Támogatni Gyurcsányt

/ 2011.12.05., hétfő 15:38 /
Támogatni Gyurcsányt

Nem tartja magát „hasznos idiótának”, amiért az MSZP-ből kiszakadt exkormányfő Demokratikus Koalíciójának alelnöke lett. Niedermüller Péter arról, hogy milyen az, amikor egy baloldali értelmiségi politikus lesz.


– Ön kereste meg Gyurcsány Ferencet, vagy fordítva?

– A Demokratikus Charta rendezvényén találkoztunk. Az utóbbi időben írtam néhány publicisztikát, közben egyre erősödött bennem az érzés: ezeket ugyanaz a 45 ember olvassa, ebből 15 mindig anyáz, másik 15 mindig megdicsér, a maradék meg hol dicsér, hol anyáz. Egy ideje kerestem, hogyan tudnék az elméleti politizálásból a gyakorlatiba átkapcsolni.

– Olyan áron is, hogy jegyzett antropológusból a lenini értelemben vett hasznos idióta szerepébe kerül?

– Kedves felvetés, de nem tartok tőle, hogy azzá válnék. Ha megérzem, hogy ezt a szerepet szánja nekem bárki, arrébb lépek. Másrészt a kérdésben ott van a Gyurcsány iránti tipikus viszonyulás, hogy ő úgyis csak rosszra lehet képes.

– Mi tagadás...

– Eszükbe sem jut, hogy esetleg a személyemben talált valakit, akivel közös hangot tud megütni bizonyos szakpolitikai megközelítésekben? Persze sok barátom kérdezte, hogy ez már az öregkori leépülés jele-e. Mármint hogy szerepet vállaltam a pártban. Nem az. Úgy gondolom, a Demokratikus Koalíciónak van esélye, hogy változtasson a közállapotokon. Elhiszem persze, hogy mi nem értünk egyet abban, mi is van ma itt, vagy például Gyurcsány Ferenc megítélésében.

– Dániel Péterrel például egyetért ezekben. Milyen érzés az elismert kutatónak egy platformra keveredni a ketchupkenő, Wittner Máriát leprostizó gyurcsányista ügyvéddel?

– Nem keveredtünk egy platformra. Elítélem, amit írt. Borzalmas Facebook-bejegyzése után jeleztük: Dániel nem tagja a Demokratikus Koalíciónak, de nem is érdemes kérnie ezt. Nem fogjuk fölvenni. Ez után írt egy bejegyzést, hogy nem vagyunk szolidárisak, márpedig így nem lehet Orbán ellen harcolni. Ezen a szinten nem is akarunk senki ellen harcolni.

– Kuncze Gábor tagsága is felvetődött. A Révész Mártíriuszozás belefér?

– Kuncze azt nyilatkozta, hogy nem kíván csatlakozni. Egyébként nekem nem fér bele, ahogy az sem, amikor az Országgyűlés elnöke a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát idióták gyülekezeteként írja le. Nem visszalövöldözni szeretnék, csak jelezni: magyar politikusok időnként kiejtenek a szájukon olyasmit, amit Európában rajtuk kívül senki, s igazságtalan, ha csak a rossz Kuncze- és Gyurcsány-mondatokat emlegetjük fel. De szeretném, ha nem anyázásból, egymásra való mutogatásból állna a politika.

– Nem lehet, hogy van jogos anyázás is? Mondjuk amikor jelenlegi elnökük nem mondott le az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után.

– Utalhatnék arra, amikor Orbán Viktor azt mondja: „Ne arra figyeljenek, amit mondok.” A politikai kultúrával van gond.

– Az, hogy a politikus ígér a kampányban, és nem veszi komolyan, nem ugyanaz, mint amikor egy kormányfő stikában csődbe viszi az országot.

– Elfogadom, hogy a szociálliberális kormányok nem folytattak mindig jó gazdaságpolitikát, de ne feledkezzünk meg az előzményekről sem. Egyébként pedig győzzenek meg, hogy ma ez jobban megy. A The Wall Street Journal például múlt héten írta meg, hogy a leginkább krachesélyes ország a miénk. Csakhogy ha a gazdaság helyzete drámaivá válik, az ellenzék minden európai országban felelősséget vállal a helyzet megoldásában.

– A kormányfő meg általában lemond...

– Ám az ellenzék is igyekszik konstruktívan részt venni a vitákban. A Fidesz meg ma azt vizsgálja, ki engedte meg a devizahitelezést, miközben saját politikusai számomra felfoghatatlan összegeket vettek fel kölcsönbe. Tehát éltek a lehetőséggel, jónak tartották a rendszert.

– 2002-ig volt támogatott lakáshitel, azt megszüntették, a devizahitelek felé nyomták a lakosságot – mintha csak a bankok érdekében jártak volna el...

– Emlékszik olyan ellenzéki kezdeményezésre, amely ezt akkoriban szóvá tette volna? Ugye, nem. Mi felelősebb ellenzék leszünk. Azok problémáira keresünk megoldást, akiknek nemcsak elvi okokból nem tetszik a rendszer, hanem egyszerűen nem tudnak úgy élni, ahogy akár fél éve még tudtak. Kevesebb a jövedelmük, januártól pedig még kevesebb lesz...

– Mégis, mitől lenne több, ha önök kormánypozícióban találnák magukat?

– Semmitől. Mégis, vannak olyan területek, ahol nem szükségszerű, ami történik. Ilyen a közoktatás. Ha egy települési iskolát átvesz az egyház, én pedig nem akarom katolikus iskolába járatni a gyerekemet, meg kell szerveznem, hogy kilométerekre járjon.

– Ha egyszer az önkormányzat nem tudja fenntartani az iskolát...

– Azokat is államosítani fogják, amelyeket meg tudna tartani az önkormányzat. Nem látom be, miért jó ez. Aztán: hol van előírva, hogy festményeket kell rendelni az alkotmányhoz?

– Ezt sokan kérdik, ehhez nem kell új párt. Mégis, mi a különbség önök és az MSZP között?


– A következő hónapok feladata lesz, hogy ez mindenki számára világossá váljon. A karakteres balraátnak, melyben az MSZP gondolkodik, szerintünk nincs értelme. Nincs társadalmi tér ahhoz a politikához.

– Dehogy nincs: nem jár segély, viszont van rokkantnyugdíj-felülvizsgálat, válság... Most aztán hatásos lehet a „több pénzt az embereknek”.

– Hiába mondják, hogy vissza kell adni mindent. Nem lehet megcsinálni.

– Csinálták már: 19 ezer forint a nyugdíjasoknak, 2002.


– Azt kérdezte, mi a különbség. Ez. Mi nem mondjuk, hogy ha kormányra kerülünk, mindenki mindent visszakap, amit a Fidesz elvett. Azon vagyunk, hogy a jelenlegi, nehéz helyzetre találjunk alternatívákat. Amit visszaadhatunk, az a politika morális autoritása.

– Gyurcsánnyal? Ifjúkommunistából hirtelenkapitalista a komcsi hálózat jóvoltából, Fittelina-ügy, Szalay utcai visszabéreltetés, őszödi üdülőügy...

– Még ha elfogadjuk is, hogy erkölcsileg nehezen tartható mindaz, amit felsorolt, érdemes megnézni, van-e másik példa, amely erkölcsileg magasabb fokon áll. Szemezgethetnék most a Fidesz környéki vállalkozások történetéből, de épp azt szeretném, ha ezeken túllépnénk.

– Nyilván. Az eddigi MSZP-médiából mekkora részt szeretnének?

– Nem tudom. Az MSZP tusakodásként éli meg a helyzetet, de nem szeretném, ha visszalődöznénk. Persze a hazai közéletben ma egyetlen konszenzuális pont van: Gyurcsány Ferenc és a DK utálata. Ebben minden parlamenti párt egyetért, ám a választók között jóval többen kedvelnek minket, mint azt a Népszabadságtól az ATV-ig bárki is gondolná. Gyurcsány Ferenc persze reálisan méri fel a helyzetét, s nem akar 2014-ben listavezető lenni.

– Bajnai Gordon?

– Még nem döntött a jövőjéről, ahogy én tudom. A valódi kérdés, hogy a szélesebb koalíciót mire lehet felépíteni. Az nem elég alap, hogy váltsuk le Orbánt. Még ha sikerülne is, de ha egy ilyen győzelem után robbanna ki a kérdés, hogy mi legyen az országgal, az rosszabb lenne, mint ha a Fidesz maradna még nyolc évig.

– Ha az LMP-s Schiffer András feljelentése folyományaként rács mögé kerülne az elnökük, folytatnák úgy is?


– Spekuláció, hogy mi van akkor, ha Gyurcsány Ferenc rács mögé kerül.

– Miért az? Gyurcsány gyanúsított.

– Várjuk ki a végét. Volt már, hogy kiderült: a gyanúsított ellen nincs bizonyíték.

– Ha ez kiderülhet, akkor mégsem koncepciós eljárás folyik – amivel Gyurcsány az ügyészséget vádolja.

– A bíróság szakértelmében bízhatunk. A fideszes kinyilatkoztatások meg olyannyira abszurdak – lásd terrorizmusgyanú -, hogy nyugodtan beszélhetünk politikai bosszúról. Amikor bűnbakokat jelölünk ki, s kimondjuk, ő a hibás mindenért, akkor lehetetlen a valódi konfliktusokról beszélni.

– Csakhogy a konfliktusokat megszemélyesítő figurák itt vannak. Például Biszku Béla, az ő szép nyugdíjával.

– A kisujjamat nem mozdítom, ha Biszku Béla nyugdíját csökkentik. Nem mondom persze, hogy mindenki egyetért ezzel a DK-ban. Bizonyára '56-ról is másképp gondolkodom, mint a DK egyes tagjai.

– Nem várható el a DK-tól, hogy '56-ot egyetlen tagja se nevezze mondjuk a fasiszta csőcselék randalírozásának?


– De. Rasszistákkal soha semmit közösen, és azokkal sem, akik '56-ról a fenti módon gondolkodnak.

– 2004. december 5. Gyurcsány volt a határon túliak kettős állampolgársága elleni kampány feje. Büszkén tartják az irányt?


– Kevés nyílt vita volt eddig a vezetésen belül, az egyik épp e kérdés körül. Nincs még közös álláspont. Az enyém: természetesen nem ördögtől való a kettős állampolgárság, az viszont kérdés, milyen jogosítványok járnak hozzá.

– Még egy kérdés: találkozott már Szilvásy Györggyel?


– Nem. Miért?

– Gyurcsány eddig mindenhová magával vitte.

– Akkor sem.

– Ha mégis megjelenne, vállalhatónak tartaná a személyét az NBH-s botrányok után?

– Ez a kérdés is teljesen spekulatív.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.