Szocreálból Svájcba: lenyűgöző egyetem épül Budapesten

/ 2017.07.10., hétfő 08:20 /
Szocreálból Svájcba: lenyűgöző egyetem épül Budapesten

Régi adósságot törleszt az állam a MOME zugligeti campusának rendbe hozásával. Megmutatjuk, hogy milyen lesz az új egyetem.

Épül egy egyetem Budapesten, habár nincs körülötte nagy hírverés, igaz, konfliktusok sem. Pedig egyáltalán nem jelentéktelen beruházás, sem a léptékét, sem a költségeit tekintve. Ami a léptéket illeti, három ütemben egy műhelyház (2406 m2), egy média- és műteremház (4217 m2), valamint oktatási épületek (18 161 m2) készültek/készülnek el négy év alatt, 2018-ra. Minderre a beruházást elindító 2014-es kormányhatározat 12,6 milliárdos keretet határozott meg, amit tavaly december 28-án kiegészítettek 6,8 milliárddal. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika-campusa után ez a második legnagyobb egyetemi fejlesztés Magyarországon az elmúlt években.

Tiszta Svájc - ilyen lesz a kibővített-felújított zugligeti campus

Tiszta Svájc - ilyen lesz a kibővített-felújított zugligeti campus

E számok mögött egy olyan campusfejlesztési projekt áll, amelynek célja, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Európa egyik legrangosabb design és művészeti felsőoktatási intézményévé váljon – egyúttal a fizikai környezet, amelyben működik, kiemelkedjen a múlt század ötvenes éveinek színvonalából.

A Kopek Gábor volt rektor által kidolgozott koncepció három évvel ezelőtt megkapta a kormányzati támogatást, a megvalósítást pedig a Kiemelt Budapesti Beruházások Kormánybiztosságára (értsd: Fürjes Balázs hivatalára) bízták. Az építkezés régóta zajlik, de most érkezett el abba a látványos szakaszába, amikor az egyetem a bontások miatt kiköltözött a campusról. A MOME január eleje óta ideiglenesen, a projekt befejezéséig a Műszaki Egyetem egyik üresen álló épületébe tette át a székhelyét.

A zugligeti campus összetett, heterogén épületállományú együttes, amelyben értékes és értéktelen elemek egyaránt találhatók. Erről a területről van szó, a légifotó még a projektet megelőző állapotot mutatja:

A zugligeti campus légifotója (fejlesztés előtti állapot)

A Zugligeti út és a Budakeszi út közötti területre 1954-ben költözött a jogelőd Iparművészeti Főiskola, amely néhány évvel korábban, 1948-ban vált önálló felsőoktatási intézménnyé. Elődje, az 1880-ban létrehozott Iparművészeti Iskola addig sosem rendelkezett önálló épülettel, hanem az Iparművészeti Múzeum palotájában működött – ebből az összebútorozottságból annyi megmaradt, hogy egészen a mostani fejlesztésig az egyetem műhelyei a Lechner-palota alagsorában voltak, ami messze nem ideális állapot egy olyan oktatási intézmény számára, amelynek Design Intézete számára a kézműves munka, az iparművészeti tevékenység minden kreatívipari fellendülés ellenére ma is a tevékenységének egyik fő profilját jelenti.

A Gondűző villa a campus legrégebbi épülete (1845). Sosem volt még rendes műemléki felújítása.

A Gondűző villa a campus legrégebbi épülete (1845 körül). Sosem volt még rendes műemléki felújítása.

Fotó: Fülöp Ildikó

A nagy zöld park közepén egy szerény, klasszicista villa áll, a Gondűző, amely egykor magánház volt, mégpedig az elsők egyike a reformkorban közkedvelt nyaralóhellyé váló Zugligeten. Az 50-es években a főiskolai épületeket az akkor szokásos és egyben kötelező szocreál stílusban tervezték meg, mégpedig annak népies, a magyar klasszicizmus hagyományait újraértelmező változatában. A Farkasdy Zoltán tervezte karakteres főépület ennek a stílusnak az egyik legjobb hazai alkotása, és ma már értéknek tekintik.

Legtöbben talán nem is sejtik, hogy amit a Zugligeti útról felnézve látnak, az nem reformkori, hanem az 1950-es évek hagyatéka, amikor az építészek a kapitalista modernizmus helyett a szocializmus kifejezésére alkalmas nemzeti stílus lehetőségét kutatták:

Ez az igazi szocreál, nem a lakótelep - az 1952-es főépület.

Fotó: Fülöp Ildikó

Az egyszerűbb B-épület már meglehetősen barakkszerűre sikerült kívül-belül, és a modern oktatáshoz alkalmas terek, helyiségek jórészt hiányoztak belőle. A campus eredetileg szimmetrikusan épült volna fel, de a projekt befejezetlen maradt, és a következő évtizedekben minden koncepció nélkül kerültek újabb épületek a parkba. A szükségmegoldások azonban nem orvosolták az egyetem krónikus helyhiányát, és ami ennél is nagyobb baj, egyáltalán nem alakultak ki olyan közösségi terek, ahol a diákok össze tudtak volna gyűlni, és ahol az egyetemi élet kibontakozhatott volna.

Jellemző, hogy a campuson az 1990-re elkészült kollégiumi épület földszinti büféje előtti terasz jelentette a legélhetőbb teret. A terep szintkülönbségei miatt egy graffitivel díszített beton támfal tövében kissé védettebb zug alakult ki, ahova asztalokat lehetett kipakolni. Ez azért legkevésbé sem az a környezet, ahogy egy európai ország dizájnnal foglalkozó egyetemének ki kellene néznie:

Egyetem közösségi terek nélkül - a büfé előtti placcon koncentrálódott az élet

Fotó: Fülöp Ildikó

A campusfejlesztés első ütemét a leginkább hiányzó elem, a Műhelyház jelentette, amely mostanra el is készült. A tervezése 2008-ban indult meg, és az egyetem akkori vezetése Reimholz Pétert bízta meg a munkával, akinek korai halála után özvegye, Csomay Zsófia - az Iparművészeti Főiskola egykori diákja, jelenlegi oktatója -, valamint Németh Tamás vette át a feladatot. Az elkészült házat tavaly áprilisban adták át, és a diákok az itteni műhelyeket az azóta is tartó nagy építkezés alatt folyamatosan használják. 

A már elkészült Műhelyház fekete kockája. A környezetrendezés csak a campus teljes átalakulása után készül el.

Fotó: Fülöp Ildikó

A Műhelyház felépítése nemcsak az egyetem életét könnyíti meg, hanem az Iparművészeti Múzeum régóta tervezett nagy rekonstrukciójának is az egyik előfeltétele volt, hiszen ehhez az alagsort feltétlenül ki kellett üríteni. Az épület kívülről egy elegáns, minimalista kocka, aminek legkarakteresebb vonása a fekete téglaburkolat. Ez közelről szinte kézműves hatású, gazdagon tagolt, barázdált felület, noha egyébként teljesen hétköznapi gyári termék.

A Műhelyházat híd fogja összekötni a mögötte épülő, zöldtetősre tervezett Média- és Műteremházzal. Ebben a szintén Csomay és Németh által tervezett, hasonló megjelenésű épületben kapnak helyet a médiaszakos egyetemisták képzéséhez szükséges funkciók, például a korszerű hang- és filmstúdió, ahol reklámfilmet is lehet forgatni, vagy koncertfelvételt készíteni, de lesz benne fotóstúdió és vetítőterem is. Ez az épület szerkezetkész állapotú, az idei év végére teljesen elkészül.

A Műhelyház fekete téglaburkolata közelről, a háttérben az épülő Média- és Műteremház.

Fotó: Fülöp Ildikó

A Műhelyház belülről teljesen puritán, funkcionális terekből áll. Az összes műhely természetes fényhez jut, a terek jól variálhatók, könnyen áthelyezhető gipszkarton falak tagolják őket. Az épület tetején lévő teraszról fantasztikus panoráma nyílik a budai hegyekre. Ezt a Technológiai Parknak nevezett épületcsoportot úgy alakították ki, hogy az üzemi bejáratuk hátrafelé, a Budakeszi útra nyílik, minden gazdasági forgalom, áruszállítás, pakolás ebből az irányból történik. A Zugligeti útra tájolt parkban így nem alakul ki átmenő forgalom – aminek a harmadik ütem szempontjából lett jelentősége, ugyanis az egyetem új szívét végül pont erre a területre álmodták meg.

Így néz ki a Műhelyház egyik alkotótere - a múzeum szűkös alagsorával ellentétben itt van fény és tér.

Fotó: Fülöp Ildikó

A harmadik ütem alkotja a campusfejlesztés legnagyobb egységét, mivel ez a terület összes fennmaradó részét érinti. Az alapkoncepció az volt, hogy egyrészt radikális megújulásra van szükség, többek között vadonatúj oktatási terekre és egy Tudásközpontnak nevezett egységre, amely képes befogadni az egyetem külső partnereivel közös tevékenységeket, másrészt viszont meg kell tartani mindazokat az értékeket, amelyek a szervesen nőtt campuson megtalálhatók. Mindemellett szükség van egy olyan aulára, találkozóhelyre, ami az egyetem szíve tud lenni, és amely összefűzi az eltérő körú és jellegű épületeket, új, erős identitást adva a campusnak, ami története során mindig hiányzott.

Az összetett probléma megoldása ez a koncepció lett:

Ilyen lesz az új campus felülnézetből.

A fenti képen látszik, hogy az új campus háromféle épületből fog állni. A régi campusból megmarad két értékes – különböző korú – jellegadó épület, a műemlék Gondűző villa és a szocreál főépület. Ez utóbbi csak helyi védettségű, de ugyanolyan gondos felújítást kap, mintha műemlék lenne. A Gondűző esetében most először kerülhet sor az épület valódi értékeit bemutató műemléki felújításra, amit alapos kutatás előzött meg, a szakemberek számára is váratlan eredményeket hozva. Így derült ki, hogy a timpanonos tornác, amiről azt hitték, hogy jellemző eredeti formai elem, valójában későbbi, 1930-ból származó hozzáépítés, ami ennek ellenére természetesen megmarad.

Az új oktatási épület a felújított Gondűző-villával látványterven.

A madártávlati látványterven a főépülettől jobbra fent látható a Technológiai Park már bemutatott két fekete burkolatú kockája, ezt nevezhetjük Csomay-rétegnek. És megjelenik mellettük két hófehéren fénylő, üveghomlokzatos új épület. Az egyik a bontásra ítélt szocreál B-épület helyére szánt, hasonló telepítésű új oktatási épület, a másik – a főépülettől jobbra – a Tudásközpont kockája. A tervező 3h Építészirodát tervpályázaton választották ki a feladatra.

A zugligeti campuson nincs túl sok szabad hely, ezért a tudásközpont felépítése érdekében bontásra ítélték a 90-es évekbeli kollégiumot. Elsőre meglepő, hogy egy nem túl régi, műszakilag teljesen elfogadható állapotú épületre dózerolás vár, és az is, hogy a campuson nem lesz kollégium. A döntésre mégis magyarázat, hogy az új tudásközpontot lehetetlen lenne a telken máshol elhelyezni, mivel a campus harmadik nagy értéke maga az ősfás park, amiből vétek lenne újabb részt kihasítani. A kollégiumi épület szerkezetileg annyira kötött rendszerű, hogy gyakorlatileg lehetetlen lett volna más célra átalakítani, és a telken rézsútosan elhelyezett telepítése sem szerencsés.

Az új főbejárat a régi főépület és a Tudásközpont között

A Farkasdy-féle szocreál főépület és az új Tudásközpont között, félig a föld alá rejtetten létrejön az egyetem új szíve, a közösségi tér, amely összeköti az épületeket, és megnyílik a Zugligeti út felé. Ennek a főbejáratnak a korábbi, nyertes terven még sokkal épületszerűbb volt a látványa, hosszú, üvegezett nyaktagként kapcsolta össze a két tömböt. A terv azonban változott, mégpedig egyértelműen az előnyére: a Zugligeti út felé az uralkodó látványelem egy zöld domb lett, amelyben bevágásként jelenik meg az aulába bevezető főbejárat. A változás azt a célt szolgálja, hogy az egyébként egyáltalán nem kicsi egyetemi épületegyüttes jobban beleilleszkedjen a környék kertvárosias összképébe, amire a zöldben szabadon álló építmények jellemzőek. (Itt lehet megnézni az eredeti tervet, és összehasonlítani a friss változattal.)

A túloldalon, a campus belseje felé ez a tér egy nyitott lépcsősorral vezet fel a Technológiai Park épületei felé. A lépcsősor üldögélésre, jó időben szabad ég alatt tanulásra, napozásra csábít. Érdemes ezt összevetni azzal a kelet-ukrán hangulatú büfé előtti placcal, ahova korábban a diákok a campuson kitelepülhettek:

Az aulából a Technológiai Park irányába felvezető lépcső valószínűleg kedvelt ücsörgőhely lesz.

A Tudásközpont tényleg jó nagy tömb, ezért az építése komolyabb tereprendezési munkálatokkal fog járni, de a campus parkja alapvetően nem csorbul, sőt annak köszönhetően, hogy az eddigi szedett-vedett, rendszertelenül elhelyezett épületállomány helyett minden épített elem egy logikus térbeli rendbe illeszkedik majd, a zöldterületek is áttekinthetőbbek, összefüggőbbek és használhatóbbak lesznek.

A projekt részeként az egész kert megújul, az elöregedett fákat, burkolatokat, padokat, lámpákat kicserélik, és a campus előtti közterületet is felújítják a Zugligeti úton, ahol zöldbe ágyazott parkolót alakítanak ki. A MOME és a kerületi önkormányzat is nyitott campust szeretne, ezért mind a közösségi terek, mind a park szabadon látogatók lesznek a környéken lakóknak és a budapestieknek.

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.