Szír kalandor kezébe került, most újra veszélyben van a magyar legenda

/ 2016.03.04., péntek 12:55 /
Szír kalandor kezébe került, most újra veszélyben van a magyar legenda

Több mint 700 millió forint rövid lejáratú hitel nyomja és a pletykák szerint erőszakos kivásárlás veszélye fenyegeti a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúrát, ezért a kormány új tulajdonos után néz – írja a Népszabadság. A cég 74,5 százalékos részvénycsomagját 2013-ban a szír származású, évtizedek óta Budapesten élő, több botrányban is nevesített Bachar Najari vásárolta meg.

Az 1853-ban alapított Zsolnay rendszerváltás utáni története nem kifejezetten sikertörténet. A nyolcvanas évek végén másfél ezer embert foglalkoztató, egymilliárdos adóssággal küzdő céget sosem sikerült igazán talpra állítani. A Népszabadság összefoglalta, hogy volt már tulajdonos az ingatlanfejlesztésben aktív üzletember, Jászai Gellért cége, az M-B Kft. és 2011-től a Simicska Lajos érdekeltsége, a Közgép is. Utóbbi havi 30 milliós apanázzsal segítette a Zsolnayt, majd egy év elteltével ingyen visszaadták a részvényeket Pécs városának.

A Zsolnay nagyjából 75 százalékos részvénycsomagját 2013-ban a szír származású, évtizedek óta Budapesten élő – amúgy svájci órakereskedelemmel foglalkozó – Bachar Najari vásárolta meg 180 millió forintért. A vállalt félmilliárdos tőkeemelést vitathatón ugyan, de teljesítette: az összegből 200 milliót készpénzben tett le, 300-at pedig egy vitatott értékű hajmáskéri ingatlant apportálva. A város ezt a lépést bíróságon támadta meg, de a svájcinak lett igaza. Pécs és Najari viszonyát később az is rontotta, hogy az üzletember megpróbálta felesége cégének kijátszani a Zsolnay márkanév külföldi használati jogát. Bachar Najari neve más botránynál is visszaköszönt: feleségével együtt órahamisítási ügybe keveredett, amiért jogerősen el is ítélték.

A Zsolnay ma veszteséges, éves árbevétele 600-700 millió forint körül alakul, ehhez képest 890 milliós adósságállománya van, amiből 714 millió rövid lejáratú hitel. A felszámolás nyilván a legenda végét jelentené, ezt kivédendő nyilvánította a múlt hónap közepén a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdasági társasággá a céget, amelyre speciális felszámolási szabályok vonatkoznak. Ezek egyik fő eleme, hogy a cég működését a felszámolás alatt is biztosítani kell, az állam saját felszámolója jár el az ügyben speciális jogosítványokkal. A Népszabadság azt írja, hogy a kormányzat új tulajdonost is szeretne.

Ha egyszer megszabadulna az adósságoktól, a manufaktúra kilátásai – elvileg – nem lennének rosszak. Az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területén mintegy 150 olyan Zsolnay kerámiával díszített, műemléki védettségű középület áll, ami felújításra szorul. Ez önmagában egy 10-20 milliárd forintnyi potenciális megrendelést jelentene.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Kiderült, miért Franciaország lett a terror fő célpontja

Ha még egy-két támadás bekövetkezik, a polgárháború szélére sodródhatunk – mondta tavasszal a francia elhárítás főnöke, a nizzai megemlékezésen pedig kifütyülték Manuel Valls kormányfőt. Mi lehet a megoldás ilyen helyzetben? Amint a csütörtök Heti Válaszból kiderül, talán éppen az izraeli példa.

Szőke András: „Úgy érzem, egy jól betanított segédmunkásként létezem”

Volt sok kétségbeesés, sírás, annak megélése, hogy becsaptak, megaláztak. És van, hogy ki kell mondani azt is, hogy hibáztam – mondja Szőke András. A friss Karinthy-gyűrűs filmrendezőt, színészt, stand-upost és masszőrt lakóhelyén, Taliándörögdön látogattuk meg. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Így lett csoda az ózdi romhalmazból: a Digitális Erőműben jártunk

„Digitális erőmű” épült fel az ózdi kohászati művek romjain, benne filmtörténeti élményparkkal. Bar a magyar filmnek nem az illúziókeltés a fő erőssége, a kulturális innovációtól olyan sokat várnak, mint egykor az acélművektől. Riportunk a friss Heti Válaszban!

Schmidt Mária: „A baloldal fikakultúrájának centrumában a semmi áll”

„Ha ebben a kényes helyzetben az európai elit továbbra is a homokba dugja a fejét, és közben az egyre mélyebb integrációt erőlteti, az unió egyébként is recsegő-ropogó építménye simán összedőlhet” – hangzott el a Századvég Alapítvány keddi konferenciáján. Schmidt Mária, Maróth Miklós, Lánczi Tamás és Tuzson Bence a Brexit utáni Európa útkereséséről és a migrációs válságról.