Szomszéd várak

/ 2011.07.18., hétfő 09:03 /
Szomszéd várak

Pozsony nem tervezi, hogy részt vesz Magyarország politikai karanténba zárásában. De a konfrontációt még egy galambszelíd budapesti kormány sem kerülhetné el: a szlovák nemzetépítés ugyanis a magyarok rovására történik.



Lehetetlen volt nem arra gondolni Orbán Viktor miniszterelnök uniós elnökséget lezáró európai parlamenti meghallgatásán, hogy Borut Pahor hetvenkedése talán mégsem volt alap nélküli. A szlovén miniszterelnök egy kiszivárgott háttérbeszélgetésen azt mondta: a félév után "elszigetelik Magyarországot". Az uniós parlamentben egymást érték a magyarországi demokrácia állapota miatt aggódó szlovén, román és szlovák felszólalók, a magyar alkotmányt pedig - igaz, semmire nem kötelező - határozatban ítélte el a szocialista, a liberális, a zöld és a szélsőbaloldali frakció. Északi szomszédunk érezhetően begyújtotta a rakétákat. Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök például a múlt heti nagyköveti értekezleten kijelentette: attól tart, hogy Magyarország az uniós elnökség lezárása után olyan programokat fog megvalósítani, amelyek "Szlovákia számára elfogadhatatlanok" - azaz a "veszély" felemlegetésével az államfő előre megideologizálta az ellentámadást. Kemény hangot ütött meg a magyar alkotmánnyal és a kettős állampolgársággal kapcsolatban Mikuláš Dzurinda külügyminiszter is.

A Heti Válasz ezért Pozsonyban kutatta, mik a tervei Iveta Radičová éppen egy éve megalakult, négypárti mivoltából fakadóan meglehetősen ingatag jobbközép kormányának és a szlovák politikának. Amit nemcsak a budapesti nemzetpolitikai kezdeményezések, hanem szerencsésnek aligha nevezhető kijelentések is tüzelnek. Ilyen volt nemrég Kövér László egyik interjúja, amit a Hospodáršké Noviny cseh gazdasági lapnak adott. A házelnök azt mondta: a bős-nagymarosi vízmű egyoldalú megépítésével Pozsony megváltoztatta az államhatárt, amit hazánk a nemzetközi jog segítségével próbált orvosolni, pedig akár "katonai erőt" is alkalmazhatott volna.

A legendás standardok

Mindezek ellenére a helyzet különbözik az egy évvel ezelőtt leváltott, de továbbra is népszerű Robert Fico érájától. (Pártja, a Smer jelenleg a szavazatok negyven százalékára számíthatna.) Konkrét ügyekben - Ipoly-hidak, Miskolc-Kassa gyorsforgalmi út építése, gázvezetékek összekötése - történt előrelépés, s Radičová miniszterelnök stílusát sem lehet egy lapon emlegetni a gyengélkedő magyar gazdaságon többször nyíltan gúnyolódó baloldali politikuséval.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az alapvető szlovák nemzetállami célok változtak volna. Arról érdeklődünk tehát Ivan Štefanecnél, a kormánytag Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) képviselőjénél, a pozsonyi parlament európai ügyek bizottsága elnökénél, részt vesz-e Szlovákia egy Magyarországot esetleg elszigetelő akcióban. "Az Európai Unióban senkit nem lehet elzárni a többiektől, ezer szállal kötődünk egymáshoz" - cáfol lapunknak Mikuláš Dzurinda pártjának politikusa. A Szlovákia által élesen vitatott magyar könnyített honosításról szólva kifejti: szerinte egy állam annak ad állampolgárságot, akinek akar, de ez csak akkor logikus lépés, ha családi összeköttetéseket ismernek el a közjogi kapcsolattal. De - teszi hozzá rutinos külügyesként - az "európai standardokhoz való visszatéréssel" és párbeszéddel felül lehet kerekedni a nézetkülönbségeken. Ezért arról érdeklődünk, miért egyedül Szlovákia érezte úgy a térségben, hogy az "európai standardokat" drasztikus, a kettős állampolgárságot büntető jogszabállyal kell védelmeznie. Štefanec elismeri, a válasz nem volt megfelelő, s azt belpolitikai okokkal, Robert Fico kampányával magyarázza. "Eddig a módosításra a koalíció belviszonyai miatt nem került sor, de még az idén lépni fogunk" - ígéri az elnök.

Valóban: a konzervatív SDKÚ, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a liberális SaS és a szlovák-magyar vegyes párt, a Most-Híd alkotta koalíció néha egy kártyavár magabiztosságával áll a lábán. Radičová kormányfő például már lemondással fenyegetőzött, mire - több hónapos huzavonát követően - megválasztották az ország új főügyészét.

Ugyanakkor a miniszterelnök tekintélye sem egyértelmű: a kétszeres kormányfő Mikuláš Dzurinda külügyminiszterként is dominálna. "Dzurinda szereti magát egyszerű liftesfiúnak beállítani, aki szerényen a többiek szolgálatára áll. De mégiscsak arra az emeletre megy a koalíció, ahová ő akarja" - szemlélteti a helyzetet Michal Horský, a nagyszombati egyetemen oktató neves politológus. Úgy látja, a koalíció eltelt egy évének bizonytalanságai abból is következnek, hogy korábban mindig a legerősebb pártvezér ült a miniszterelnöki székben. Radičová profilja sokkal inkább civil, ő szinte "antipolitikus politikus". Horský szerint egyértelmű, hogy a kettős állampolgárság vagy az új magyar alkotmány ügye nem taktikai érdekekből szerepel a pozsonyi politika első vonalában. "Míg a csehek nemzeti önépítése a németekkel szemben zajlott, nálunk ezt a szerepet a magyarok töltötték és töltik be" - mondja a politológus, aki szerint a budapesti kormány "érzéketlensége és merevsége" csak ront a dolgon. "A magyarok attól szenvednek, hogy a világban alig tudnak róluk és problémáikról, minket meg az traumatizál: nemzetközi színtéren láthatatlanok vagyunk" - hasonlítja össze a nemzeteket az elemző.

Jelentéktelen az útlevél?

Pozsony azonban biztos nem az a hely, ahol nem tudnak rólunk, az általunk faggatott politikusok kivétel nélkül naprakészek a magyar közéletből. A pálmát Dušan Čaplovič, a Fico-kormány kisebbségi ügyekért is felelős miniszterelnök-helyettese viszi, aki nemcsak a másfél héttel ezelőtti tisztújító Fidesz-kongresszus szavazatarányaival volt tisztában, de még az alelnökök beszédéből is idézett lapunknak - főleg azért, hogy mondandóját alátámassza.

"Már a Vladimír Mečiar és Horn Gyulaáltal aláírt alapszerződés is leszögezte, hogy a kisebbségekért azon országok felelősek elsősorban, ahol élnek. Nem lehet az államok ügyeibe kívülről, egy törvénnyel beavatkozni" - mondja a Fico pártjához tartozó politikus, aki most a parlament oktatásért, ifjúságért és tudományért felelős bizottságának elnöke. Mikor arról érdeklődünk, hogy ezek szerint a pozsonyi állampolgársági törvény 1997 és 2005 között hatályos módosítása (amely szlovákiai állandó lakhely nélkül is állampolgárságot adott a szlovák felmenőkkel bíró külföldieknek) is ilyen "területen kívüli" jogszabály volt, Čaplovič kifejti: természetesen "más esetről" van szó. Hiszen az a kedvezményes honosítás "családi kapcsolatokon" alapult. "Remélem, a magyar fél átértékeli állampolgársággal és szavazati joggal kapcsolatos álláspontját. Mi mindenesetre nem fogjuk hagyni, hogy Dél-Szlovákia átjáróház legyen" - keményedik riportalanyunk, hogy aztán a felvidéki magyarok érdekeiért aggódjon. Mondván, az állampolgársági törvénnyel a budapesti politika "játékszereivé" válnak. Nem lenne-e jobb meghagyni a kisebbségieknek a választás szabadságát a kettős állampolgársággal kapcsolatban? - így a következő kérdésünk -, mire az addig "területvédő" politikus hirtelen irányt vált. Arról beszél, hogy mindannyian uniós állampolgárok, a schengeni rendszer részesei vagyunk, tulajdonképpen felesleges nagy jelentőséget tulajdonítani útleveleknek és egyéb dokumentumoknak.

A politikus aggodalmait hallgatva lehetetlen nem felidézni a 2001-2002-ben történteket. Akkor a státustörvény kapcsán hangzottak el a mostanihoz hasonló "burkolt revizionizmusról" szóló vádak. Tíz év alatt a felvidéki magyarok közel negyede, 125 ezer ember kapta meg a magyarigazolványt anélkül, hogy a legcsekélyebb fenyegetés érte volna Szlovákia területi integritását. De Pozsony akkor is mindent bevetett: 2002 februárjában Peter Weiss, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke (jelenlegi budapesti szlovák nagykövet) Magyarországra látogatott, és találkozott Kovács László MSZP-s pártvezetővel. Ezt követően Pozsonyban a státustörvénnyel kapcsolatos magyar-szlovák nyilatkozat kétoldalú tárgyalásokon már egyeztetett tervezete helyett egy teljesen új, kemény szöveget fogalmaztak, majd a budapesti jogszabályt elítélő döntés született. Duray Miklós a Magyar Koalíció Pártja részéről kijelentette: a pozsonyi parlamenti vitában és az elfogadott dokumentumban a magyar balliberális ellenzéki pártok érvei köszöntek vissza. Kovács a Weiss-találkozó tényét elismerte, de tagadta az internacionalista segítségnyújtást. Úgy tudjuk, a Robert Fico közeli szövetségesének számító, Budapesten 2009 óta szolgáló Weiss (a rendszerváltás után vezetésével alakultak át a szlovák kommunisták a Demokratikus Baloldal Pártjává) most is kapcsolatot keresett a budapesti szocialistákhoz. Mégpedig a hivatalos magyar nemzetpolitika elleni nemzetközi fellépés összehangolásának szándékával. Az elsősorban a Smer érdekeit szolgáló, s így diplomáciai szempontból erősen vitatható kezdeményezésről a budapesti szlovák nagykövetségen érdeklődtünk, ahol azt a választ kaptuk, hogy "a felvetett állítás badarság és valótlanság".

Körülményes nyelvhasználat

Nemcsak a kettős állampolgárság és az új alaptörvény szerepelt mostanában a pozsonyi politika magyar menüpontjában, a kisebbségi nyelvhasználati törvény is lehetőséget adott a pengeváltásokra. A nemrég elfogadott jogszabály legnagyobb kérdése az volt, hogy a szlovák parlament hajlandó-e leszállítani a jelenlegi húszszázalékos kisebbségi nyelvhasználati küszöböt. A kérdés a koalíciót is megosztotta. A döntés végül megszületett, ezentúl azokon a településeken is használhatják a hivatalokban anyanyelvüket a kisebbségek, ahol a lakosság 15 százalékát teszik ki. Ám legkorábban csak 2021-től lép életbe a szabály, ugyanis két egymás utáni népszavazáson is el kell érni a küszöböt. Ellentétben az eredeti javaslattal, mégsem kell majd kisebbségi nyelven tudó hivatali személyt alkalmazni az önkormányzatoknál. A kisebbségi polgárokat eredetileg nagyvonalúbb szabállyal kecsegtető Radičová-kabinet pálfordulásának okairól már Ondrej Dostált faggatjuk. A Most-Híd listáján parlamentbe jutott, egyébként egy kis konzervatív pártot képviselő politikus egyetlen szlovákként szólalt fel a 2009-es dunaszerdahelyi gyűlésen, amelyet magyar szervezetek a Fico-féle diszkriminatív államnyelvtörvény elleni tiltakozásul hívtak össze. "A szlovák demokraták másként beszélnek kormányon és ellenzékben. Társadalmunk sokszor ingerülten áll a kisebbségekkel, különösen a magyarokkal kapcsolatos kérdésekhez" - mondja a Heti Válasznak Dostál. Ugyanakkor szerinte a budapesti politika a szlovák választók körében rossz vért szül: sokan gondolják úgy, hogy Magyarország valójában a területi revízión dolgozik. Ezt megerősíti Pfundtner Edit, a Most-Híd, s egyben a parlament alkotmányügyi bizottságának alelnöke. "Ha valaki kiskorától a magyarveszélyről hall, képtelen elfogadni, hogy Trianonra lehet emlékezni a visszacsatolás követelése nélkül" - magyarázza a politikus. A képviselő ugyanakkor a nyelvhasználati törvényt nem érzi kudarcnak: szerinte siker a 15 százalékos küszöb elérése, amiképpen az is, hogy 2012-től a jogosult településeken kétnyelvű okmányok állíthatók ki.




KRITIKUS EGY ÉV

A parlamentből tavaly kiesett, ám az őszi önkormányzati választásokon pozícióit megtartó Magyar Koalíció Pártja (MKP) élesen bírálja az egyéves Radicová-kabinetet és annak tagját, a Most-Hidat. Farkas Iván, a párt gazdasági és régiófejlesztési alelnöke a szlovákiai magyar sajtónak tartott értékelésében sérelmezte, hogy a kormányzat elsősorban az északi Trencsén és Zsolna kerület munkahelyteremtő beruházásait támogatta, miközben a magyarok által is lakott déli területeken jóval nagyobb a munkanélküliség. A politikus leszögezte, a kormány első évében bizonyossá vált, hogy az ígéretek ellenére 2014-ig nem bővül majd érdemben a dél-szlovákiai gyorsforgalmi úthálózat. Szigeti László, az MKP oktatásért és kulturális ügyekért felelős alelnöke a kisebbségi szervezetek finanszírozásának átalakítását sérelmezte. Például azt, hogy a Most-Hídhoz köthető Kalligram kiadó 38 pályázatából 36 sikeres volt, miközben a legjelentősebb szlovákiai magyar kulturális szervezet, a Csemadok a korábbi éveknél jóval kisebb összegekkel kénytelen beérni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.