„Tatárszentgyörgyöt ne lehessen szembeállítani Olaszliszkával”

/ 2013.08.02., péntek 14:12 /
„Tatárszentgyörgyöt ne lehessen szembeállítani Olaszliszkával”

„Bőrük volt a bűnük” - ezzel a címmel készített négy kisfilmet a romákat sújtó sorozatgyilkosság áldozataira emlékezve az X Kommunikációs Központ. A rövid videókat levetítik a roma holokauszt áldozataira emlékező péntek esti ökumenikus istentiszteleten, melyen a történelmi egyházak képviselői mellett részt vesz Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is.


Az ötletgazda Varró Szilvia a közös halottak fontosságáról, a balliberális újságírók felelősségéről és Olaszliszkáról beszélt a Heti Válasz Online-nak. A cigánypasztorációval is foglalkozó Hofher József jezsuita szerzetes javasolta, hogy a filmeket mutassák be a templomi megemlékezésen. Szerinte az alkotások az önmérséklethez és az önvizsgálathoz segíthetnek hozzá, és vallja: mindenki által vallott erkölcsi alapok nélkül nem létezhet az ország. Páros interjú.

Augusztus 6-án hirdetnek elsőfokú ítéletet a cigányembereket sorozatban gyilkoló halálbrigád perében. Erre az alkalomra készültek a filmek?

Varró Szilvia: Nincs ilyen direkt összefüggés, alapvetően a szövegek elmondását baráti alapon vállaló színészek (Fullajtár Andrea, Gryllus Dorka, Nagy Zsolt, Kulka János) időbeosztása volt a meghatározó. A Vágvölgyi B. András által rendezett filmek nem annyira a perről, inkább a társadalmi emlékezetről szólnak. Az ügyet körülvevő közöny ellen akarnak szólni és arra is felhívják a figyelmet, hogy a magyar állam hivatalos szerveinek felelőssége mai napig nem tisztázott - az eljárásban erről ugyanis szinte alig esett szó. Fogalmunk sincs például arról, hogy a titkosszolgálatoknak mi volt a szerepük az eseménysorozatban. 

Hofher József : A közöny elleni küzdelem miatt gondolom én is nagyon fontosnak a kezdeményezést. Azért tetszett a négy kisfilm, mert a koncepció nem számháborúról, vádakról és viszontvádakról szól, hanem tragikus sorsokat mutat be. Hozzásegíthet az önvizsgálathoz és önmérséklethez, amire nagy szükségünk van Magyarországon.

Ha a cigányellenes gyilkosságsorozatról van szó, az apa és fia halálával végződő tatárszentgyörgyi esetnek rögtön megvan a „párja", mondjuk Olaszliszka. Nem csak a szélsőjobboldali nyilvánosságban jelenik meg az a vélemény, hogy az egyik esetben cigányokat öltek, másik esetben cigányok öltek - utóbbiról mégsem készül film.

VSZ: A videókkal az is volt a célunk, hogy valahogy lépjünk túl a kizárólagos narratívákon. Hogy egy tragikus cselekmény mellé mindig oda lehet tenni egy másikat, hogy valaki a „ti" áldozatotok, a másik viszont a „miénk". Szögi Lajos állatias és kegyetlen bűncselekmény áldozata lett és jó lenne, ha róla is készülne film. Fontos lenne, hogy üljünk le egymással, beszéljük meg és beszéljük ki a traumákat, legyenek közös halottaink. De a cigánygyilkosságok áldozatainak azért kellett meghalniuk, mert romák voltak - azaz fajgyűlölő indítékból elkövetett sorozatgyilkossággal állunk szemben. Ez a meghatározás nem áll a mégoly borzalmas olaszliszkai esetre.

HJ: Mindenki érzi, hogy feszülnek az indulatok az országban, mélyül a társadalmi-etnikai megosztottság. De ebbe nem szabad belenyugodni: minden erőszakcselekmény után meg kell állni és meggyászolni az áldozatokat. A filmek rövidek és az érzelmekre hatnak - talán olyanokhoz is eljutnak, akik nem hallottak a történetről, vagy elintézték egy kézlegyintéssel.

A balliberálisnak tartott kommunikációs szakember és a katolikus szerzetes összefogott - akárcsak a film vetítését vállaló Terror Háza és több nagyvállalat. Árokbetemetés az emlékezés jegyében?

VSZ: Többről van szó és itt önkritikusnak kell lennem. Sok éven át újságíróként magam is nem a falak lebontásához, hanem erősítéséhez járultam hozzá. Túl sokszor fordult elő, hogy egy-egy konfliktusos helyen csak a romák verziójára voltam nyitott - mondván, ők a szegények, a kirekesztettek, az áldozatok. Mi, balliberálisok befullasztottuk a nyelvet, nem volt fülünk a másik fél meghallására. Azt hittük, jót cselekszünk, de valójában gyakran a probléma súlyosbodásához járultunk hozzá. Úgy kell megújítanunk a nyelvet, hogy Tatárszentgyörgyöt ne lehessen szembeállítani Olaszliszkával. És ebben a munkában rengeteget segíthetnek a történelmi egyházak.

HJ: Nagyon rokonszenvesnek találom Szilvia hozzáállását. Tudom, hogy a világ sok dolgáról másként gondolkozunk, de éppen ezért tartom fontosnak az együttműködést. Kellenek a közös alapok: ha együtt akarunk élni ebben az országban, történelmünk nagy kérdéseiről, Trianonról, a Holokausztról, 1956-ről éppúgy konszenzus kellene, mint arról, hogy nem keresünk felmentéseket gyilkosoknak.
 
Augusztus 2-án, a roma holokauszt emléknapján levetítik a filmet a budapesti Jézus Szíve templomban a történelmi eseményre és a cigánygyilkosságokra egyaránt emlékező ökumenikus szertartáson. Sokkolni akarnak?

HJ: Egyáltalán nem. A templom az a hely, ahol a test-lélek-szellem egységét alkotó ember érzelmileg megnyílik. Ez a négy kisfilm képessé tesz arra, hogy belépjek az imába; az alkotások méltósága elmélyülésre hangol. Nem érzem blaszfémiának, inkább a gondviselés ajándékának, hogy a templomban is elhangzanak majd a mindenfajta körítés nélkül, a per anyagából, a vallomásokból kiemelt idézetek.

VSZ: Fontos az átélhetőség. Az, hogy akikhez eljutnak a filmek, ne azt érezzék, „a cigányokkal" történt valami. Hanem az jusson el hozzájuk: meghalt például egy egyszerű asszony, aki reggel indult volna dohányt törni. Vagy egy kisfiú, aki biciklit kért szülinapjára. Ki akartuk ásni az emberi történeteket az ügyre rakódott értelmezések, politikai játszmák alól.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Kínos válások: a Facebook mint koronatanú

Vagyontalanítják magukat, minimálbérről siránkoznak, a mamára íratják a cégeket, környezettanulmány előtt lenullázzák a lakást – hogy ne kelljen gyerektartást fizetni a saját gyermeküknek. Egy valamiről azonban megfeledkeznek: a Facebook ellenük vall.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.