valasz.hu/itthon/en-dontom-el-milyen-mezt-huzok-25199/?cikk_ertekel=1&ertekeles=3

http://valasz.hu/itthon/en-dontom-el-milyen-mezt-huzok-25199/?cikk_ertekel=1&ertekeles=3

SZIGETI VESZEDELEM?

/ 2006.03.23., csütörtök 12:54 /

Huzamosabb ideig álom maradhat az Óbudai Hajógyár romjaira tervezett álomsziget-beruházás. Egy magánszemély az ügyészségen támadta meg a területet birtokló cég két és fél évvel ezelőtti, "ránézésre is" törvénytelen magánosítását - tudta meg a Heti Válasz. A főpolgármesteri hivatal ügyosztályai szintén ellenzik, a nagypolitika viszont támogatni igyekszik a szigetfejlesztő Plaza Centers csoport grandiózus elképzeléseit.



A Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. 67 százalékos üzletrészének 2003-as magánosításakor nem támadt különösebb ribillió az országban, pedig egykettőre nyilvánvalóvá vált, hogy az ügyletből a lehető legrosszabbul jött ki az eladó, vagyis az állam. A 2000-ben még hétmilliárd forintra értékelt cégdarabot - benne a sziget déli csücskének 32 hektárnyi földterületével - nyomott áron, 4,6 milliárdért vihette a Magyarországon felettébb hiperaktív, 16 bevásárlóközpontot felhúzó Plaza Centers csoport. Az árleszállítást semmi sem indokolta, hiszen a szigettársaság az eladás előtti esztendőben közel 200 milliós nyereséget termelt a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nek.

Az izraeli-holland hátterű Plaza Centers privatizációs győzelme egyben azt is jelentette: a szigetcsúccsal együtt a valamikori Alsó-Pannónia helytartójának emlékét őrző Hadrianus-palota maradványai is kikerültek a köztársaság fennhatósága alól - igaz, az állam 2008-ig még érvényesítheti opciós visszavásárlási jogát, feltéve, hogy akad fölös egymilliárdja. Márpedig kellene, hogy akadjon, hiszen miként megírtuk (Heti Válasz, 2005. február 10.), a palota nevesítve van a kulturális örökség védelméről szóló törvény mellékletében, a kizárólagos állami tulajdonban tartandó ingatlanok lajstromán. Ráadásul olyan impozáns épületek társaságában, mint az Országház, a Földművelésügyi Minisztérium, a Károlyi-palota, Gül Baba türbéje vagy az Egyetemi Könyvtár.

ELTÉKOZOLT HADRIANUS

Amennyiben tehát az állam igényt tartana arra, ami a törvény ereje által - elvileg - ma is az övé, egymilliárd forinttal kellene hozzájárulnia a Plaza Centers büdzséjéhez. Ezáltal a szigetdarab 4,6 milliárd forintos eladási ára utólag egymilliárddal csökkenne - az ÁPV vezetőiben pedig nyilván tudatosulna, hogy két és fél évvel ezelőtt a 2002-2006-os ciklus egyik legelőnytelenebb üzletére adták áldásukat. A Pénzügyminisztérium azonban mindeddig megóvta a szembesüléstől a privatizációs szervezetet, mondván: "a Hadrianuspalota visszavásárlásának időpontja a költségvetés teherbírásától függ".

Az Állami Számvevőszék az ÁPV Rt. 2003-as tevékenységéről szóló jelentésében már figyelmeztette az illetékeseket: a Hadrianus-rom úgy került magánkézbe, hogy megsértették a 2001-es örökségvédelmi törvényt. Vagyis aki a "ha lesz rá pénz, 2008-ig visszavesszük" logika mentén gondolkodik, fordítva ül a lovon - megsértve a magyar törvényeket. Hiller István korabeli kultuszminiszter a szigetrészeladás után ugyan hangoztatta, a privatizációs folyamat során tárcája többször figyelmeztette az ÁPV Rt.-t, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot és a Pénzügyminisztériumot, hogy állami tulajdonban kellene tartani az egyetemes örökség részét alkotó, eddig részben feltáratlan területet, a magánosítás mégsem állt le. Hiller ennek ellenére nem kérte az igazságszolgáltatás segítségét, pedig ha bírósági ítélet mondja ki a törvénysértést, felülíródhatott volna az állam számára hátrányosnak tűnő adásvételi szerződés.

A Heti Válasz értesülése szerint egy magánszemély e hét elején ügyészségi beadvánnyal próbálta pótolni a politika mulasztásait. Úgy tudjuk, a panaszos a Hadrianus-palota eladásának nyilvánvaló törvényellenessége mellett megemlíti: nem látja biztosítva, hogy a sziget déli részének tulajdonosai (azaz a Plaza Centers és társai) a jogszabályok szellemében, a kulturális örökség védelmével összhangban kívánják végezni magáncélú fejlesztéseiket. Ezért arra kéri az ügyészséget, hogy a műemlékeket rongáló terepfelmérési munkák hatósági engedélyeit támadja meg. Emellett azt is kérvényezi, hogy amennyiben az érintett önkormányzatok, vagyis Óbuda és a főváros testületei - rendeleti úton - engedélyt adnak a Plaza Centersnek a szigetátépítés megkezdésére, az ügyészség azzal szemben is lépjen fel.

KÉSLELTETETT MENET

A Legfőbb Ügyészségnek címzett beadvány időzítése aligha lehet véletlen - hiszen épp a nyári hónapokban kezdődne a "szigetfejlesztés" dandárja. A privatizációs szerződés aláírása után a Plaza Centers csak annyit lépett, hogy Álom Sziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft.-re változtatta a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. nevét. Az új, dagályosabb elnevezés mögött nagy ívű beépítési tervek húzódnak: a jelenlegi faállomány kilenctizedének kiiktatása, terepszint alá süllyesztett csarnokok, kétezer szállodai szoba (háromtól öt csillagig), apartmanhotelek a hosszabb itt-tartózkodásra vágyóknak, 28 ezer négyzetméternyi kaszinó, több ezer fő befogadására alkalmas kongresszusi központ, éttermek, bárok, valamint egy háromszáz férőhelyes jachtkikötő. Mindez persze közlekedésfejlesztési elképzelésekkel is párosulna; új közúti hidak és alagút épülne a sziget és a "szárazföld" között, kibővülne a budai alsó rakpart, illetve a keleti szigetcsúcsról közvetlen kapcsolat létesülne az Árpád hídra.

A munkagépek azonban csak akkor indulhatnak meg, ha a III. kerületi képviselő-testület és az egyetértési joggal felruházott Fővárosi Közgyűlés is elfogadja a Hajógyári-sziget szabályozási tervét. Pontosabban: a start akár egy évet is késhet, hiszen - miként Zsidi Paula régész, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese a Népszabadságban rámutatott - a beruházás olyan nagyságrendű ásatást követel, amit néhány hónap alatt aligha lehet kivitelezni. Ráadásul a helytartói palota csak a központi épülete egy nagyobb együttesnek, melyhez egyebek mellett gazdasági épületek, védművek is tartoznak. (A védmű például épp a tervezett konferencia-központ helyén valószínűsíthető.)

Úgy tudjuk, a budapesti városatyák legkorábban április végén dönthetnek a sziget szabályozási terve jóváhagyásához szükséges egyetértés megadásáról, Óbudán pedig - Sipos Gábor III. kerületi főépítész számításai szerint - májusban végszavaznak a témában. (A szabályozási terv elfogadása előtt várhatóan egy háromoldalú településrendezési szerződést is aláírnak a főváros, a kerület és a beruházó cég vezetői, melyben rögzítik, hogy milyen közérdekű közlekedés- és közterület-fejlesztéseket kell elvégeznie az Álom Sziget 2004 Kft.-nek.) A főépítész azt is egyértelművé tette lapunknak: a III. kerület kénytelen függetleníteni magát a Hadrianus-palota körüli vitáktól, hiszen a terület soha nem volt az önkormányzaté, így az eladásába sem lehetett beleszólása.

AZ ÜGYOSZTÁLY VISSZAVÁG

A törvénysértésgyanú, az ügyészségi beadvány és a régészek kételyei ellenére úgy tűnik: a fővárosi és III. kerületi városvezetők, azaz Demszky Gábor és Tarlós István a Plaza Centers-beruházás támogatására, illetve a szigetügy mielőbbi, lehetőleg az őszi önkormányzati választások előtti lezárására biztatják övéiket. Mindez azért különös, mert idén év elején a Főpolgármesteri Hivatal három ügyosztálya - a szakma nevében - ugyancsak kirohant az álomszigetálmok ellen. "Megítélésünk szerint ez a program a terület zsúfolt beépítését eredményezné. A konferencia-központ és az ehhez kapcsolódó konferenciaturizmus fejlesztésére az Óbudai-sziget helykiválasztása nem szerencsés (forgalmi, környezeti stb. terhelés miatt)" - rögzítette véleményét január 10-én a vállalkozási és vagyonkezelési ügyosztály vezetője. Január 13-án hasonló tartalmú levelet írt feletteseinek a közlekedési csoport képviselője, január 26-án pedig a környezetvédelmi osztály vezetője ismételte meg kollégái érveit, hozzátéve, "a sziget arculatához szerényebb, rekreációs célú felhasználást erősítő hasznosítás illene". Értsd: a maga részéről inkább egy második Margitsziget kialakítását szorgalmazná.

A nagypolitika tapasztalataink szerint nemigen hajlandó kommentálni a kifogásokat. Egy névtelenséget kérő fővárosi szabad demokrata képviselő például titkárnőjével üzent: némiképp változott a koncepció, és így az ügyosztályok véleménye is. Változás valóban történt, a tízezer fő befogadására alkalmas kongresszusi csarnok terve helyett ma már csak egy "miniatürizált", 3500 fős teremben gondolkodhat a beruházó. A koncepció egyéb tekintetben jórészt maradt a régi - apartmanhotelestül, kaszinóstul, jachtkikötőstül, mindenestül.

A jövő, vagyis az ügyészségi beadvány és a régészeti kifogások sorsa egyelőre kifürkészhetetlen. Egy biztos: az Álom Sziget 2004 Kft. lobbiereje kiváló, hiszen a Budapesten megtelepült izraeli ingatlanberuházók legnagyobbjai fogtak össze a szigetvilág felpezsdítéséért. A Plaza Centers (mely társaság a Keleti pályaudvarral átellenben, az egykori ügető helyén éppen egy megaplázát is emel a fővárosiaknak) mellett a Leumi Bank elnökhelyetteseként ismertté vált Sir Bernard Schreier, pontosabban két hozzá, illetve munkatársaihoz kötődő cég is résztulajdonosa az Álom Szigetnek. Sőt, 2004-ben az izraeli parlamentet felépítő Engel csoport képviselői is feltűntek a hajógyári cég felügyelőbizottságában.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.