai már az ezerlelkes Nagykesziben sem érdeklik az embereket. Szlovákok, magyarok is azt mondják, nem lett olcsóbb a kenyér a megyei önkormányzatok megalakulásától, kevesen is mennek majd el szavazni. Kétségtelen, hogy voltak zavarok: a közgyűlés közlekedési bizottságában szakértőként dolgozó Csóka Lajos sem tudta eleinte, mi lesz a dolga. A jelenlegi ciklus alatt azonban legalább megszületett a község falufejlesztési terve.

MAGYAR NÓTA BÁTORKESZIBEN

A Komárom szomszédságában fekvő Csallóközaranyos jobban járt a szomszédainál, turulja még megvan. Igaz, leszerelték, és egy riasztóval ellátott raktárban őrzik. A kedvünkért kihozzák, egy másik helyiségben kapák, ásók, csákányok és egy fűnyíró társaságában csodálhatjuk a babérkoszorút tartó madarat.

- Nagyon kötődik a falu az első háborúban elesett hősök emlékművéhez, nem szerettük volna, ha a miénket is ellopják. Egy ideig éjszakára leszedtük, nappalra kihelyeztük. Aztán próbálkoztunk őrséggel, de az sem bizonyult megoldásnak. Hamarosan elkészül a másolat, és azt helyezzük ki - magyarázza a fiatal polgármester, Varjú Éva. Szóba kerül a közelgő választás is. A megyei rendszer előnyeit a falu nem élvezhette. Az előző vezetés által felhalmozott adósság miatt az elmúlt években Csallóközaranyos nem indulhatott a kerületi pályázatokon, noha elkelne a támogatás itt is. A megyei választásokon várható részvételről személyes tapasztalata is van az építészmérnök első embernek. Kampánygyűlésre meglátogatta őket Szigeti László oktatási államtitkár, a megye MKP-s ispánjelöltje. A hangosbemondós figyelemfelhívás, a plakátok, a szórólapok ellenére a 2500 lakosból húszan jelentek meg a kultúrházban. Az emberek úgy gondolják, sokszor becsapták már őket a politikusok, nem érzik a megyei választások tétjét. Ám akik elmennek, az MKP-re adják a voksukat - Varjú Éva szerint magyar embernek a magyar pártra kell szavaznia.

A Komáromtól húsz kilométerre lévő Bátorkeszi polgármestere, Sipos József is így vélekedik. Elegáns bőrfotelokban helyezkedünk el az irodában, a titkárnő szobájából ide is beszűrődik a Sláger Rádió. A vitrinben oklevél tanúsítja, hogy Sipos József részt vett a Magyarnóta-énekesek V. országos őszirózsa versenyén. A 3500 lakosú faluban idén húsvétkor lopták el a községháza mellől az első világháborús turult. Október 16-ára, a falu búcsújára azonban már fel is állították a madár mását. Igaz, az eredetinél nagyobb méretben. Sipos József azt mondja, ha még egyszer ellopják a szobrot, még nagyobbat állítanak.

Beszélgetésünk alatt megszólal a falurádió, a köztereken elhelyezett hangszórókból jó ebédhez szól a nóta. Még a választások előtt magyarnóta-gálaműsort rendeznek a kultúrházban. Itt már összefonódik művészet és politika: fellép Anyalai "Pepes" Sándor és cigányzenekara, Sipos József pedig elénekli az Álmodó Tisza-part című nótát. A falu függetlenként megválasztott első embere meghívót küldött Bugár Bélának, az MKP elnökének is, hogy mondjon beszédet. Pártonkívüliként a község vezetője nem korteskedhet a magyar párt mellett, ám mindent megtesz, hogy az emberek elmenjenek szavazni.

- Ha a megyénél nincsenek ott a mieink, az MKP, akkor kevesebb jut a kenyérből nekünk, bátorkeszieknek is - magyarázza. Kollégáihoz hasonlóan ő is alacsony részvételt jósol, a szlovák pártok megyei összefogását azonban nem tartja veszélyesnek. Szerinte a választások után mindenképpen új helyzet áll elő, nem eszik olyan forrón a kását.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.