Személyzeti politika

/ 2010.07.13., kedd 18:07 /
Személyzeti politika

"Narancsuralmi" rendszer épül, vagy az alkotmányos berendezkedést bénító helyzetet számolja fel a kormány? Ez a vita lényege a parlament által megszavazott vagy hamarosan kiválasztandó tisztségviselők esetében. Az európai gyakorlat vegyes képet mutat: korábbi pártpolitikus számvevőtől kormány által jelölt alkotmánybíráig mindenre akad példa.

Június végén megválasztották a kormányzó jobboldali párt politikusát az államfői posztra; a szociáldemokraták által támogatott jelölt a parlamenti erőviszonyoknak megfelelően vereséget szenvedett. Ez a mondat nem a fideszes Schmitt Pál június 29-i köztársasági elnökké választásáról, hanem Christian Wulff egy nappal későbbi pajzsra emeléséről szól. Azaz a magyar közjogi berendezkedés egyik mintájául szolgáló Németországban is beülhet pártpolitikus az államfői székbe, s ezért még nem temetik a demokráciát. Az Európai Unió 20 köztársaságából 16-ban kötődik a köztársasági elnök valamelyik párthoz - derül ki a Nézőpont Intézet összesítéséből.

Egy kormányváltáskor az ellenzék sok esetben csak rutinból emleget politikai tisztogatást. Nemcsak a jogszabályok, de a közmegállapodás szerint is joga eldönteni egy kormánynak, kiket nevez ki országos rendőrfőkapitánynak, vezérkari főnöknek vagy egy állami vállalat vezetőjének. Valódi vita azokról a pozíciókról van, melyek betöltése kétharmados parlamenti többséghez kötött, vagy amely a politikán kívül-felül áll (ilyen az államfői poszt). A jelenlegi személycseréknél sem kérdés, hogy a váltások törvényesek - ugyanakkor tény, hogy a kormánytöbbség sok esetben húszéves gyakorlatot változtat meg. Felhatalmazásával a Fidesz maximálisan él, ezért aztán a politikai felelősséget is a legszélesebb értelemben viseli. Húsz éve, a rendszerváltás idején az alapító atyák egy súlyokra és ellensúlyokra épülő, sokszor túlbiztosított rendszert építettek ki. Amely azonban - szól a jobboldali kritika - mára a fontos pozíciók betöltése ügyében működésképtelennek bizonyult, ezért kell változtatni.

A személyzeti kérdések két okból is meghatározzák a második Orbán-kormány első hónapjait. Egyrészt számos fontos tisztséget kell rövid időn belül betölteni. Az államfőt, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét már megválasztották, hamarosan két (Trócsányi László párizsi nagykövetté való kinevezése esetén három) alkotmánybíró és - Kovács Tamás év végi nyugdíjba vonulása miatt - a legfőbb ügyész megnevezése lesz soron. Másrészt azért ilyen erős a reflektorfény, mert kevés országban dönt ilyen sok személyi ügyben, sokszor kétharmados többséggel a parlament.

Terhes kompromisszumok

A legtöbb európai államban csak az alkotmány megváltoztatásához vagy a hadiállapot kihirdetéséhez szükséges a képviselők túlnyomó többségének voksa. Franciaországban például az alkotmánymódosítást háromötödös többséghez kötik, az alaptörvény módosításán kívül jóformán mindent el lehet érni egyszerű többséggel. Hasonló a regula Csehországban és Szlovákiában. Északi szomszédunknál az államfő visszahívásáról szóló népszavazás kiírásához is kell a háromötöd. Alkotmánybírók megválasztásához néhol csak szenátusi egyszerű többség szükséges (mint Csehországban, ahol az államfő jelöl). Másutt elegendő a parlament alsóházának többségi támogatása (Lengyelország). Néhány uniós tagállamban több közjogi szereplő - államfő, kormány, bíróság - tehet személyi javaslatot a taláros testület tagjaira. Ez az elfogadást könnyítő gyakorlat él például Franciaországban, Ausztriában, Olaszországban, Lettországban. Viszonylag sok, 13 kérdést köt az osztrák alkotmány kétharmados többséghez (például: alkotmánymódosítás; változtatás az ország semlegességi politikáján; komolyabb beavatkozások a tartományi rendszerbe; házszabály-módosítás), de ezek között nem szerepel személyzeti ügy.


Magyarországon a rendszerváltás stabilitásvágyában még a költségvetést is a kétharmados jogszabályok körébe sorolták volna. Az Antall-Tölgyessy-paktum az ország működőképessége érdekében korlátozta ezen döntések számát, de a fontos tisztségek jó része így is a kétharmados szabály alá esik. A politikai ellenfelek részéről kialakult kölcsönös gyanakvás azonban megbénította a kompromisszumra épülő rendszert: az elmúlt húsz évben a kétharmadot igénylő személyi döntések közel harmada érvénytelenül végződött (lásd táblázatunkat). Ráadásul bizonyos kérdések már nem is kerültek a plenáris ülés elé, még korábban elakadtak. Az Állami Számvevőszéknek 2001 óta nem sikerült alelnököt választani, de a parlament az Alkotmánybíróság létszámát sem tudta feltölteni a megszabott 11 főre.

A Fidesz erre hivatkozva változtatta meg az alkotmánybírák jelölésének szabályait. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis a pártnak hiába van több mint kétharmados többsége, jelölni nem tudott volna. (A paritásos bizottságban a KDNP és a Fidesz jelöltjeit a három ellenzéki erő leszavazta volna - utóbbiaknak viszont nincs erejük saját bíráik megválasztására.) A parlamenti arányokat tükröző új bizottsági felállás miatt az ellenzék "narancsuralmi rendszert" kiáltott; a pártosság látszatát a Fidesz egy baloldalra sorolt alkotmány bíró, az 1994-1998 között az MSZP országgyűlési képviselőjeként dolgozó Bihari Mihály jelölésével ellensúlyozná. Ez nem jelenti ab ovo a demokrácia végét: politikai kötődésű jelöltek a legtöbb alkotmánybíróságon megtalálhatóak, hiszen politikai döntés születik róluk. Például az amerikai média egyik kedvelt témája az alkotmányt is értelmező Legfelsőbb Bíróság kilenc tagjának konzervatív vagy liberális besorolása. Ez nem csak némely ideológiai alapkérdésre, például az abortusz vagy a szabad lőfegyverviselés esetére vonatkozik. A kilencvenévesen most nyugdíjba vonuló, 1975 óta szolgáló John Paul Stevens helyére Barack Obama elnök Elena Kagant jelölte. Ő a demokrata Bill Clinton idején a Fehér Ház stábjában szolgált, ráadásul negyven éve ő lenne az első, aki bírói gyakorlat nélkül, csupán egyetemi és ügyvédi karrierrel a háta mögött öltené magára a fekete talárt.

Pártos főszámvevők

Politikusi karrierje miatt bírálták Domokos Lászlót, hiszen az Állami Számvevőszék frissen megválasztott elnöke 1998 óta fideszes országgyűlési képviselő, emellett a Békés megyei közgyűlést is irányította. Az európai gyakorlatban ugyanakkor több hasonló példát ismerünk. Domokos kinevezése nem feltétlenül pártkarrierje, sokkal inkább közpénzekhez való viszonyulása miatt aggályos. Az elmúlt 12 évben 15 millió forint lakhatási támogatást vett fel, bár Budapesten és Békéscsabán egyaránt van lakása. Az új ÁSZ-elnök azzal védekezett, hogy választókerületének központja Szarvason van, ezért "mind jogilag, mind etikailag rendben van a dolog".

Angela Merkel és Christian Wulff
Megválasztásával Domokos a volt politikus főszámvevők népes társaságába került. A repülőbalesetben nemrég elhunyt Lech Kaczyński 1992 és 1995 között vezette a lengyel társintézményt. A politikus az 1989-es első szabad választáson a Szolidaritás szenátora, majd Lech Wałęsa államfő tanácsadója volt, ezután került az ellenőrző intézmény élére. Franciaországban az év elején elhunyt Philippe Séguint korábbi pártfogoltja, Nicolas Sarkozy 2004-ben pénzügyminiszterként javasolta számvevőszéki elnöknek. Az 1993 és 1997 között a francia Nemzetgyűlés elnökeként is szolgáló gaulle-ista Séguin politikai rokonszenve ellenére nyíltan bírálta Sarkozy államfősége idején a francia elnöki hivatal kiadásait.

Nagyon hasonlít a német gyakorlat az új magyar személyzeti politikához. Gerhard Schröder kancellársága idején, 2002-ben választottak meg főszámvevőnek egy szociáldemokratákhoz közelálló jogászt. Dieter Engels elismert szakember, 1992 és 1996 között a szociáldemokraták parlamenti frakciójánál dolgozott. Helyettese azonban egyenesen a pártpolitikából érkezett. Norbert Hauser végigjárta a CDU szamárlétráját, hogy 2002-ben berlini mandátumát adja fel a szövetségi számvevőszék alelnöki posztjáért. Nálunk a hasonló posztra megválasztott Warvasovszky Tihamér (lenne) a baloldal képviselője. Székesfehérvár MSZP-színekben nyert polgármesterére azonban szerepvállalása és korábbi kritikus nyilatkozatai miatt fatvát mondott ki a szocialista párt.

Egyszínű diplomáciai kar?

A kormányzati nyomulásra a nagyköveti visszarendeléseket szokták még felemlegetni. Martonyi János külügyminiszter ugyanis bejelentette, 15 nagykövetet hívnak haza július végéig, s további személycserék is várhatók. Kovács László, a külügyi bizottság MSZP-s alelnöke a munka folyamatosságát félti. A kormány ugyanakkor azzal riposztozik, hogy az előrelátható választási vereség tudatában a szocialistáktól nem túl távoli káderek is nagyköveti pozícióval vigasztalódtak. Így például Horváthné Fekszi Márta korábbi államtitkár, akinek tudnia illett a moszkvai kereskedelmi képviselet értékesítéséről - az ügyben hűtlen kezelés miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség. Fekszi az év elején érkezett meg a New York-i magyar ENSZ-képviseletre; alig csomagolhatott ki, máris pakolhat össze.

A magyar cserék így sem vethetők össze az amerikai gyakorlattal. Amott bevett szokás, hogy az elnök rokonai, barátai és üzletfelei, esetleg a győztes párt befolyásos barátai kapnak nagyköveti megbízatást. Eleni Tsakopoulos Kounalakis, a jelenlegi budapesti fődiplomata például Hillary Clinton elnökjelölt-jelölt egyik legszorosabb támogatójának számított. Ausztriában pedig 1987 óta mindig a Néppártból kerül ki a külügyminiszter, ezért az osztrák konzervatívoknak komoly befolyásuk van a külügyi apparátus összetételére.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.