heti-valasz.hu/itthon/a-het-legjobb-kozeleti-coubjai-7-resz-128788

http://heti-valasz.hu/itthon/a-het-legjobb-kozeleti-coubjai-7-resz-128788

SZOVJET ATOMTITKOK MAGYARORSZÁGON

/ 2005.07.21., csütörtök 12:15 /

A közkeletű történészi vélekedésekkel szemben a szovjetek már a hatvanas évek első felében atomfegyvereket telepítettek hazánk területére. A hirosimai atombomba erejét többszázszorosan meghaladó arzenált háború esetén a Magyar Néphadsereg is használta volna. A Heti Válasz cikksorozatában bizonyítja, hogy az atomfegyverek már 1963-ban itt lehettek.




A MÓDSZER

Idén áprilisban interjút készítettünk az Egyesült Államokban élő Belovai Istvánnal, a CIA magyar emberével, akit 1986-ban kémkedés vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek Budapesten. Belovai térképet bocsátott lapunk rendelkezésére, amelyen a szovjet atomfegyverek magyarországi elhelyezését mutatta be. Több hónapig tartó munka kezdődött, ellenőriztük a helyszíneket, és szembesültünk vele, hogy ezt a témát Magyarországon senki sem kutatja, ám a szakértők más irányú munkájának értékes "forgácsaival" gazdagíthatjuk a képet.

Békés Csaba, a 56-os Intézet történésze, a Hidegháború-történeti Kutatóközpont igazgatója a Varsói Szerződés katonapolitikájába ágyazva láttatta a történések okait.

Ehrenberger Róbert, a Hadtörténelmi Levéltár munkatársa és Okváth Imre, a Történeti Levéltár történésze, tudományos főosztályvezetője a hatvanas évek levéltári forrásainak megismerésében segített.

Sajtos Sándor nyugállományú alezredes, a hadtudomány kanditátusa a volt szovjet bázisokat járta be lapunkkal.

Szentesi György nyugállományú mérnök ezredes, a hadtudomány kandidátusa az atomrakéta-rendszerek ismertetésével és archív fotókkal támogatta munkánkat.

Vándor Károly, a Szovjet légierő Magyarországon és Ausztriában című könyv szerzője (
www.soviet-airforce.com) "tárgyi" bizonyítékokkal - egykori szovjet kitüntetéseken és dokumentumokban szereplő helyőrségi azonosító számokkal, a nádudvari szovjet lőtéren gyűjtött, felrobbantott atombomba-imitációkkal, lezuhant szovjet gépek MÉH-telepről megmentett darabjaival, nálunk szolgáló szovjet tisztek visszaemlékezéseivel és archív fotók százaival segítette kutatásunkat.



Németh Miklós miniszterelnököt két héttel kinevezése után, 1988 decemberében érte kormányfői megbízatásának legmegrázóbb élménye. Grósz
Károly pártfőtitkárral a Honvédelmi Minisztériumba kellett mennie, ahol Kárpáti Ferenc miniszter fogadta őket. A lift azonban nem felfelé, hanem lefelé indult velük. Ablaktalan szobába érkeztek, ahol egy asztalon orosz és magyar nyelvű dokumentum feküdt. A vörös és fekete tintával, kézzel írott szovjet-magyar atomszerződésen Kádár János és mások mellett Lázár György és Grósz Károly kézjegye, valamint szovjet vezetők aláírása szerepelt.

Négy hónap múlva Moszkvában a kormányfő arra kérte Gorbacsov pártfőtitkárt, vonják ki a szovjet atomfegyvereket Magyarországról. Németh Miklós jegyzetein szerepelt Nagyvázsony neve is. Mint ahogy a volt kormányfő Tőkés Rudolf A kialkudott forradalom című könyvéhez adott nyilatkozatában is megerősíti, Gorbacsov öt hónappal később, 1989 szeptemberében Rizskov miniszterelnökön keresztül üzent, teljesítették kérését.

Mindez titokban történt. A magyar lakosság csak 1990-ben értesült róla, hogy voltak nálunk atomfegyverek - akkor, amikor Mihail Mojszejev vezérkari főnök bejelentette kivonásukat. Úgy tudjuk, a Kis-Moszkvának nevezett nagyvázsonyi bázisról eltérő módon történt a szovjet csapatok kivonulása, mint másutt az országban. Amikor a szovjet parancs és a magyar határőrség alakulata megérkezett, magyar állt a szovjet őr helyére, az pedig ment csomagolni. A helyiek szerint a határőrök az atomrakétafejeket is látták, mielőtt a szovjetek elvitték őket. Az atombiztos bázist azóta a honvédség őrizteti, szakértőnk lapunk munkatársával először, több mint egy hónap várakozás után a vezérkari főnök engedélyével léphetett be területére. (Sorozatunk következő részében képriportban számolunk be az ott látottakról.)

ELJÁTSSZUK A VILÁGHÁBORÚT

Békés Csaba kutatásaiból tudjuk, hogy Kádár János 1961. június 10-én jelentette be a Központi Bizottság ülésén, hogy Grecsko marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka jelezte: belátható időn belül felmerülhet, hogy a magyar hadsereget atomtöltetű rakétákkal látják el. De vajon hogyan kerülhetett a magyar hadsereg kevesebb mint öt évvel az 1956-os "ellenforradalom" után atomközelbe?

A hidegháborúban jelentős fordulatot hoz az 1957-es év, amikor a szovjeteknek a világon elsőként sikerül interkontinentális rakétákat kifejleszteniük. Az amerikaiakra hihetetlen hatást gyakorol a tény, hogy a Szovjetunióból termonukleáris rakétákat indíthatnak, amelyek elérhetik az Egyesült Államokat. Amerika területi sérthetetlenségének korszaka véget ér, és ez átalakítja a katonai gondolkodást. A két szuperhatalom atomarzenálja a hatvanas évek elején olyan nagy, hogy azzal totális háborút már nem lehet nyerni, mert mindkét ország elpusztulna. Békés Csaba szerint ebből következik a hidegháborús paradoxon, hogy bár egy háborúban mindent a rakéták döntenének el, a hatvanas évektől a katonai szakemberek nem elsősorban atomháborúban gondolkodnak, hanem olyan hagyományos szárazföldi hadviselésben, amelyben atomfegyvereket is bevetnek. Így kerülünk mi előtérbe, ezért válik stratégiai előnnyé, hogy Magyarország területén is vannak kisebb hatótávolságú atomfegyverek. Ahogy Szentesi György mondja, most már a szemben álló csapatoknak is van atomfegyverük, amit egymás ellen be tudnak vetni. "Mindez anakronisztikusan hangzik: tele a világ interkontinentális rakétákkal, és mi eljátsszuk a második világháborút, kicsit fejlettebb eszközökkel" - fogalmaz Békés Csaba.

BÉCS MEGSEMMISÍTVE

Okváth Imre történész szerint a magyarok elvi szinten már 1955-től gyakorolják az atomfegyverek alkalmazását. 1963 októberében a Gyopár fedőnevű hadgyakorlaton Czinege Lajos honvédelmi miniszter értékelő beszédének 19. oldalán olvasható, hogy "az atomfegyverek és az azokat célba juttató erők és eszközök alkalmazásában némi javulás mutatkozik". A rakéták átvételére "találkozási pontokat" kellett kijelölni, hiszen a magyar hadsereg kezében nem voltak atomtöltetek. A pontokat a találkozás előtt hat órával jelölték volna ki. Ám mivel a szovjeteknek Kárpátalján is volt atomraktáruk, ahonnan hat óra alatt el lehetett érni a hadgyakorlat területét, ez még nem bizonyítja, hogy a szovjetek már 1963-ban tároltak atomfejeket Magyarországon - erősíti meg Okváth Imre történész.

Témánk szempontjából a legfontosabb katonai forrást, egy 1965-ös szovjet-magyar törzsgyakorlat jegyzőkönyveit is Okváth Imre találta meg a Hadtörténelmi Levéltárban. A forgatókönyv alapján itt nem kis hatóerejű atomfegyvereket vetettek be - természetesen csak a térképasztalon -, hanem válaszcsapásként elpusztították volna egyebek mellett Bécset ("a város teljesen megsemmisítve"), Münchent ("a város rombolva"), Veronát ("a város teljesen megsemmisítve") és Vicsenzát (sic!) is. "Józanul mérlegelő ember nem gondolhatta, hogy a Nyugat lebombázza Magyarországot, majd a magyar hadsereg atomszennyezett területen elindul dalolva, majd a terv szerint elfoglalja Észak-Itáliát és Ausztrián keresztül Dél-Németországot" - fogalmaz Békés Csaba.

A hadi játék azért rendkívüli fontosságú, mert először szimulálnak olyan helyzetet, amelyben nincs idő a sorállomány mozgósítására, "meglévő állománnyal és feltöltöttséggel kezdik meg a hadműveletet". A dokumentum felsorolja az atomkészleteket, ám annak értelmezése összetett szaktudást igényel. A Heti Válasz kérésére ezért rakéta- és légierő-szakértő is átnézte az anyagot, új megvilágításba helyezve a már korábban megismert forrásokat is.

Mielőtt a vizsgálathoz hozzáfognánk, idézzük fel, hogy Magyarország 1963-ban rakétarendszereket kezdett vásárolni. Szentesi György szerint kétfélét, R-30-ast 30 kilométeres hatótávolsággal és R-170-est (amerikai nevén Scud-A) 170 kilométeres hatótávolsággal. A kulcsmondat Szentesi szavaiban, hogy az R-30-ashoz a szovjetek hagyományos robbanófejet is szállítottak, de az R-170-eshez nem. Az öt tonna indítósúlyú, 10,25 méter hosszú, 0,88 méter átmérőjű atomrakéta legnagyobb hatóereje 50-100 kilotonna volt. A mérnök ezredes szavait a hadsereg szervezeti felépítése is megerősíti: 1963-ban Nagykanizsán, Tatán, Tapolcán, Szentesen és Jászberényben harcászati rakétatüzér osztályt állítottak fel az R-30-asok számára. Tapolcára egy rakétadandárt telepítettek az R-170-eseknek, Kaposvárott pedig mozgó rakétatechnikai bázist hoztak létre. 1964-ben a rakétarendszerek elérték a készenlétet.

A RÖVIDÍTÉSEK TITKA

A dokumentumból kitűnik, hogy a "keletiek" 125 atomlőszert kapnak 6140 kilotonna hatóerővel (több mint 300 hirosimai bomba ereje), ezek közül 50 "repülő lőszer". Ám annak eldöntésére, hogy ezeket a Szovjetunióból szállíthatták-e Magyarországra, vagy már itt voltak, a legárulkodóbb a "megindulási", vagyis a kiindulási helyzet rovat. R-170-esből 15 atomfejjel indultak, és R-30-asból is volt 15 darab. Okváth Imre maga is úgy látja, hogy 1963 és 1965 között növelték a szárazföldi rakétaerőket, és ennek alapján már a hatvanas évek elején lehettek atomfegyverek Magyarországon.

Tisztábban látunk tehát a rakéták ügyében, de mi a helyzet a légierővel? A keletiek 125 atomlőszeréből 50 darab volt a repülőgépről célba juttatható, ebből 13 azonnal rendelkezésre állt. A hadgyakorlat jegyzőkönyve arról is beszél, hogy 214 harci repülőgéppel rendelkeztek a keletiek, közülük 25 volt atomhordozó. De hol állomásoztak? Az évtizedekig titkos dokumentum olvashatóságát egész oldalnyi korabeli rövidítéssel nehezítették. Vándor Károly ezek közül a szovjet légierőkre vonatkozókat fel tudja oldani. A 21.vb.re.e. például az 1. vadászbombázó repülőezredet jelöli. De ki tudja negyven év után, hol állomásozott az első vadászbombázó repülőezred? A választ egy korabeli kitüntetés adta meg Vándor Károly gyűjteményéből: a cirill betűs felirat segítségével azonosítani lehet, hogy az ezred Kunmadarason volt 1965-ben. Hasonló módszerrel fejthetjük meg, hogy a másik 1965-ös "atomcsapat", a 727. önálló bombázó repülőezred Debrecenben szolgált. A rövidítésözön elárulja: tíz darab, nukleáris töltet célba juttatására alkalmas bombázó repülőgép Debrecenben, 15 vadászbombázó repülőgép pedig Kunmadarason települt.

Mindezt megerősíti, hogy a kunmadarasi repülőezred elnevezése 1963 márciusában vadászrepülőről vadászbombázóra változott. Tudjuk azt is, hogy a légibázisra 1965-ben Szu-7BM gépek érkeztek. A szakirodalom szerint e típus volt az első, atomfegyver szállítására alkalmas Szuhoj. Debrecenben 1964-től repültek a kubai atomválság során világhírnévre szert tevő Il-28/U típusú gépek, ezek közül a Magyarországra telepített tíz darab volt alkalmas atomfegyver célba juttatására. Mindezek alapján a szovjet katonai levéltárak megnyitásáig is biztonsággal állíthatjuk, hogy Magyarországon a hatvanas évek első felében atomrakétafejeket és atombombákat is tároltak a szovjet csapatok.

(Folytatjuk)





KRONOLÓGIA

1961: Kádár János hozzájárul, hogy a magyar csapatokat atomtöltettel lássák el.
1963: Scud-A típusú atomrakétahordozókat telepítenek Tapolcára.
1964: Atomfegyver célba juttatására alkalmas Il-28/U repülőgépek érkeznek Debrecenbe.
1965: "Megindulási helyzetben" 30 darab atomrakétát és 13 repülő lőszert említ egy katonai dokumentum.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – felvidéki szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Durva mondat Merkelről: „Nem bírok már együtt dolgozni azzal a nővel”

Milyen lehet az a kormány, ahol a legkisebb koalíciós partner minisztere így beszélhet a kormányfőről? És nemcsak hogy így beszélhet, hanem ultimátumot is adhat neki. A csütörtökön megjelenő digitális Heti Válasz azt nézi meg, hogyan juthatott ilyen helyzetbe Németország és Angela Merkel.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.