Bajban a magyar szinglik: hol vannak a férfiak?

/ 2010.01.13., szerda 14:43 /

A szinglik első korosztálya kiöregszik a gyerekvállalásból, a függetlenségükre egykor büszke nők kétségbeesetten kapkodnak, de az ingatag párkapcsolatok nem teszik lehetővé a családalapítást. Idén tízmillió alá csökkenhet az ország lakossága, terjed a gyermekszegénység, mert a középosztálybeli babák nem születnek meg - a megélhetési célból vállalt utódok viszont igen.

A magyar nők több mint fele de jure hajadonként fogja leélni az életét - Pongrácz Tiborné demográfus 56 százalékosra becsüli ezt az arányt. A 30-34 éves gyermektelenek kétharmadának nincs tartós párkapcsolata, így a szinglik országa lettünk. Csakhogy a független harmincas értelmiségieknek elenyésző része keresi tudatosan ezt az állapotot - 90 százalékuk családról és gyermekekről álmodik.

Kapuzárás előtt

Nem állunk egyedül a volt szocialista országok közül abban a tekintetben, hogy a 90-es években valóságos szexuális forradalom zajlott le nálunk. Eltűntek az erkölcsi gátak, a nők számára is szabaddá vált a házasság nélküli kapcsolat, és a gyakran váltott partnerekért nem szólták meg őket. Valamennyi szocialista országban óriási mértékben visszaesett az esküvők száma. A modern fogamzásgátló módszerek szabadságot adtak, a felsőoktatásban tanulók számának gyors növekedése későbbre tolta a családalapítást.

A kapitalizmus pedig nemcsak a fogyasztói társadalmat hozta el, de a munkahelyi önkizsákmányolást is - védtelenek vagyunk a karrierépítésre ösztönző machinációkkal szemben (gyakori állásváltoztatásból adódó teljesítménykényszer). A házasságkötések ideje először kitolódott, aztán sok esetben végleg el is maradtak. De csak nálunk - a csehek, az észtek, a bolgárok a jelek szerint még időben észbe kaptak, és náluk az utóbbi években emelkedik a gyerekszám. Magyarország utóbbi téren is leszakadt - az unió 27 tagállama közül Romániával holtversenyben a 24-25. helyen állunk.

A húszas éveik elején még büszke magyar szinglik a harmincas éveik közepén "kapuzárási pánikba" kerülnek, és mihamarabb szeretnének családot alapítani. A "házassági piacon" azonban a nők óriási hátrányban vannak: a korban hozzájuk illő férfiak akár tíz évvel fiatalabb partnert is találhatnak maguknak. Ráadásul a nők nagyobb arányban szereznek diplomát, ami ismét nehezíti a dolgukat, mert többségük nem akar "rangon alul" házasodni. S ez még nem elég; a társkereső harmincas nők harmada a fővárosban lakik, miközben itt csak a facér férfiak tizede lelhető fel. Zömük falun él, így a találkozásra minimális az esély.

A bajok egy része abból adódik tehát, hogy ma több mint 40 százalékkal kevesebb házasságot kötnek, mint 1990-ben, és ennek komoly ára van: 21-25 százalékkal visszaesett a szülések száma. Ez pedig már messze túl van azon a mértéken, amelynél azt mondhatnánk, mindenkinek a magánügye, hány gyermeket vállal. Ahogy Kapitány Balázs és Spéder Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal kutatói állítják, ma egyharmaddal kevesebben születnek, mint amennyi a népesség újratermeléséhez kellene.

Esküvők és megszűnt házasságok


Feláldozott kapcsolatok

"Nem a szingliség túl gyakori, hanem a magány, amely a magyar társadalom egyharmadára jellemző" - helyesbít Utasi Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének szociológusa. A kutató szerint a fiatalok döntő többsége nem akar független lenni, sőt. Ám a bizalmatlanság, atomizáltság megnehezíti a kapcsolatteremtést. A társadalmon eluralkodott az anyagias szemlélet, nem teljesült vágyak nyomasztják az embereket.

A javak megszerzéséért, a karrierért feláldozzák kapcsolataikat. Az átlagos magyar szingli társat és gyermeket akar, harmincas évei végére már számos együttélésen van túl, de hiányzik az a tudása, hogyan kell az első hónapok lobogása után átformálódó kapcsolat bensőségességét megőrizni. Vagyis a lemondás, a felelősségvállalás. És ugyancsak nincs meg a közösségek, a szülők, barátok, szomszédok támogatása, hogy a nehézségeken úrrá legyenek a párok. Így a magyar szingli "legtöbbször éppen útban van a kérészéletű, bizalomhiányos kapcsolatok egyikéből a következőbe" - fogalmaz Utasi Ágnes.


Szegény újszülöttek

A gyermekvállaláshoz stabil, bizalomra épülő párkapcsolatra van szükség. Svédországban, Franciaországban az élettársi viszony nem akadálya a magas termékenységi adatoknak, ám nálunk igen, mert a papír nélküli együttélések még a házasságoknál is bomlékonyabbak. Magyarországon a tavaly születettek 39 százalékának nem házasodtak össze a szülei. Ám azok a gyermekek, akiknek minden anyagi javat igyekeznek megadni, bizonytalanságban élnek: 15 százalék a veszélye annak, hogy egyéves korukban már csak egy vér szerinti szülő lesz velük. A 14 évesek 31 százaléka, vagyis csaknem harmada olyan családban él, ahonnan az egyik szülő már távozott. (Helyette viszont másodapukák, -anyukák, mostoha- és féltestvérek érkezhetnek.)

A szinglik egy része a jelek szerint észbe kapott, és a fővárosban például az ezredforduló óta 12 százalékkal emelkedett a 30 éven felüli nők körében a szülések száma, és ez a tendencia a nyugati határszélen is. Ám a növekmény korántsem elegendő a húszas éveikben elhalasztott gyermekvállalás pótlására - mondja lapunknak Kamarás Ferenc, a KSH osztályvezetője. Ráadásul országosan továbbra is csökken a születésszám, és ha kisebbek lettek is, még mindig hatalmasak a különbségek: az ország gazdagabb részein (a fővárosban és a nyugati megyékben) negyedével kevesebb gyermek születik, mint a legszegényebb térségekben. Noha pontos adatok nincsenek a legkisebb jövedelműek gyermekvállalási szempontjairól, az adatokból valószínűsíthető, hogy a gyermekek utáni támogatások a legelesettebbeket ösztönzik leghatásosabban arra, hogy megélhetési okból nagycsaládossá váljanak. A stratégiai gyermekek arányának növekedése miatt a gyermekszegénység súlyosbodására számíthatunk, és arra, hogy a társadalom még inkább kettészakad.

Bár szeretünk minden bajt a kormányra fogni, és mindent az államtól várni, ez most aligha segít. A fordulathoz kevés lesz a gyes két évre való leszállításának eltörlése és a családok adókedvezményhez juttatása, amit a Fidesz kormányra kerülése esetére ígér. Utasi Ágnes szerint újra kell építeni a helyi közösségeket, le kell számolni a túlzott anyagias szemlélettel, és lassítani kellene az életünkön. Ne fogadjuk el természetesnek, hogy a párok egy-két hét ismeretség után összeköltöznek - nemcsak a munkára, de a párválasztásra is időt kell áldozni. Egyébként abban a rettenetes helyzetben találhatjuk magunkat, hogy lassan már csak egyetlen kapcsolat tart a sírig - a szülő és gyermek közötti. Már persze azoknak, akiknek legalább ez megadatik.

 



ÉRDEKSZINGLIK

A magyar szingli korántsem férfigyűlölő amazon: a 30 éven felüli egyedülálló nők negyedének van gyermeke. A 90-es évek második felében a fővárosi nők szültek leggyakrabban házasságon kívül: a gyermekek harmada jött így a világra. Az ezredforduló után azonban különös fordulat történt. Ma 48 olyan vidéki kistérség van az országban, ahol a kisdedek legalább felének nem házasodtak össze a szülei, miközben az ország legmódosabb területein (a főváros I., II. és XII. kerületében és az osztrák határszélen) ez az arány csak 25 százalékos.

 

Több nemzetközi kutatás is megerősítette, hogy mivel az egyedülálló anyák nagyobb támogatásban részesülnek, a legszegényebb párokat az állam öntudatlanul is abban teszi érdekeltté, hogy "álegyedülállóként" jelenjenek meg. A társadalmi különbségek óriásiak: míg a diplomás nőknek csak 17 százaléka nincs férjnél a gyermeke születésekor, addig a legfeljebb nyolc osztályt végzett édesanyák kétharmada hajadonként vállal gyermeket.

 



AKIK JÓL CSINÁLJÁK, ÉS AKIK NEM

Franciák: Ahogy megszületik a harmadik gyermek, a francia hadsereg családi autót biztosít a tisztjeinek. Nagycsaládosnak lenni tisztesség, és a francia állam ezer módon találja meg a módját, hogy ezt kifejezésre is juttassa. Magyar szemmel a legvonzóbbnak a családi adórendszer látszik. Évi 25 ezer eurós (6,7 millió forintos) fizetés esetén az egyedülállók 2200 euró adót fizetnek, a háromgyermekes családok viszont semmit - derült ki az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség minapi konferenciáján. Ám a gallok nemcsak emiatt képesek - bevándorlók nélkül is - megtartani a népességüket. A második gyermek születése után már a francia anyák is három évig otthon maradhatnak, de másként is dönthetnek: magas színvonalú bölcsődei hálózat áll mögöttük. Magyarországon a három év alattiak nyolc, Franciaországban 40 százaléka jár bölcsődébe. Legalább ennyire fontos az is, hogy a nemzeti minimum része: történhet bármilyen politikai váltás, a gyermekellátásokhoz csak pozitív irányban szabad hozzányúlni.

Svédek: Noha nem maradhatnak olyan hosszan otthon a gyermekükkel, mint a magyar anyák, a családbarát svéd munkahelyek nagyban megkönnyítik a szülők helyzetét. Előszeretettel léptetnek elő például nagycsaládos anyákat, akikről - a munkáltatókon kívül - nálunk is mindenki tudja, hogy a szervezés nagymesterei. Emellett anyagi ösztönzőkben is bőkezűek: az első gyermek után 26 ezer forintnyi családi pótlék jár, a negyedikért viszont már 50 ezer forintnak megfelelő támogatást fizetnek.

Hollandok: A magas jövedelmek mellett a részmunkaidős foglalkoztatás könnyíti a holland családok helyzetét. Magyarországon a válság előtt a lakosság négy százaléka dolgozott csökkentett munkaidőben. Hollandiában a nők közel fele, és a férfiak negyede nem tölti ki a nyolc órát. Az állam külön támogatást nyújt az "egy állásra ketten" típusú munkavállaláshoz: az 1980-as évek nagy válsága után így tudták ismét hetven százalék fölé emelni a foglalkoztatás szintjét, s mintegy mellékhatásként növelni a gyermekvállalási kedvet is.

Németek: Gazdag a gyermekellátások rendszere, mégis igen magas a gyermektelen egyedülállók aránya (a német nők 30 százaléka nem szül élete folyamán). A németek a felmérések szerint kevéssé toleránsak a családokkal szemben. Ha a születésszám Magyarországon is ilyen alacsony szinten állandósul, akkor nálunk is fordulat következhet be, és a munkahelyek után a hétköznapokban is megjelenhet a gyermekellenesség.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.