new.valasz.hu/itthon/van-egy-polgarmester-aki-szivesen-fogadja-ocseny-helyett-a-menekulteket-125773

http://new.valasz.hu/itthon/van-egy-polgarmester-aki-szivesen-fogadja-ocseny-helyett-a-menekulteket-125773

„Szerkesztőségi értekezleten »fideszes náciztak« le, ma már az Origót és a Tényeket vezetik”

/ 2017.05.03., szerda 17:10 /

Benyó Ritát a politikakövető olvasónak nem kell bemutatnom: majd' másfél évtizede riporterkedik, de én még ennél is régebbről, egyetemista korunkból ismerem. Nyugalom: nincs olyan perverzióm, hogy az olvasót random módon régi ismerőseimmel traktáljam, de Rita nemrég debütált az ATV Naplójában, ahol máris megizzasztott néhány politikust, ráadásul áprilisban mutatták be Dér Andrással együtt forgatott, Az ismeretlen Antall József című dokumentumfilmjüket. Ha már beszélgettünk, nem csak a kilencvenes évekre tértünk ki. Tudják például, kik és melyik szerkesztőségben „fideszes nácizták” le? S hogy az illetők ma épp a fideszes kormánymédia vezetői? Ez is kiderül ebből a régi ismeretségre tekintettel kivételesen tegeződős interjúból. Persze csak Antall után. 

 

Nézted a Kacsameséket 1993. december 12-én?

Néztem, persze. Ugyan 13 évesen nem nagyon érdekeltek már a rajzfilmek, de akkoriban egy tévéadó volt, az ment, amikor megszakadt az adás és bejelentették: meghalt Antall József.

Tudtad akkor, ki ő?

Hogyne. Politizáló családban nőttem fel, keresztény-konzervatív közegben, a szüleimnek természetes volt, hogy az MDF-re szavaztak 1990-ben, és számítottak is a bejelentésre, várták a híreket. Azért is ment a tévé nálunk aznap este. Annyira fontos volt a szüleimnek az első szabadon választott miniszterelnök halála, hogy kivettek az iskolából aznap, amikor a Kossuth téren felravatalozták. Én is ott vonultam tehát a Kossuth téri tömegben. Ez volt a rendszerváltás első nagy drámája; megrázó volt azoknak is, akik nem Antallra szavaztak.

Rendben, de mégis miért kellett dokumentumfilm egy ilyen jól dokumentált figuráról?

Mert nem igaz, hogy jól dokumentált figura. Könyv van róla, de a film más műfaj. Dér András az egyetemen tanárom, a szakdolgozatomhoz témavezetőm volt, övé az ötlet, ő a film rendezője. Márpedig András azt tapasztalta, hogy mai médiás hallgatói már keverik Göncz Árpádot és Antall Józsefet. Nem tudják, melyikük volt a miniszterelnök és melyikük a köztársasági elnök. Innen jött az alapgondolat, hogy kellene egy rendes dokumentumfilm. Nem csak Antallról: a rendszerváltozásról – mert arról sem készült ilyen.

Ez most az?

Négy részt tervezünk, kettő van kész. A másodiknak a négyigenes szavazással van vége, a kerekasztal-tárgyalások, a mozgalmak, a pártok megalakulása is benne van. Antall útja a miniszterelnöki székig – vele pedig az egész folyamat.

Mitől ismeretlen az Antall, akit megmutattok?

Az első rész nagyon személyes.

Azt hittem, ha már ez a cím, régóta pletykált magánügyek is benne lesznek. Nincsenek.

Öncélú bulvárba nem akartunk átmenni. Élnek a családtagok és tiszteletben kell tartani az érzéseiket is: bizonyos történetek felszínre hozatala későbbi történészek feladata lesz. Ettől még megmutatjuk az embert is, úgy, ahogy még senki sem látta. Kiderül például, mennyire nem volt egyszerű apafigura.

Nem volt jó apa?

Nem érdemes 2017 nevelési elveit számon kérni az 1950-es, 1960-as éveken, de például: levélben kommunikált a fiaival. Nem volt érzelgős-dicsérős, általában mástól tudták meg azt is, ha büszke volt rájuk. Sosem játszott velük. Tanárember volt, aki a konyhaasztalt is katedrának tekintette. Igénye volt arra, hogy tudást, életszemléletet átadjon a gyerekeinek, de babusgatást, szeretetet nem ő adott.

Savanyú Jóska?

Elterjedt róla ez később, de az Eötvös-ös és Toldy-s diákjai mind cáfolták. Szeretett, vicces tanár volt, aki tojt a tankönyvekre, pláne az ötvenes években. A rendszerellenes bátorsága is ilyen volt. Ötvenhatban részt vett, de nem rontott géppisztollyal a tanknak. Politikus volt már akkor is. Az apja, a nagyapja is az volt, ő is stratégiában gondolkodott.

Hogyhogy nem szervezték be a kádárizmusban? Meg sem próbálták?

Semmilyen adat nem utal erre. Arról viszont rengeteg van, mennyien figyelték meg Antallt. A róla jelentők pedig mind fanatikusok lettek. Életcéljukká vált, hogy kicsinálják.

Mi volt benne ilyen irritáló?

Polgár volt. Mindig és mindenhol polgár. A szovjet nejlonos hetvenes években ő angol szövetből varrott öltönyt hordott. Ráadásul karizmája volt. A megfigyelői pedig majd' mind kisstílű figurák: irritálta őket az emberi minőség. Megfigyelte például a legjobb barátja is. 30 évig jelentett róla, családi ebédekről, mindenhonnan. Ez a „barát” kis híján szerepet kapott a kormányában is, de akkor Antall megkapta a róla jelentők aktáit.

Mit tett a besúgóval?

Elé tette az aktát és ennyi.

Torgyán és Csurka ellen később bevetette az ügynökvádat: nem kellett volna ehelyett inkább nyilvánosságra hoznia mindent?

Antall a törvényesség pártján állt, az aktanyilvánossággal pedig a kormánya megpróbálkozott, de elbukott. Máig tartó vita, hogy kinek a hibája ez. Szerintem egyébként mindennek nyilvánosnak kellene lennie.

Most az európai értelemben vett jobboldali miniszterelnökként szokás hivatkozni Antallra – természetesen Orbánnal ellentétben. Mintha a ködbe veszne, hogy a médiával például ő is háborúzott...

Persze, de nem az volt a kiinduló pontja. Hankiss Elemért például ő tette a televízió élére. Csakhogy nagyon hamar kiderült: az egy szem televízióban szinte nem ül olyan ember, aki legalább kicsit méltányos, aki meghallgatja, aki empátiával fordul felé. Antallék meg még nem tanulták meg, hogy a sajtóra nem haragudni kell, hanem el kell kezdeni inkább a háttérben beszélgetni az újságírókkal, elmagyarázni, miről mit gondolnak. Hamar jött a taxisblokád is. Akkor készült vele a klasszikus pizsamás interjú, az első műtétjekor. Feledy Péter készítette, ő volt talán az egyetlen, aki lojális volt hozzá. Ma egészen más a helyzet. Tudatos, profi médiastratégiai tervezés van, a Fideszben 2002 óta.

Benyó Rita Szijjártó Pétert kérdezi

Ennek van köze a médiumok közötti kacskaringóidhoz?

Van hát. Az Inforádióban kezdtem 2003-ban. Akkor azt Fidesz-rádiónak nevezték, de soha, semmilyen politikai elvárást nem érzékeltem. Hagytak dolgozni a szakma szabályai szerint. Onnan hívott át Bárdos András a Tényekbe. Az állásinterjúmon megkérdeztem, van-e politikai elvárásuk. Ígéretet kaptam, hogy nem szólnak bele az anyagaimba. Erre nagyon háklis vagyok. A szórendet sem engedem megváltoztatni, ha annak jelentősége van. Mélyvíz volt az 2006-ban: az első hónapomban volt az augusztus 20-i vihar, a másodikban meg a tévéostrom, a csatornát akkoriban „vörös TV2”-nek hívták, de tartották a szavukat.

Bárdos meg közben együtt nyaralgatott Gyurcsány Ferenccel.

De ezt mi is az újságból tudtuk meg. Én voltam a Fidesz-tudósító, és nagyon sokáig nem érkezett semmilyen kérés. Amikor ez megváltozott, eljöttem.

Mikor változott meg?

2009-ben, amikor azok vették át a Tényeket, akik ma részben újra vezetik.

Gábor László és György Bence volt akkor ott, ugye?

Igen.

Részükről már volt politikai elvárás?

Szerkesztőségi értekezleten „fideszes náciztak” le. Ugyanazok, akik most a szakmailag értékelhetetlen, kormánypárti szócsővé tett Origót és Tényeket vezetik. Már 2006-tól vezető szerepet töltöttek be a Tényeknél – és akkor még hatalmas gyurcsányisták voltak. Amikor övék lett a teljhatalom, olyan feltételeket teremtettek, amik miatt a végén föl kellett onnan állnom. Akkor mentem át az MTV-be. Jó volt, ami nyilván következett a helyzetből is. Igazuk van azoknak,akik azt mondják, hogy a Fidesz-kormány előtt is elfogult volt a közmédia, bár nem ilyen mértékben. 2009 viszont kivételes helyzet volt, akkor az MTV hülye lett volna a szocialistákat tolni. Egyrészt egyértelmű volt, hogy bukni fognak, és tényleg védhetetlen dolgok történtek, nem volt újságíró, aki arcvesztés nélkül éljenezhette volna a kormányzásukat.

Sokan beszámoltak már arról, hogy az MTV-ben a Fidesz hatalomra kerülése után mi volt a gond. Számodra?

Amikor konkrétan azzal az utasítással küldenek ki egy sajtótájékoztatóra, hogy menj oda, de ne kérdezz... Ne kérdezzek? Azaz ne végezzem el a munkámat? Lehet, hogy egyébként nem is lett volna túl erős kérdésem, de az ilyen helyzetek engem hajtanak, csak azért is kérdeztem Németh Lászlóné bizottsági meghallgatásán. A közmédia riportereként nem tehettem meg, hogy csak álljak ott, még ha ez volt is az elvárás.

Miért volt ez? A szerkesztők tán kaptak a fejükre Németh Lászlónétól?

Dehogy. Ezek az emberek mindig túlteljesítenek. A szerkesztő meglátja, hogy volt egy kérdés, aztán összecsinálja magát, hogy a főnöke mit szól majd stb. Persze arra hivatkoznak mindig, hogy enni kell adni a gyereknek, csak épp arra nem gondolnak, hogy tíz, húsz év múlva a szemébe is kellene tudni nézni. Amúgy meg egy értelmes, értelmiségi ember tud pénzt keresni máshogy is. Én is tudtam, amikor úgy nézett ki: nem lesz hely a médiapiacon.

Úgy nézett ki. A Story TV-s hírműsor, amelyhez megint csak Bárdos hívására az MTV után szegődtél, beleállt a földbe.

Több pénz kellett volna hozzá. Reggeli, esti műsort is kellett volna indítani – két Colombo között elég nehéz valódi híradót készíteni, nézetté tenni. Nem is jött össze. Persze amikor indultunk, nem volt még reklámadó, az RTL még nem „állt át”, hard news híradót akartunk tehát, ami akkor piaci résnek számított. Nem kormányellenes híradó volt tehát a cél, habár így értelmezték, már csak Bárdos András személye miatt is.

A másik Andrással, Svábyval kormányellenes riportmagazin a cél? Orbánt sikertelenül froclizó interjújával Sváby annak idején emlékezeteset alkotott...

Ezerszer nyilatkozott már erről, általában mosolyog azokon, akik több mint tizenkét évvel később még mindig ezen pörögnek. Most felkészülten irányítja a munkát. Miközben minden riportert hagy dolgozni a saját habitusának, munkamódszerének megfelelően, szabadon, ő is kimegy forgatni, maga írja a szövegeit, együtt él a műsorral.

Beszélgetés Sváby Andrással

Kincstári duma.

Persze, de igaz. És nem kormányellenes a célkitűzés most sem. Amiről a szomszéd asztalnál beszélnek, azzal kell foglalkozni – ez a vezérfonal. Nem futunk régóta, de ha valami rossz gyakorlat nem most indult, az is benne van az anyagainkban.

Példa?

Például az, hogy a Gyurcsány-kormány mennyit költött kormányzati plakátokra. Költöttek ők is bőven. Az uniós pénzeket is: negyven centis kilátóra, például. Nem teszünk tehát úgy, mintha minden rosszat a mostani kormány talált volna fel.

Hajdú Péter a Sváby-féle Napló producere. Az milyen, hogy ott van a neved egy listán, ahol Hajdú Péteré?

Bizonyos szempontból Péter nagyon kellemes csalódás.

Nem büdös a szája, pedig azt hitted? Vagy mégis milyen szempontból?

Ő tévés üzletember, aki észrevett egy piaci rést és betölti. Jelen pillanatban van az egy szem Házon kívül, de riportmagazin nem volt, amíg el nem indultunk. Nagy, kereskedelmi tévén rizikós ilyet indítani, az ATV-n viszont nagyon bejött. A 18 évesnél idősebb, felnőtt nézőket célozzuk meg és volt már, hogy vertük a TV2-t és az RTL-t is.

Volt MTV-s és friss ATV-s riporterként milyen érzés, hogy az Antall-filmeteket az MMA és az MTVA támogatta?

Amíg értelmes munkát tehetek le az asztalra, ami ráadásul látványosan nem a mostani fideszes világot propagálja, hanem valami sokkal polgáribbat, addig ez legyen annak a baja, aki utólag úgy gondolhatja, hogy rossz helyre adta a pénzt. Nem szóltak bele a szerkesztésbe, a vágásba – nekem ez volt a fontos. Dokumentumfilmet pedig akkor tudsz forgatni, ha kapsz rá pénzt az államtól. Pont.

 

Dér András a Heti Válaszban
Mit mondott Antall József Orbán Viktornak a halálos ágyán? – erről is szó lesz az Antall József portréfilm most készülő, harmadik részében. A néhai miniszterelnök ellentmondásos megítéléséről Dér András rendező nyilatkozik a friss Heti Válaszban. Csütörtöktől az újságárusoknál!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.