Szír kalandor kezébe került, most újra veszélyben van a magyar legenda

/ 2016.03.04., péntek 12:55 /
Szír kalandor kezébe került, most újra veszélyben van a magyar legenda

Több mint 700 millió forint rövid lejáratú hitel nyomja és a pletykák szerint erőszakos kivásárlás veszélye fenyegeti a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúrát, ezért a kormány új tulajdonos után néz – írja a Népszabadság. A cég 74,5 százalékos részvénycsomagját 2013-ban a szír származású, évtizedek óta Budapesten élő, több botrányban is nevesített Bachar Najari vásárolta meg.

Az 1853-ban alapított Zsolnay rendszerváltás utáni története nem kifejezetten sikertörténet. A nyolcvanas évek végén másfél ezer embert foglalkoztató, egymilliárdos adóssággal küzdő céget sosem sikerült igazán talpra állítani. A Népszabadság összefoglalta, hogy volt már tulajdonos az ingatlanfejlesztésben aktív üzletember, Jászai Gellért cége, az M-B Kft. és 2011-től a Simicska Lajos érdekeltsége, a Közgép is. Utóbbi havi 30 milliós apanázzsal segítette a Zsolnayt, majd egy év elteltével ingyen visszaadták a részvényeket Pécs városának.

A Zsolnay nagyjából 75 százalékos részvénycsomagját 2013-ban a szír származású, évtizedek óta Budapesten élő – amúgy svájci órakereskedelemmel foglalkozó – Bachar Najari vásárolta meg 180 millió forintért. A vállalt félmilliárdos tőkeemelést vitathatón ugyan, de teljesítette: az összegből 200 milliót készpénzben tett le, 300-at pedig egy vitatott értékű hajmáskéri ingatlant apportálva. A város ezt a lépést bíróságon támadta meg, de a svájcinak lett igaza. Pécs és Najari viszonyát később az is rontotta, hogy az üzletember megpróbálta felesége cégének kijátszani a Zsolnay márkanév külföldi használati jogát. Bachar Najari neve más botránynál is visszaköszönt: feleségével együtt órahamisítási ügybe keveredett, amiért jogerősen el is ítélték.

A Zsolnay ma veszteséges, éves árbevétele 600-700 millió forint körül alakul, ehhez képest 890 milliós adósságállománya van, amiből 714 millió rövid lejáratú hitel. A felszámolás nyilván a legenda végét jelentené, ezt kivédendő nyilvánította a múlt hónap közepén a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdasági társasággá a céget, amelyre speciális felszámolási szabályok vonatkoznak. Ezek egyik fő eleme, hogy a cég működését a felszámolás alatt is biztosítani kell, az állam saját felszámolója jár el az ügyben speciális jogosítványokkal. A Népszabadság azt írja, hogy a kormányzat új tulajdonost is szeretne.

Ha egyszer megszabadulna az adósságoktól, a manufaktúra kilátásai – elvileg – nem lennének rosszak. Az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területén mintegy 150 olyan Zsolnay kerámiával díszített, műemléki védettségű középület áll, ami felújításra szorul. Ez önmagában egy 10-20 milliárd forintnyi potenciális megrendelést jelentene.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Riadó – magyar folyami hadihajók a láthatáron!

Lélekben mindannyian sorhajókapitányok vagyunk – ezzel a benyomással tettem le Margitay-Becht András könyvét, aki nemcsak a Lajta monitor életét és újjáépítését, de a magyar folyami hadihajózás történetét is megírta nemrég megjelent impozáns kötetében.

A pannóniai Marcus Zuckerbergusra várva

Marcus Zuckerbergus – nemrég ezzel a szójátékkal és a római császárokat imitálva hozta címlapján a The Economist a Facebook alapítóját. Mindössze 12 esztendő kellett ahhoz, hogy a Harvard kollégiumi szobájában alapított startup mára a világ hatodik legértékesebb cégévé váljon – birodalommá, 1,5 milliárd felhasználóval.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.