valasz.hu/itthon/a-mindszentyt-elitelo-verbiro-egy-pap-vallan-zokogva-kert-feloldozast-110262?fbclid=IwAR0os0mrrY_l2ZoV_6Vb_ofM2vC7utkbY20YaJWYYX18SWmOd_eXqCxgHXU

http://valasz.hu/itthon/a-mindszentyt-elitelo-verbiro-egy-pap-vallan-zokogva-kert-feloldozast-110262?fbclid=IwAR0os0mrrY_l2ZoV_6Vb_ofM2vC7utkbY20YaJWYYX18SWmOd_eXqCxgHXU

Barbizás, törpillázás, kleopátrázás a Parlamentben

/ 2014.06.03., kedd 09:11 /
Barbizás, törpillázás, kleopátrázás a Parlamentben

Soha ilyen kevés nő nem ült a Parlamenti padsorokban, mint a most kezdődő ciklusban. Ráadásul a férfiak nem is kímélik női társaikat, már a mandátumok átvételekor megkezdődött a „fekete barbizás”, a „kommunista kleopátrázás” és a „fekete törpillázás”. A Válasz.hu megkereste a női képviselőket, és a férfidominancia kiküszöbölésére alkotott stratégiájuk felvázolására kérte őket.

Negatív rekord. A rendszerváltás óta nem került be ilyen kevés női képviselő – szám szerint 19 – a Parlamentbe. Igaz, az összehasonlítás nehéz, hiszen idén csökkent 199 főre a Parlament létszáma.

Megkerestük a „gyengébbik” nem összes képviselőjét, és az alábbi kérdésekre vártunk tőlük válaszokat:

-  Veszélyes tendenciának tartja-e, hogy miközben évek óta arról beszélünk, hogy több női politikusra lenne szükség (hiszen a nők kompromisszumkészebbek, gyakorlatiasabbak, stb), 1990 óta sosem került még ilyen kevés nő a magyar Országgyűlésbe? Mi lesz így 4 év múlva?

-  Találkozott már ilyen kritikával, beszólással férfi képviselőtársa(i) részéről?

-   Van valamilyen taktikája, stratégiája arra vonatkozóan, hogyan juttassa el az üzenetét hatásosan a sok férfi kollégájának, illetve az ő túlsúlyuk mellett az állampolgároknak? Hogyan vigyen át javaslatokat, hogyan érje el, hogy megszavazzák őket?

-  Mit gondol, nehezebb lesz így érvényesülnie egy nőnek a Parlamentben?

-  Mit tart a legfontosabb feladatának nőként a négyéves ciklusban?

Alábbiakban közöljük a beérkezett válaszokat.

 

Heringes Anita (MSZP): „Szép napot uraim!”

Heringes Anita

Fotó: MTI

Sajnos az előző négy évben a kormánypárt nem bizonyította a nők iránti tiszteletét, hiszen például jó ideig megtűrték maguk között a vak komondorról elhíresült képviselőtársukat, de ehhez a tendenciához sorolható néhány államtitkár viselkedése is. A miniszterelnök megválasztása előtt személyesen éltem át azt a helyzetet, hogy néhány képviselőtársammal a parlamenti kupolacsarnokban beszélgettünk, és az egyik kormánypárti miniszter mellettünk elrohanva - észre sem véve a női honanyákat - úgy köszönt, hogy „Szép napot uraim!” Mint nő egy kicsit meglepődtem ezen, és azóta is remélem, hogy csak figyelmetlenség volt a miniszter úr részéről és nem direkt köszönt csak a férfiaknak.

A választási kampányunk kezdete óta egy érdekes tendenciát tapasztaltam nálunk. Egyre több harmincas- negyvenes fiatal nő, családanya vágott bele a helyi politizálásba, és jelentkezett az MSZP-nél, hogy szívesen indulna önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterként az idei választásokon. Elegük lett abból a stílusból, amit helyi és országos szinten látnak, és úgy érzik, kezükbe kell venniük saját, családjuk és településük sorsának irányítását. Ezek azok a döntések, aminek eredménye az lehet, hogy már most, de 2018-ra biztosan sokkal több női politikus jelenik meg a közéletben.

A taktikám: keményen dolgozni, lendületesen, szorgalmasan, és az emberek iránti alázattal képviselni az érdekeiket. A Fenntartható fejlődés bizottság tagjaként azt szeretném elérni, hogy mint a térségünk és Magyarország meghatározó energetikai cége, a villamosenergia-termelés gerince, a Paksi Atomerőmű és akár a teljes MVM cégcsoport nyereségének egy jelentős részét társadalmi felelősségvállalásának bizonyítékaként hátrányos helyzetű településeken önfenntartó energiarendszerek kiépítésére és az épületszigetelési programok támogatására fordítsa. Ez az a program, amely a nehezebb sorsú térségekben munkahelyet teremtene és minimálisra csökkentené az ott élők energiaköltségét, ez az igazi fenntartható, környezettudatos rezsicsökkentés, melyhez komoly EU-s támogatás is lehívható.

Hoffmann Rózsa (KDNP): Kevés nő érez késztetést az állandó háborúzásra

Hoffmann Rózsa

Fotó: MTI

Nem véletlenszerűséggel, és korántsem a férfitársadalom vagy a férfi politikusok nőellenességében látom a női országgyűlési képviselők csökkenő számának magyarázatát.

Sajnálatos módon nálunk az országos politika erősen agresszív műfajjá vált az utóbbi években. Ez pedig idegen, de legalábbis távolabb áll a nők természetétől, mint a férfiakétól. Kevés olyan lány vagy asszony van, aki késztetést érezne az állandó háborúzásra. Ennélfogva a közéleti elhivatottsággal megáldott hölgyek elsősorban a helyi, térségi politikában, sokkal kevésbé az országosban vállalnak szerepet.

Mindazonáltal nem jó, hogy mindössze 19 nőt számlálhatunk a 199 fős magyar országgyűlésben. A helyzetet 4 év múlva csak a pártok okosan felépített „pedagógiai" munkájával látom orvosolhatónak. Ha például a „nőpolitikát" elsősorban nem a nők képviselik majd, hanem szószólóivá válnak férfi politikusok is.

Magam a harmadik ciklusomat kezdem az Országgyűlésben. Soha nem definiáltam magamat nőpolitikusként, mert a nemi hovatartozás nem elsődleges szempont a hivatások sorában. Soha nem éreztem hátránynak (sokkal inkább ajándéknak), hogy lánynak születtem. Teljes mértékben egyenrangúnak tekintettem és éreztem magamat minden szituációban. Pontosabban tapasztaltam némi pozitív megkülönböztetést férfi kollégáim részéről a hétköznapi szituációkban: talán olykor kedvesebbek, udvariasabbak, gálánsabbak voltak velem szemben, mint férfitársaikkal. 

A következő négy évre megint csak nem nőként, hanem elsősorban a KDNP politikusaként, és a magyar oktatásügy egyik felelőseként értelmezem a feladataimat.

Vadai Ágnes (DK): „Nem működött még a női szolidaritás sem”

Vadai Ágnes

Fotó: MTI

Nagyon komoly problémának látom, hogy míg a magyar lakosság több mint fele nő, addig politikai képviseletünk mérhetetlenül alacsony. Sajnos a gazdasági, tudományos, kulturális vagy éppen médiaterület sem mutat túl jó eredményeket. Nem vagyok híve ugyan a kvótának, de jelen pillanatban nem látok jobb megoldást, mint a DK által javasolt 30 százalékos női kvóta bevezetése az országgyűlési és önkormányzati listákon, továbbá valamennyi cég igazgatótanácsában és felügyelőbizottságában.

Női parlamenti képviselőként súlyosbítja a helyzetem, hogy ellenzéki képviselő is vagyok. Így teljesen világos számomra, hogy semmilyen javaslatomat nem fogják támogatni sem a kormánypárti férfiak, sem a kormánypárti nők. Ezt láttam akkor is, amikor a monoklis flashmobunk miatt a házelnök a legsúlyosabb büntetést szabta ki rám. Abban az esetben egyáltalán nem működött még a női szolidaritás sem. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a médián, a facebookon keresztül, valamint személyes találkozások alkalmával lesz lehetőségem közös ügyeinkről beszélni.

Nem csupán a Parlamentben, hanem az élet minden területén nehezebb a nőknek érvényesülni. A politikus hölgyek feladata, sőt - politikai hovatartozás nélkül - kötelessége, hogy ez ha lassan is, megváltozzon.

Női témát illetően a családon belüli erőszak elleni küzdelmet, szakterületemet illetően pedig az egyenruhás polgárok életkörülményeinek javítását tartom a legfontosabb feladatoknak.

Szél Bernadett (LMP): Elfogadhatatlan, hogy tízszer annyi férfi képviselő van

Szél Bernadett

Fotó: MTI

Nálam az az alap, hogy elfogadhatatlan, hogy miközben a magyar társadalomban kb. fele-fele annyian vagyunk nők és férfiak, az országházban több mint tízszer annyi férfi képviselő van, mint nő. A magyar demokrácia szempontjából pedig rendkívül aggasztó fejlemény, hogy a helyzet évtizedek óta nem javul. Meglepetésről viszont sajnos nem beszélhetünk, a pártok jelöltállítása után már látni lehetett, hogy igazi macsóműszak lesz a Parlamentben. Csak az LMP adott valós esélyt a nőknek nem csak a startvonalnál, hanem a bejutásban is. Mondom ezt úgy, hogy végül a két nő közül, aki tőlünk bekerült az ötfős frakcióba, egyik sem kvótával jutott be.

Látom, hogy a honatyák egy része nem tud mit kezdeni egy szoknyás képviselővel – még a szó is furcsa sokaknak, hogy „honanya”, vagy netán „államasszony”. Mindazonáltal hiszem, hogy minőségi munkával, nagy munkabírással és őszinte lelkesedéssel lehet eredményeket elérni, a siker nem attól függ, hogy valaki hord-e nyakkendőt, vagy sem. 

Ha az elmúlt 25 évben „magától” nem javult a helyzet, mitől változna, ha a többség továbbra sem tesz érte semmit?! Ennek megfelelően természetesen továbbra is kiállunk majd a nemi kvóta és az ehhez kapcsolódó programok bevezetése mellett, és erre bíztatjuk a többi pártot is. 

Nem gondolom, hogy nőként más taktikát kellene választanom ahhoz, hogy szakmai sikereket érjek el, mintha férfi lennék. Véleményem szerint alapos és kitartó munkával, hatásos érvekkel, őszinteséggel és lelkesedéssel kell az állampolgárok elé állnia minden politikusnak, attól függetlenül, hogy nő vagy férfi. Az már más kérdés, hogy ezt macsó képviselőtársaim nem értékelik és ennek hangot is adnak – engem ezzel nem befolyásolnak, a választópolgárok viszont le tudják vonni a megfelelő következtetéseket.

Eddig is kiálltam a jellemzően a nők életét befolyásoló ügyek mentén, ezt folytatni fogom (pl. szoptatással kapcsolatos szabályozás, anonim szülés ügye, munka-magánélet egyensúlyának megteremtését célzó intézkedések sora). Továbbá nem akarom, hogy zűrös hatalmi érdekekből és kapzsiságból atomtemetőt csináljanak a hazámból, veszélyeztetve ezzel a mi és gyermekeink, unokáink életesélyeit, illetve védeni és igazságot akarok adni azoknak, akik kiszolgáltatottak, legyen szó földügyekről vagy épp a megváltozott munkaképességű embertársainkról. Mindemellett valós esélyt követelek azoknak, akik tettrekészek és az országot, a közösséget akarják szolgálni. Én mindig azt mondom: a legfontosabb, hogy emlékezzünk rá, miért kezdtük el ezt a szolgálatot – én ehhez tartom magam minden egyes nap.

Kunhalmi Ágnes (MSZP): „Furcsa, de a Parlamentben még könnyű a helyzet”

Kunhalmi Ágnes

Fotó: MTI

Az új parlamentnél a létszámcsökkenés vezetett a női képviselők számának radikálislecsökkenéséhez. A Fidesznél a nőket nagyobb arányban szorította ez ki a politikából. A baloldalon jobb a helyzet, a baloldal pártjaiban a gendermegközelítés nem szépségtapasz, hanem napi valóság.

Szerintem négy év múlva jobb lesz a helyzet, mert bár a közgondolkodásunk, a kultúránk, az, ahogyan a közéletben két ember kommunikál egymással tényleg nagyon macsó, a világ nem ebbe az irányba halad.

Az igazán veszélyes megkülönböztetés sosem a direkt beszólás, a mindenféle elmormogott félmegjegyzés. Azok a férfiak, akik nyíltan támadnak meg egy nőt a nőisége miatt, azok simán bunkók, akiket a túlnyomó többség lenéz és kivet. Az igazi gond nem ez. A valódi probléma a láthatatlan megkülönböztetés. Ki miben jó, ki miben erős, ki mire alkalmas - ilyen szerepeket tanulunk meg már egész korán, és a nők hajlamosak alkalmazkodni ezekhez a szerepekhez, hiszen azok az egyes élethelyzetek biztonságos végigjátszását is lehetővé teszik.

Talán elsőre furcsa lesz, amit mondok, de a Parlamentben még könnyű a helyzet. Az Országgyűlésben léteznek keretek, eljárásrendek, szabályok, az egyes képviselők között nincs jövedelmi különbség, azonos a hozzáférésük a rendszer kínálta lehetőségekhez. Ezzel szemben piaci körülmények között sokszor azt látjuk, hogy azonos munkáért a női munkavállalók nem kapják meg ugyanazt a bért, hogy a nőiséggel összefüggő sajátos, egyedi kérdések, mint például a gyermekvállalás keretei mind hátrányokat okoznak a munkaerőpiacon, az érvényesülésben.

Valószínűleg az egyes ügyekben nem annyira lesz az előterjesztő nemének jelentősége. De nyilván vannak helyzetek, amelyekben nőként nehezebb hallatszani, amelyekben nőként talán többet vagy épp másként kell teljesíteni, mint férfiként kellene. Azt hiszem, ezzel meg kell tanulni együtt élni, és dolgozni kell azért, hogy az egy-két generációval utánunk jövőknek már kevesebb akadályt kelljen legyőznie.

Amit én a legfontosabbnak tartok genderügyben, az a női-férfi szerepekkel kapcsolatos korai nevelés környékén keresendő. Azt gondolom, amit általában is az oktatásról: a mainál jóval több szabadságot, sokféleséget, megértést és nyitottságot kell teremteni az oktatási rendszerben, és mindezt a gyermekek minél korábbi életszakaszában. Egyébként a gazdasági felemelkedés, a fenntartható fejlődés célja is ezt követeli meg, ugyanis a nők hátrányos megkülönböztetése egyben a fejlődést szolgáló munkaerő áttételes leépítését is jelenti.

Kunhalmi Ágnestől, az MSZP fiatal oktatáspolitikusától megkérdeztük azt is, hogy a parlamenti alelnökké választott férfi párttársa, a volt oktatási miniszter Hiller István árnyékában mennyire tud majd érvényesülni. Így válaszolt:

Azt szeretném, hogy Magyarország oktatásában legyünk képesek több szabadságot adni, hogy alkalmazkodjunk a világban zajló oktatási forradalomhoz, az egyéni tanulás, egyéni tudás, a globális tudásmegosztás mai realitásához. Azt, hogy a hazai oktatás rendszere ne kényszerként, veszélyként, hanem lehetőségként tekintsen erre a változásra, és képes legyen használni ezt a napi működésben. Ezáltal pedig az oktatás a gazdaság alapjává, szervezőerejévé alakulhasson, azaz tartós, fenntartható, tudásra épülő növekedést, és ezáltal magasabb béreket, jobb életet teremthessünk.

Ebben Hiller Istvánnal és sokakkal egyetértünk az MSZP-ben, így az érvényesülés is közös feladat. Az elmúlt években is erre törekedtünk.

Cikkünk 2. részében Mátrai Márta, Demeter Márta, Bangóné Borbély Ildikó és Schmuck Erzsébet válaszai következnek. 

@hegedus_zsuzsa Twitteren

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.