valasz.hu/itthon/en-dontom-el-milyen-mezt-huzok-25199/?cikk_ertekel=1&ertekeles=3

http://valasz.hu/itthon/en-dontom-el-milyen-mezt-huzok-25199/?cikk_ertekel=1&ertekeles=3

Szólt a rádió

/ 2010.10.23., szombat 18:03 /
Szólt a rádió

Ott volt az ostromlott Rádióban október 23-án, Mindszenty és Nagy Imre mellett, amikor azok történelmi rádióbeszédeiket tartották. A ma is aktív bemondó Debrenti Piroskánál kevesen kerültek közelebb a történelemhez - és kevesen tudták mégis ennyire távol tartani magukat tőle.

Délben kezdte a szolgálatot. Egy órakor felolvasta a híreket, úgy, ahogy mindig: érzelemmentesen, szépen, tagoltan. Gyülekezési tilalom. 1956. október 23-át írtunk. Bármilyen kellemes, megnyugtató hangja van is, a hír ezúttal erős izgalmi állapotba hozta a Műegyetem felvonuló diákjait. Egy órával később ugyanő, Debrenti Piroska volt az, aki az éterbe mondta: Piros László belügyminiszter feloldotta a tilalmat. Néhány óra múlva forradalom volt Pest utcáin.

Ötvennégy évvel a történtek után ülünk ugyanott, a Rádió Bródy Sándor utcai épületében. Természetes helyzet ez, nem nosztalgiázás: Debrenti Piroska mindmáig a Rádió bemondója. 84 évesen már nem mindennap jár be - a Rádiókabarét viszont, ahogy 1960 óta mindig, ma is az ő konferálásával hallhatja a nagyérdemű.

Üzenetek WC-papírról

Arra az október 23-ra szinte percről percre emlékszik. Este nyolcig megállás nélkül dolgoztak - olyan apróságokkal, hogy éppen el akarják foglalni az intézményt, a bemondó nem törődhet. Fél kilenckor mindenesetre lejárt Debrenti Piroska szolgálati ideje, ekkor viszont már esélytelen volt kijutni az épületből. "Az ablakból akkor még ki lehetett látni a Pollack Mihály térre, látszott, hogy a Nemzeti Múzeum egyik ablakából lövik a Rádiót."

Könnygázgránátokat is dobáltak: már csak vizes törülközővel az arcon lehetett közlekedni az épületben. Éjjel fél kettőkor jött az ötlet: a Múzeum utca felé, a garázson keresztül talán ki lehetne jutni. "Négykézlábra estünk, kúsztunk, mint a kutyák, nehogy eltaláljanak." Másodmagával szerencsésen ki is jutott - a rádiós igazolványukat viszont jól eldugták. A Szabad Nép székházánál óriási lánggal égtek már az újságok.

Huszonnegyedikén már a Parlamentből közvetített a Rádió, Szepesi György állta a sarat. Ekkortól volt hallható a forradalom himnuszává lett Egmont-nyitány. "Egyes rádiósok utólag tudatos szerkesztéssel magyarázták ezt. Azzal, hogy Egmont is szabadsághős volt" - meséli Debrenti, majd hozzáteszi: szabadsághős volt, az igaz, de nem ezért került fel a lemez a stúdióban. Csupán azért, mert nem volt választék: egy operettlemez, egy magyarnóta-válogatás, meg ez a Beethoven volt a Parlamentben, semmi más. 25-én reggel újra szolgálatba helyezték.

Debrenti Piroska 1956-ban a parlamenti stúdióban

Aznap reggel úgy ment el otthonról, hogy este jön. Ember tervez... Csak 28-án, vasárnap délután ért haza. "A katona, aki felvezetett a kis parlamenti stúdióba, kedvesen felhívta a figyelmemet: ne tessék az ablakokhoz közel menni, szemből lőnek." 25-én, a véres csütörtökön, az Országház előtti tömegmészárlás napján nem lehetett kilépni az épületből. Mint a szardíniásdobozban a halak, úgy aludtak a padlón, szőnyegekkel takaróztak.

Napközben ment a munka. Nem csak az olyan hivatalos híreket mondták be, hogy kinevezték a kormány tagjait - valódi közösségi teljesítményt, szolgáltatást is nyújtott a rádió. Olykor WC-papírról olvasták be a néhány soros kis közleményeket, amelyeket a kapunál adtak le az emberek családtagoknak szóló rövid üzenetekkel. A komoly hírek - a bemondó számára - kevésbé voltak érdekesek.

Néhány óra alatt is képesek voltak 180 fokos fordulatot venni ezekben a napokban, annak pedig, aki beolvasta őket, fogalma sem volt, mennyi bennük az igazságtartalom. 1953 óta, amióta a rádióban dolgozott, Debrenti Piroska megszokta már, hogy a politikai hírek természete ilyen. "A bemondó megkapja a szöveget, felolvassa, majd el is felejti. El is kell. Nem érdemes megjegyezni - a politikaiakat különösképp nem."

Van azonban néhány történelmi jelentőségű szöveg, amelyek elhangzásánál Debrenti Piroska is jelen volt. Örkény István híres sorait - "Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon" - ugyan éppen nem ő mondta be, hiszen 28-a délutánjától otthon volt, de november 3-án este hétkor újra szolgálatba állt.

A stúdióban Mindszenty József volt a vendég. Nagyjából fél méterre ült tőle, igaz, Bőzsöny Ferenc konferált - a hercegprímás külön kérése volt, hogy férfihang szólaljon meg előtte. Nagy Imre éppen aznap alakította ki szélesebb koalíciós kormányát, amelyet Mindszenty ebben a beszédében "a bukott rendszer örökösének" nevezett. Az érsek ezután kiment a stúdióból, de nem jutott messze - kijárási tilalom volt, bent rekedt a Parlamentben.

A bemondónőt még ma is hallani a rádióban

Áthajolt Nagy Imrén

Negyedikén reggel ötkor újra adás. Debrenti Piroska kezében papír, arról olvasta, hogy szoptatós anyák mit és hogyan adjanak a gyereknek, amikor hirtelen őrült módon lőni kezdtek. "A hollók is mind felröppentek a parlament belső udvarán, de az adást nem szakítottuk félbe - a rádiónak szólnia kell." Néhány perc múlva, negyed hatkor Tildy Zoltán társaságában megérkezett a stúdióba Nagy Imre. Leült a mikrofonhoz, kezdte volna a beszédét. "Engedje meg, hogy mondjak valamit, hogy mégis ki beszél..."

Debrenti áthajolt a miniszterelnök fölött, bekapcsolta a mikrofont és bemondta: "Kedves hallgatóink, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke szól a magyar néphez." Ekkor következett a bejelentés: "Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével."

Ez után már csak a Himnusz és a Szózat szólt, Nagy Imre és Tildy elmentek. "Tíz perc múlva jön vissza Tildy és kérdi: nem láttátok Nagy Imrét? Nem láttuk. Erre ő: fölment a szobájába azzal, hogy valamit fennhagyott, azóta nem találom. Valószínűleg akkor ment a jugoszláv követségre" - emlékszik a bemondó. "Bibó még bent volt, alattunk, a félemeleten. Ott ült nyugodtan, dolgozott, miközben eszeveszetten lőttek."

Nem volt mit megtorolni

Háromnegyed hétkor Mindszenty is ott volt még a szemközti szobában. "Óriási fehér zsebkendővel törölgette a homlokát." Azt, hogy egy orosz katona nem sokkal később kizavarta, s akkor ment át az amerikaiakhoz, Debrenti Piroska már később hallotta - ezekben a percekben ugyanis már hazafelé tartott, két tank között vágva át: nem tudott oroszul, ahogy bemondó kollégái sem, nem tűnt hát jó ötletnek bent bevárni a szovjet csapatokat.

A forradalom után is dolgozott tovább, megszakítás nélkül, a megtorlás nem érintette. Nem csoda. Nem vett részt a forradalomban, csak éppen a véletlen folytán nagyon közel került azokhoz, akiken az ország sorsa múlt. Meg aztán "a bemondó nyomorult kis földi lény. Nem érdekes a politika számára". Nem mintha lenézné a szakmáját. "Minden jó rádiós bemondóként kezdte. Ők még tudtak is magyarul."

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.